Játékosunk írta: "A Végzetúr játék olyan, mint az ogre. Rétegekből áll. Bárhány réteget fejtesz is le róla, újabb és újabb mélységei nyílnak meg. Míg a legtöbb karakterfejlesztő játékban egy vagy több egyenes út vezet a sikerhez, itt a fejlődés egy fa koronájához hasonlít, ahol a gyökér a közös indulópont, a levelek között pedig mindenki megtalálhatja a saját személyre szabott kihívását. A Holdra szállás története | Sulinet Hírmagazin. A Végzetúr másik fő erőssége, hogy rendkívül tág teret kínál a játékostársaiddal való interakciókra, legyen az együttműködés vagy épp rivalizálás. " Morze - V3 még több ajánlás
82 éves korában elhunyt Neil Armstrong, az első ember, aki a Holdon járt. Amerikai sajtóértesülések szerint meghalt szombaton Neil Armstrong amerikai űrhajós, aki elsőként lépett idegen égitest, a Hold felszínére 1969-ben. Armstrong halálhíréről az NBC és a Reuters is beszámolt. Az asztronauta 82 éves volt, a hónap elején, öt nappal a születésnapja után szívműtéten esett át. Az Apollo-11 legénységének parancsnokaként ő volt az első ember, aki kilépett a Hold felszínére 1969. július 20-án. Hogy hívták az első embert, aki a holdra lépett? milyen nemzetiségű volt? mi volt az űrhajó neve? - Gyakori Kérdések és Válaszok | gyik.hu. "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek" - jelentette ki akkor. Azóta is sokat vitatkoznak a mondat eredetén, egyes források szerint egy szót kifelejtett belőle, illetve pontosan máig nem is derült ki, hogy rögtönzött, vagy a NASA által előre kitalált szöveget mondott. Neil Armstrong a koreai háborúban volt vadászpilóta, később berepülőpilóta. A hadseregben pilótaként is bizonyította rátermettségét, és gyors problémamegoldó képességét, amire éles helyzetben többek között egy B-29-es repülőgéppel végzett teszt repülésen szüksége is volt.
Aztán jött a híres Armstrong-féle kiszállás és szöveg, majd Aldrin is sétált egyet, két és fél órát töltöttek a felszínen, végül 21 és fél óra hold-tartózkodás után a komp ismét felszállt. De ez sem volt olyan egyszerű, leszállás után a szkafanderek felöltésekor ugyanis a szűk helyen valamelyikük véletlenül letörte a felszálló hajtómű indító kapcsolóját: ezt visszainduláskor egy toll végével benyúlva helyettesítették, így jutottak vissza Collinshoz és a parancsnoki kabinhoz, amely a Hold körüli parkoló pályán várta őket. Majd következett a hazaút a Földre: megannyi kritikus és fontos mozzanat, sikerül-e rendben gyorsítani a Hold mögött, majd eltalálni a megfelelő érkezési szöget, hogy ne túl meredeken vagy ne túl laposan érje el a kabin a Föld légkörét, ne égjen el benne vagy ne pattanjon róla el, de mindez a közvéleményt már nagyon nem izgatta: a lényeg a Hold és a Holdon tett séta volt, az, hogy közben mennyire kemény feladat a többi mozzanat, csak akkor derült ki, amikor nem mentek jól a dolgok, az Apolló-13 katasztrófával fenyegető küldetésén.
Július 20-án este 10 óra 56 perckor (magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor) lépett Neil Armstrong személyében az első ember idegen égitest felszínére, s elhangzott a híres mondat: "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek. " Húsz perccel később Aldrich is csatlakozott, a két űrhajós kitűzte az amerikai zászlót, talajmintát vett, elhelyeztek néhány műszert, egy ottlétüket megörökítő táblát és emlékérmeket az elhunyt asztronauták emlékére. A Hold felszínén, a holdkompon kívül töltött két és fél óra nagyobb részében csak sétálgattak, futkároztak és ugrándoztak. A holdkomp július 21-én 17 óra 54 perckor sikeresen felszállt és összekapcsolódott az anyaűrhajóval. Az Apollo-11 legénysége július 24-én a Hawaii-szigetek közelében landolt a Csendes-óceánon. A Hornet anyahajó fedélzetén Richard Nixon amerikai elnök várta őket, de a hősöket azonnal biológiai védőruhába öltöztették és karanténba zárták, hogy az esetleges holdi baktériumokat izolálják. Augusztus 12-én "szabadultak", miután kiderült, hogy a Holdon nincs élet.
De az űrhajósok Armstrong visszaemlékezései szerint úgy voltak vele, hogy egy isten tudja miért megjelenő hibaüzenet miatt nem fogják megszakítani életük és az emberiség nagy kalandját, pláne, hogy már csak 1800 méter, majd a második hibaüzenetnél már csak 900 méter és néhány perc volt a landolásig. Ennél komolyabb probléma volt, hogy Armstrong észrevette, az automata leszállító rendszer a tervezettől némiképp eltérő pályán viszi a holdkompot, és ezért az utolsó szakaszon, 90 méter magasan átvette az irányítást, mert különben egy veszélyesen egyenetlen, sziklás részen ért volna Holdat a szerkezet. Armstrong higgadt pilótatudása tehát ott vált döntővé, ahogy az egyre fogyó üzemanyag miatti nyomás ellenére higgadtan továbbrepült, hogy a megfelelő helyre ültesse le a gépet. Tíz méteren a komp megbillent, de Armstrong korrigált, és 20 másodpercnyi üzemanyaggal a tartályban az eredeti helyszíntől hat és fél kilométerre tette Holdra a szerkezetet. Aldrin ekkor, a hajtómű leállítása és az ekkor kötelező ellenőrző listák után lepte meg az irányítást azzal, hogy kitalálta a Sas, a holdkomp új hívójelet, a Nyugalom tengere sugallta kifejezést: a Tranquility Base nem szerepelt a korábbi kommunikációs verziókban.
Ha a magyar nyelv rokonításának történelmére gondolunk, akkor általában két dolog jut a legtöbb ember eszébe. Egyrészt az, hogy eleink és a középkori elbeszélő forrásaink a hun-magyar rokonságot vallották. Másrészt az, hogy a tudományos kutatás intézményesülésével párhuzamosan a magyar nyelv finnugor nyelvrokonságát bizonyították be a szakemberek. A hun rokonság tagadásának bealkonyult - Nemzeti.net. Azt, azonban kevesen tudják, hogy volt egy olyan tézis, amely szintén nagy népszerűségnek örvendett: a héber-magyar nyelvrokonság. Ez az elképzelés elsősorban a protestáns művelődés hatására terjedt el Magyarországon – írja Kanyó Ferenc a megjelent cikkében. A héber-magyar rokonság kezdetei A középkorban a nyelvek különbségeit, bár számon tartották, de sokkal kevésbé vizsgálták, mint a későbbi évszázadokban. Ez érthető volt, hiszen a középkori társadalmi kapcsolatokat nem elsősorban a nyelvek határozták meg. A késő középkorban azonban a helyzet némiképpen megváltozott. Európa-szerte egyre fontosabb követeléssé vált, és végül a reformáció egyik ikonikus követelésévé vált az anyanyelven is olvasható Biblia.
Tehát nem azt mondom, hogy nincs közünk a hunokhoz, vagy a szkítákhoz, de kontinuitást feltételezni túlzás. A magyarok nyelve uráli, pont az a hely, ahol ezek a népek keveredtek.
A továbbiakban szeretném, ha a hunokat követő népek – türkök, ujgurok – múltját is megismernék a magyar régészek, ezért még tavaly felvettem a kapcsolatot Türk Attila régésszel is, aki szintén kapott meghívást Mongóliába. Sajnos, a járványhelyzet meghiúsította a kiutazást. A belkhi hun sír feltárása A belkhi hun előkelő sírból előkerült virágdísz A keleti biológiai háttér megismerése vagy így, vagy úgy, de hatással lesz a hun-magyar rokonság elméletére is. Ön melyik forgatókönyvet tartja a legvalószínűbbnek? Hun–magyar rokonság – Infovilág. Kiszűrhetjük például a keleti hunokat a hun kori hazai "masszából", vagy egyenesen a magyar genetikai hagyatékkal is egyezések lehetnek? Az eddigi archaeogenetikai eredmények nagyon biztatóak. Az ázsiai és európai hun kapcsolat mellett kimutatták az ázsiai hunok genetikai kapcsolatát a magyar Árpád-házzal is. Ez a megkérdőjelezhetetlen természettudományos eredmény igazolta a magyar krónikák állítását, miszerint az Árpádok hun származásúak. Ez megerősítette az én korábbi kutatási eredményeimet, amelyet történelmi, néprajzi és régészeti adatok felhasználásával alakítottam ki, amelyben sokszor konzultáltam tanáraimmal, kutatótársaimmal.
Mindezek ellenére nemzetünknek a gerincét mégiscsak a 895-ben a Kárpát-medencébe költözött, közel félmilliónyi honfoglaló magyar adta és adja ma is. Ez a könyv ennek a "gerincadó" magyarságnak a kialakulásával, az őstörténetével és a rokonságával kapcsolatos változatos elméleteket szeretné csokorba gyűjteni, és minden remény szerint elfogultság nélkül az olvasók elé tárni.
A hunokról szóló kínai források is óriási segítséget jelentenek a kutatók számára. Ezeket azonban magyar szempontból kell feldolgozni, a mi krónikáinkkal és hagyományainkkal összevetni. Megdöbbentő, hogy mennyi egyezés található a hun és a magyar hagyomány között. – Jelenleg a Magyarságkutató Intézet végez intenzív kutatást a hunok eredetével kapcsolatban. BAMA - A hunok világába repít el minket Bán Mór új kötete (videó). Remélem, hogy az ő tevékenységük révén tisztázható lesz néhány, mai napig vitatott téma, így a hunok eredete, valamint a vándorlásuk és a magyarokkal való rokoni kapcsolat. Összefoglalva elmondhatom, hogy valami pozitív változás elindult, de még hosszú út vezet odáig, hogy a régi, mára megdőlt elméleteket átértelmezze a szakma. – nyilatkozott Obrusánszky Borbála. Kép:
Frissítés: Egészen a közelmúltig tartotta magát az elképzelés, hogy a hun-magyar rokonság csak fantáziaszülemény, amire nincsen tudományos bizonyíték. Azonban a friss kutatások – a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatásának 2020-as eredményei – szerint mégiscsak van genetikai rokonság a hunok és a magyarok között. Azaz tudományos bizonyítást nyert, hogy a hun-magyar rokonságról szóló mondáknak van valóságalapjuk. Ez azt jelenti, hogy Aranynak volt igaza és nem a szkeptikusoknak, és hogy a magyarság eredetmondáját feldolgozó Buda halála hitelessége többé már nem lesz megkérdőjelezhető. Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Azt állapították meg, hogy a mai Mongólia nyugati területén a hun korban inkább az europid jelleg dominált, az ország középső részén, a szteppei birodalmak központjában is inkább europid jellegű hunok voltak, de találtak kevert, europid és mongolid keverékeket is. A mongolid jelleg a mai Mongólia keleti vidékein volt jellemző. Segíthet a további tisztázásban az archeogenetika? Jelenleg ígéretes archaeogenetikai kutatások is folynak, amelyek tisztázhatják mind az ázsiai hunok, mint az európai hunok eredetét és etnikai hovatartozását. Sokatmondó tény, hogy a mongóliai hun sírokból vett DNS-minták az Árpád-házi mintákkal mutatnak hasonlóságot, amely eredményt nem is magyar, hanem külföldi kutatók tették közzé a tavalyi évben. Néhány éven belül sok eddig vitatott kérdés tisztázódhat, főleg azért, mert a német, osztrák, orosz kutatók is újravizsgálják a korábban germánnak beazonosított csontokat, és eddig már sokról kiderült, hogy azok valójában hunok voltak. Koncentráljunk továbbra is az eredetre: mennyire volt jelentős az europid hatás és milyen népek jöhetnek még szóba?