A húsos palacsintáról legközelebb már nem csak a hortobágyi jut majd az eszedbe. A töltelék nagyon hasonló, a sajt pedig még sokat dob rajta. A sós palacsinta receptjét érdemes megjegyezned, mert sokféle töltelékhez felhasználhatod. A házias fogás előételnek vagy vendégvárónak is tökéletes, de egy gazdag leves után főfogásként is megállja a helyét. Sajtos-húsos rakott palacsinta Hozzávalók: A tésztához: 25 dkg liszt 2 dl szódavíz vagy ásványvíz 2 dl tej 1 tojás 1 kávéskanál só olaj a sütéshez A töltelékhez: 30 dkg csirkehús 20 dkg sajt 8 palacsinta 2 dl tejföl 2 evőkanál liszt 1 fej vöröshagyma fél dl habtejszín fél dl olaj 1 teáskanál fűszerpaprika őrölt bors só Elkészítés ideje: 50 perc A lisztet, a tojást, a tejet, a szódát és sót keverd csomómentesre. Hevítsd fel a palacsintasütőt, tegyél bele kevés olajat, körkörös mozgatással oszlasd szét, majd süsd ki a palacsintákat. Hortobágyi rakott, húsos palacsinta - Boldogság fűszere és fakanala. A töltelékhez olajon dinszteld meg az apróra vágott hagymát. Szórd meg pirospaprikával, és dobd rá a felkockázott csirkét.
12. Öntsd a tejfölös habarást a csirkepaprikáshoz, keverd össze, forrald fel, és főzd még 3-4 percig, és már kész is az alap a hortobágyi húsos palacsinta töltelékéhez. Süsd ki a hortobágyi húsos palacsinta tésztáját: Egy palacsinta sütőben melegíts egy kevés olajat. Tegyél bele egy merőkanálnyi tésztát, a szokásosnál vastagabb palacsinta tésztát készíts. Ebből a mennyiségből 8 db palacsintát tudsz sütni. Ha a palacsinta tészta teteje már nem folyós, és az alja megbarnult fordítsd meg, és süsd meg a másik oldalát is. Hortobágyi húsos palacsinta töltelék elkészítése: Egy szűrőkanál segítségével merd ki a csirkemellet egy vágódeszkára, úgy, hogy a szósz a lábosban maradjon. Egy éles késsel aprítsd fel a húst. Vannak akik ledarálják a csirkehúst, szerintem sokkal finomabb, ha darabos a töltelék, érzed a hús textúráját, és nem bébipapi állagú a töltelék. Rakott hortobágyi húsos palacsinta treet kitchen. A felaprított csirkemellett tedd egy tálba. Egy botmixer segítségével pürésítsd a csirkepaprikás szószt, és adjál a szószból néhány kanállal a felaprított csirkemellhez, hogy a hortobágyi húsos palcsinta tölteléke kellően szaftos legyen.
A hortobágyi palacsinta egy magyar ételspecialitás, erdetileg borjúpörkölttel készül, de finom hortobágyi húsos palacsintát csirkemellből is lehet készíteni. Hortobágyi húsos palacsinta csirkemellből hozzávalók: Palacsintákhoz: 20 dkg liszt 2 db tojás 1 teáskanál só 3 dl tej Töltelékhez: 60 dkg csirkemell 2 db vöröshagyma 1 db paradicsom 1 db zöldpaprika 1 evőkanál pirospaprika 1 evőkanál só 1/2 kávéskanál őrölt bors 1 gerezd fokhagyma 2 dl tejföl 0, 5 dl olaj Hortobágyi húsos palacsinta csirkemellből elkészítése: 1. A hortobágyi húsos palacsintához először a csirkemell paprikást kell elkészíteni. Ehhez csíkozd fel a csirkemellet és sózd be. 2. Aprítsd fel a vöröshagymát és a fokhagymát. 3. Hámozd meg a paradicsomot, és kockázd fel. 4. Rakott hortobágyi húsos palacsinta torta. A paprikát kockázd fel. 5. Egy edényben melegítsd fel az olajat, tedd bele a felaprított vöröshagymát, sózd meg és közepes lángon párold míg üveges nem lesz. 6. Add a hagymához a fokhagymát, paradicsomot és paprikát, keverd össze, és főzd egy-két percig.
Brassóba érkezése után már csak két napot ért meg. 1862. május 13-án hunyt el, örök nyugalomra május 16-án helyezték a brassói evangélikus temetőben. Földi maradványait 1872-ben szülőfalujának sírkertjébe vitték át, itt egy zajzoni kőfaragó megalkotta brassói síremlékének mását. Zajzoni rab istvan kozepiskola. (Az 1980-as évek során, a brassói evangélikus temető felszámolásakor Zajzoni Rab István eredeti síremléke megsemmisült. ) Emlékezete [ szerkesztés] Az 1849 utáni Petőfi -követők sorában számon tartott, verseiért börtönt is viselt hétfalusi csángó költő és a Bach-korszakban a magyar–román–szász megbékélésért szót emelő publicista emlékezetét mint helyi hagyományt elsősorban szűkebb pátriája ápolja. Már születésének centenáriumát megelőzően Szurgent József egy tanulmányban elevenítette fel a Véndiákok Lapjában életét és pályáját, s ugyancsak a centenárium küszöbén jelent meg Erdélyi Pál Zajzoni Rab István életéhez új adatokkal szolgáló adattára az Erdélyi Múzeumban (1931/10–12). 1932-ben a Bukarestben élő Papp Béla orvos kezdeményezte neves földije centenáriumának megünneplését.
-tól szeptemberig volt fogoly; ezen idő alatt írta a «Börtön dalok»-at. Midőn kiszabadult, súlyos beteg lett; szegénysége miatt nem gyógyíthatta magát rendesen, hanem nyugtalan természete miatt ide-oda vándorolt, hol Nagyváradon, hol Erdélyben Brassóban, majd elvétve Pesten is tartózkodott és embertársai segélyezéséből élt. Meghalt 1862. máj. 15. Brassóban, hol az evang. temetőben van eltemetve. Szülőházára Zajzonban emléktáblát helyeztek, melyet 1887. szept. 14. lepleztek le ünnepélyesen. Költeményeket írt a Divatcsarnokba (1855. ), a M. Néplapba (1857. ), a Hölgyfutárba (1859–1861. ); czikkei a M. Sajtóban (1856. 267. sz. dr. Wurzbach életrajzi szótára), a Családi körben (1861. Vándorlevelek; Háromszék; Csángó lakodalom, A Feketehalmi dalidó, Szent Gergely ünnepe Hétfaluban), a Hölgyfutárban (1861. Három utikép Erdélyből); a Brassóban (1887. Három levél Bunna Sándorhoz); a Vasárnapi Ujságnak is munkatársa volt. 1. A magyarok kürtje. Külhoni Magyar Sajtószolgálat. Irta Zajzoni. Bécs, 1857. (Versek. ) 2. Kordalok. Bécs, 1859.
Az emlékünnepélyen Nikodémusz Károly brassói evangélikus lelkész és költő tartott előadást, amelyet Zajzoni-versek szavalatai követtek. 1940-ben Jakab András, szintén Bukarestben élő csángó szobrász elkészítette mellszobrát, majd egy második szobor is készült róla, a bácsfalusi születésű Istók János alkotása. A második világháború alatt, illetve azt követően mindkettő elkallódott. A második világháború után felújult iránta az érdeklődés. Az új romániai magyar irodalom tankönyvek Gaál Gábor vezette kolozsvári munkacsoportja keretében 1947–48-ban sor került művének újraolvasására, a tankönyv azonban nem készült el, s a róla írott rövid fejezet sem jelent meg. Nem sokkal később Bálint András és Taizs (Hétfalusi) Márton kezdték kutatni életét: előbbi Barcasági csángó-magyarok című, 1950-ből származó kéziratában foglalkozott a költővel és műveivel, utóbbi a budapesti Országos Levéltárban megtalálta, és az Irodalmi Újságban (1955. december 1. ) ismertette Zajzoni 1862-es felségsértési perének iratait.