A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kereken 500 millió forintot adott Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéért, szúrta ki a egy EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményben. Az 1874-es képet egy svájci magánszemély, a genfi címre bejelentett Antoine Pierre Guth adta el az MNB-nek. A szerződést tavaly december 21-én, a karácsonyt megelőző pénteken, írták alá. A kép letétként a Magyar Nemzeti Galériába kerül, ahol jelenleg is látható az állandó kiállításon egy későbbi változata, a Poros út II. 1883-ból. A két festmény készítése között eltelt tíz évben Munkácsy festői stílusa sokat változott, így érdekes lesz, ha a műalkotások, ahogy tervezik, egymás mellé kerülnek. Ezzel ráadásul egy olyan állapot áll vissza, amit a galéria látogatói évtizedekig élvezhettek: 1960 és 2002 között a Poros út I. is szerepelt a múzeum állandó kiállításán. A Poros út I. fordulatos történetéről itt lehet részletesen olvasni; 1944-ig Vida Jenő, a két háború közötti időszak egyik legjelentősebb műgyűjtője tulajdona volt.
Ebben az időszakban készültek például a Húsvéti locsolkodás, a Vidovszky János és felesége arcképe, valamint a Búsuló betyár és az Estebéd pusztán című olajképei. 1866 elején a békéscsabai nagyvendéglőben lépett fel, Szigligeti Ede A mama című vígjátékában alakította Berky Ákost. 1874-ben házasságot kötött Cécile Papier-vel, de Marches báró özvegyével. Nászútjuk első állomása Pest volt, utána pedig Békéscsabára indultak, hogy Munkácsy ismerőseit és rokonait meglátogassák. Itt műtermet rendezett be, ekkor készült a Kukoricás, a Poros út I. és a tanulmányok a Falu hőséhez. Elkészült a Zálogház végleges változata is, majd a Persely előtt és a Leány a kútnál című képek. A Salonban kiállította a Zálogházat. Munkácsy az 1894-es évben járt utoljára Békéscsabán. Rokonai, Reök Sarolta és Steiner Jakab építették fel 1840-ben azt a 8 szobás klasszicista kúriát, amelyben a magyar festő születésének 150. évfordulóján, 1994-ben alakították ki a Munkácsy Emlékházat. Az itt látható, a festő különféle alkotói korszakait bemutató 21 eredeti Munkácsy-képet a Magyar Nemzeti Galéria anyagából kapta kölcsön az Emlékház, míg a város tulajdonát képező 9 Munkácsy-művet a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum őrzi.
2014. február 20. 10:07 MTI Százhetven éve, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, az első világhírű magyar festő, a magyar nemzeti festészet egyik megteremtője. Lieb Mihály néven látta meg a napvilágot Munkácson, egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban. Apját 1846-ban helyezték Miskolcra, ahol az öt gyermek néhány gondtalan évet töltött, de 1852-ben teljes árvaságra jutottak. Mihály Békéscsabára került anyai nagybátyjához, aki az általa gyenge képességűnek tartott fiút az elemi iskola után asztalos inasnak adta. A műhelyben dolgoztatták, éheztették, ütötték-verték, ő pedig sorsába belenyugodva gyalult hat hosszú évig. A segédlevél megszerzése után Aradra ment, itt születtek első rajzai. Egy súlyos betegség miatt visszakerült nagybátyjához, s a lábadozása során ismerkedett meg Szamossy Elek vándor portréfestővel, akitől első leckéit kapta a képzőművészetből. Hamarosan felhagyott szakmájával és beállt Szamossy mellé segédnek. Az asztalosból lett piktor 1863-ban került a fővárosba, nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra.
Vidát a holokauszt idején Auschwitzba hurcolták, ott is halt meg. A Szépművészeti Múzeumnak pont egy kiállításra kölcsönadott alkotás évtizedekig az intézményben maradt, gyakran szerepelt tárlatokon párjával, de 2002-ben Vida örökösei visszaigényelték. A festményt azonban nem tartották meg, 2003-ban a Mű-Terem Galéria aukcióján 220 millió forintért cserélt gazdát, ez annak idején és még sokáig aukciós rekordnak számított. Mindez azt is mutatja, hogy bár a félmilliárdos mostani ár meglepően magas, nem tűnik irreálisnak ahhoz képest, hogy közben 16 év telt el. A nagyközönség szeme elől a magántulajdonban töltött időben sem tűnt el teljesen, felbukkant időszaki tárlatokon 2005-ben és 2006-ban, 2009-ben a Kogart Házban, sorsa azonban a köztulajdonba kerüléssel rendeződik el véglegesen. Az MNB 2014 elején indította el műkincsvásárlási projektjét, az Értéktár programot, amelynek célja, hogy nagy értékű, magyar vonatkozású műalkotásokkal gazdagítsa a hazai közgyűjteményeket. A programra a bank igazgatósága még 2015-ben 100 millió eurós, 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.
Hat éves kor alatti gyerekeknél inhalálásra, bedörzsölésre tilos a borsmenta illóolaj használata, mert légzésbénulást okozhat. A borsmenta illóolajat tartósan ugyancsak nem szabad használni, mert érszűkítő hatása miatt roncsolja a szem hajszálereit. Emlőbántalmak esetén nem ajánlott a ciprus. Vesebetegek számára kerülendők a boróka- és a ciprus-olajok. Mire figyeljünk, mire vigyázzunk az illóolajok használatakor?. Epilepsziában szenvedő, illetve arra hajlamos egyének a bazsalikom, az édeskömény, a borsmenta és a rozmaring illóolajától tartózkodjanak. Az érzékeny bőrt izgathatja a bazsalikom, a babér, az elemi, az eukaliptusz, a fekete bors, a fenyő, a gyömbér, a hegyi pereszlény, a szegfűszeg illóolaj. Több illóolajra allergiás bőrkiütéssel is reagálhatunk. A kamilla illóolaj használata előtt különösen tanácsos az alkar könyökhajlatában bőrpróbát végezni, és tartózkodni a huzamosabb használattól. Napsütéses időben és szoláriumozás előtt (24 órán belül) nem tanácsos használni, még erősen hígítva sem, a citrus gyümölcsök (bergamott, citrom, narancs, mandarin, lime) héjából kipréselt, valamint a fogpiszkálófű (Ammi visnaga), és az angyalgyökér illóolajakat, mert az UV-sugarakra érzékenyebbé, a rosszindulatú elváltozásokra hajlamosabbá teszik a bőrt.
Korábban az a hiedelem járta, hogy a véletlennek köszönhető, ha egy illat más és más érzéseket vált ki. De az intenzív kutatások során a tudósok rájöttek, szó sincs vétlenről: az illatok hatnak az érzelmekre, amelyeket ezután tudatosan kombináltak. Érdekességek a parfümökről Ma több mint 1500-féle parfüm kapható; jelenleg 2000 felett van azoknak az illatanyagoknak a száma, amelyekből a parfümöket kreálják. A bőrünk zsírossági szintje és savas összetétele képes megváltoztatni az illatot, ezért ugyanaz a parfüm mindenkin másként illatozik. A száraz bőrűekről a parfüm gyorsabban elpárolog, mert a bőrükön kevés a zsír, amely az illatot megtartaná. Soha ne dörzsöljük az illatot, mert összetörjük az illatmolekulákat, és máris megváltozik a hatása. Az illatot mindig oda tegyük, ahol a bőr közel pulzál az erekhez (nyak, csukló, könyök belső fele, térdhajlat, boka, frissen mosott haj), de a fül mögé ne, mert ott rendkívül zsíros a bőr. Ha felbontottunk egy parfümöt, hat hónapig az illatkomponensei semmit sem változnak.
Mint minden más termék vagy anyag amit otthonainkban vagy gyerekeinken használunk, ezen illóolajok használata is akkor biztonságos, ha a nekik szánt célra vannak felhasználva. A doTERRA illóolajok úgy vannak előállítva, hogy azok használata biztonságos legyen nem csak a felnőtteknek, de a gyerekeknek is. Ezért minden doTERRA illóolaj CPTG tanúsítvánnyal rendelkezik, ami azt bizonyítja, hogy minden egyes doTERRA illóolaj tiszta, terápiás minőségű, biztonságos, tanúsított és mentes mindenféle szennyezőanyagtól. Ez a tanúsítvány igazolja azt, hogy ezek az olajok a legjobb minőségű terápiás jellegű olajok a világon, amelyek kizárólag természetes vegyületekből tevődnek össze. A doTERRA illóolajok szigorú és ellenőrzött vizsgálatoknak vannak alávetve, azért, hogy mindenki számára biztosítsák az olajok tisztaságát, jótékony és biztonságos hatását a szervezetre. A legmegfelelőbb és legbiztonságosabb módja az illóolajok gyerekeken való használatánál az, ha képezzük magunkat és tudatosan használjuk őket.