Egy nő sétál sötétben, elnyűtt test, zöldes orcák. Kis-herceg érkezik, villogva és vasaltan. A birodalmi gyűlést ötödször elnapolták. Fehér utak szaladnak a friss tavasz fényben újjongva. feketén nyúlik Napoleon árnyéka. Lágy sugárral koszorúzva, keményen őrködnek ütegek egy kis magaslaton. Németnek vallani magunkat majd nehéz lesz, nem vonzódni a francia vidékhez, Párizshoz. mely, mint gyermekálmunk, visszatér. Ahol élünk, hideg, derékszögű a tér. Kánikula Nem látni tornyokat. A szem homályos. Mint villámtól, a tető csupa tűz. Zuhanó fényt iszik falu város. Folyóban gyerek ül meztelenül. Mint a villám videa film. Gejzír örvénylik pöcegödörből. Szenny, hulladék, gőzös zsigerek. Utcákon villamosok lihegnek. Falakról zuhannak látomások. Hazámhoz Ezer nap koszorúz, szél hord, akárcsak magasra duzzadó tengerhabok. Hegyek -: körhintán óriáselefántok öveznek, bimbózó város-magot. Az utcákon emberi szárnycsapások. Csodás ország: szerelmesed vagyok, legtisztább hazát te adtál volt, bizony: tág s fénylő -: ősparadicsom!
( Pákozdy Ferenc) Ó, te sötét, ó, te szörnyű kor! Egyszer könnyű lesz a sors megint... teli kézzel alkotunk egészet. táncra kelnek újból szavaink, s napjaink az életre megérnek. Kiskocsmában üldögélünk úlra, ránk borulnak sűrü gesztenyék. belenézünk majd az étlapokba, s künn az éjben száz lampion ég... ( Rába György) Így jöttél felém Egy őszi nap, akár a többi ezrek: ajtócsapódás, hervadt, őszi fény. Erdőben ültem, levelek lepergett sorsán merengve. hova. merre lesztek - s akkor jöttél felém. Körülfolyt a köd, s gomolygott fölöttem, bár elfakult a rétek zöldje már, még egyszer hajtott és virágba szökkent sebes időnk többé tán el se röppen - csak lenne örök, örökös a nyár! A hazatért vacsorája (részlet9 A boldog abroszon forrók a tálak, virágok közt teli üveg bor állt. Őbenne felmagasztosúlt a hála. Némán költötték el a vacsorát. Csodálta csak. honnét e sok ajándék? Akár egy bőséges Karácsony-est! Mint a villám videa zdarma. Idegen föld temette őt sokáig, s most hazatért, és lassan enni kezd. S a nő kemény kezét meglátta... Máskor régen még e kéz finom s puha volt.
II. kötet. Budapest, 1977. Külső hivatkozások [ szerkesztés]
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Három magas halmon lebegve békén, Messzére hint sugárt egy korona; Sok század óta díszlik fényes székén, S a hír reá szebb-szebb virányt fona. Több társinak földünk minden vidékén Nem hátrált eddig meg tulajdona; Mert míg harcz dúlt az ég más sarka mellett Reá új s új dicsőség s fény lövellett. Ím a vihar fellázadott szárnyára, Előrohan pusztító zajszele; Villám lobog, s ledől sok büszke vára, Halállal ijeszt a köd éjjele: Hiába! kár nem száll tetőnk ormára; Sülyed, ki harczra dölyfben fölkele. E dicstetőket bármely vész rettentse, Nem tűnt el onnan nyugalom s szerencse. Mert szent jel véd ott minden boldogságot, S a legdicsőbb, melyet föld nyerhete. Fel, fel, folyók! kérdjétek e világot, Hűbb népeket, mint mi, nevezhet-e? Revistyei dala – Wikiforrás. Tud-e főnknél nemesb hatalmasságot? S van-e keresztnek ily tündöklete? Halom, kereszt, korona sugárzással, Ezernyi évig diszlendő egymással.
Kit tréfából sem árultam el én, itt voltál mindig, ha letörten álltam, erőd lehelted rám a bágyadásban, s elhagytalak, ha erő szállt belém. ( Garai Gábor) A haza könnyei, 1937 (részletek) Németország! Mivé tettétek, szóljatok! Erős, szabad haza lett? Becsület hazája, hol népé a vagyon s minden szaporasága? A közjóról vajon van még fogalmatok?! "Ébred német hazánk! " - e jelszót még tudod? Mintha dús kincseket adnának nemsokára, úgy szálltak meg, akik most magasztalnak áldva. Csatán íly vereség neked még nem jutott. Szived összeasszott, a fejed elcsavarták. Ármány volt a szavad. Marad-e még való?! Mit hazugság takart, a tettek már kivallják: kerge hóhérlegény ostort ráz, s a bakó pallost fen, éliről a száraz vért törölve - ó, hány új kín szakad a régi kín-özönre! Hó hull... Hó hull. Piciny, fehér hópehely. A hulló hó egy kopár fát lep el. Vígasztalan lélek gondolata – Wikiforrás. Most a havazás sűrü és serény. Födi a földet fehér, lenge fény. Minden tetőn kövér hótakaró. Takar a hó. Nem fáj a hó, a jó. Az út mentén Hason heverni dűlőszéleken, szekérsírást hallgatni órahosszat!
Parasztkunyhó pipázik csendesen, arcod körül harasztok hajladoznak... Mi gyönyörűbb, mint eltanyázni így, az út mentén? A tág mező akárha feléd hömpölygetné hullámait, s te szikla vagy, fa, zöld vetések árja. ( Grigássy Éva) Van hazád Van hazád. Nékem menni kellett. Ha menedék is fogadott, éveim meg nem élve elperegnek. - De neked van - neked van otthonod. Arcom pirul, majd holtra sápad, rád gondolok. Ím, jelt adok, peremén állva a világnak - Lehet kettőnket összemérnem? Kezed között, kezed között vagyok. Hogy is lehetne hát nyomodba érnem? ( Kálnoky László) A sztálingrádi csatatér Mintha agyát, vérét, zsigereit ontotta volna a világ e helyre, közte ruhára való tarka kelme - egy szemüveg sértetlen hever itt - egy gramafón, keringőt küldve szét - árúikat kínálják még a hullák - ahogy bombák kiverték s összegyurták a hernyótalpak, úgy feküdtek épp... Láttam, amint feküdtek, s elterült mind a helyén, s helyet talált örökre, s mindannyinak csupán egy arca volt. Mint a villám video 1. Tél volt, az égen szürke felleg ült, majd hó esett, minden sebet befödve - s csönd volt... A végitélet hangja szólt.
Piave partján, 1918. október 29-30. A vers címe a harmadik, végleges vereséggel végződött piavei ütközetre, az 1918. október 24. és november 4. között lezajlott Vittorio Venetó-i csatára utal, amelyben az Osztrák-Magyar Monarchia vesztesége 80 000 halott és sebesült, valamint több mint 400 000 fogoly volt. Megjelent az Álmok szekerén verses kötetben 1925-ben. Őszi ködben, égő éjben, Égnek szálló, párló vérben Meghördült a nagy Világ! Ágyúk torkán villám villant, Piavének vize csillant, S egyre nőtt a vérvirág. Olasz földön osztrák színért, Érdemtelen, álnok szívért Odaveszett míndenünk! Villa – Wikiszótár. Elhagyottan, kifosztottan, Édesinktől meglopottan: Jaj, már hitünk sincs nekünk! Olasz folyó zúgó partja Mártirokkal van takarva Ítélet-nap hajnalán. S míg a moraj csenddé fúllad, Amíg az Ég fénybe gyúllad: Egy ország hal meg talán? Vad vidéken, rab kenyéren Ezen a legbúsabb éjjen Azt kérdezzük könnyezőn: Kit szeretünk, kit imádunk, Szent országunk, kis családunk, Meghalt-e a vérmezőn?... Harcmezőről, csatazajban, Máskor mindig boldogabban Vittek haza szárnyaim... Jaj, de mostan szívettépőn, Fájdalomtól lázban égőn, Könnyel teltek álmaim!...
A lengyel válogatott támadó 37 meccset játszott ebben a szezonban, és 45 gólnál jár. Ahol a futball esze és szíve találkozik! Válogatott írások a legjobbaktól. Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban! Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt. Hosszú szerelmes szövegek kollégának. Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék. KIPRÓBÁLOM! Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Hogyha patak partján szomorú fűzfa volnék, alkonyatkor szépen rádhajolnék, s füledbe súgnám altató mesémet és százszor elmondanám, hogy SZERETLEK!! A szerelem olyan, mint egy álom, néha szép, néha fájdalom, igazán szeretni, csak egy valakit lehet, és pedig az ki téged is szeret. Este, ha lefekszel, tárd ki az ablakod, elküldtem hozzád az én csillagom. Egy pillanatra kérlek figyelj rá, mert a nevemben szép álmokat kíván!! Egy gyöngéd ölelés, mely elfeledtet mindent, csak a pillanatnak élsz, mely megér minden kincset! Egy forró csók, mely tüzes a vágytól! Érzem örökre hozzád láncol!! Mindnyájan angyalok vagyunk, de csak 1 szárnyunk van. A Legjobb szövegek egy helyen - Szerelmes Szövegek. csak akkor tudunk repülni, ha szorosan átöleljük egymást! Szeretnélek érezni csókjaiddal lélegezni. Símogatni arcod csokólni szád. S várni hogy végre együtt lehessünk már. Kiemelsz a veszendőség tengeréből és felmutatsz. Kiemellek a veszendőség tengeréből és felmutatlak. Egymás kezében ragyogunk. Szeretnék szemedbe mélyen belenézni, elmondani, hogy nélküled nem érdemes élni!