Ez annak a ténynek tudható be, hogy a csapadék vagy a talajba eső csapadék hatással van a víz-lúgos egyensúly változására. Mit jelent a savas csapadék? A környező természet jó oxidációja, Természetesen nem jár együtt. Rendkívül káros savas eső. A vegetáció elpusztulása az ilyen csapadék lebomlása után abban rejlik, hogy számos hasznos elemet a savból savanyították fel a talajból, és a szennyeződés veszélyes fémekkel, például alumíniummal, ólommal és másokkal is megfigyelhető. A szennyezett üledékek a víztestek mutációit és halálát okozzák, a folyók és a tavak nem megfelelő fejlődését. Káros hatással vannak a szokásos környezetre is: nagymértékben hozzájárulnak a természetes bélésanyagok megsemmisítéséhez és a fémszerkezetek felgyorsult korróziójához. A légköri jelenség általános jellemzőinek áttekintése után azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a savas eső problémája az ökológia szempontjából az egyik legsürgetőbb. Tudományos kutatás Fontos kidolgozni a kémiai rendszert. a természet szennyezése.
a természet szennyezése. Savas eső - a környezet megsértésének okai. A csapadék ilyen jellegzetessége a XIX. Század második felében jelent meg, amikor az Egyesült Királyság egyik kémikusa, R. Smith feltárta gőzöket és füstölte a veszélyes anyagok tartalmát, amelyek nagymértékben megváltoztatják a csapadék kémiai mintázatát. Ezenkívül a savas eső olyan jelenség, amely hatalmas területekre terjed, függetlenül a szennyezés forrásától. A tudós megjegyezte továbbá a szennyezett üledékek által okozott pusztulást: növényi megbetegedések, a szövet színének elvesztése, a rozsdaugrás felgyorsulása és mások. A szakemberek pontosabbak a meghatározásbanmilyen savas eső. Valójában a valóságban hó, köd, felhők és jégeső. A száraz csapadék a légköri nedvesség hiányával por és gáz formájában keletkezik. Antropogén hatás a természetre A tavak haldoklik, a halak száma csö erdők eltűnnek - mindezek a természet oxidációjának szörnyű következményei. Az erdők talajai kevésbé érzékenyek a savanyításra, mint a víztestek, de a növények nagyon negatívak a savasság minden változásánál.
A kibocsátott gázok között vannak különféle betegségek előidézői, az üvegházhatás fokozását elősegítők, ózoncsökkentők, savas esőt okozók és katasztrófáknál a levegőbe kerülő mérgek. Egy szörnyű példa erre: 1984-ben, India Bophal nevű városa melletti üzemben egy szelep felmondta a szolgálatot. Negyvenöt tonna metil-izocianát került a levegőbe. Háromezer ember azonnal meghalt, további 500 ezer pedig egész életében magán viselte a katasztrófa utóhatásait. A legnagyobb légszennyező az energetika, a szén- és olajtüzelésű erőművek. A fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) gyors elégetésekor keletkező szén-dioxid mellett a tüzelőberendezések füstgázaiban kén-dioxid, nitrogén-oxidok és szilárd részecskék (korom, pernye, olajkoksz stb. ) kerülnek a légkörbe. A másik jelentős szennyezőforrás az autók, gépek, belső égésű motorok kipufogó-gázai, például a szén-monoxid (ami nagy mennyiségben belélegezve halálos méreg) és nitrogén-oxid, de az ólomszennyezésért is a benzinmotorok a felelősek.
Savas eső... Ez a kifejezés a modern, különösen a városi életben vált közhelybe. A nyári lakosok gyakran panaszkodnak, hogy ilyen kellemetlen csapadék után a növények elpirulnak, és fehéres vagy sárgás virágzik a pocsolyákban. Mi ez? A tudomány határozott választ ad a kérdésremi a savas eső. Ezek mind ismert csapadékfajták, amelyek vízindexe (pH) normálérték alatt van. A 7-es pH-értéket normálisnak tekintjük, ha a tanulmány szerint ez a szám alulbecsült csapadékban, akkor savasnak tekintjük. A folyamatosan növekvő ipari fellendülés feltételei között az eső, a hó, a köd és a jégeső savtartalma a szokásosnál több százszor magasabb. okok A savas eső újra és újra esik. Ennek okai az ipari tárgyak, az autók kipufogógázainak mérgező kibocsátásai, sokkal kisebb mértékben - a természetes elemek bomlása során. A légkör túlcsordul a kénes és a nitrogén-oxidokkal, hidrogén-kloriddal és más olyan vegyületekkel, amelyek savakat képeznek. Az eredmény a savas eső. Csapadék és lúgos tartalom van. Jelzik a kalciumionok vagy ammónia jelenlétét.
A fák gyökere és lombozata fizikailag károsodik, csökken a növényborítottság, a lombkorona elhal, csökken a fa növekedési sebessége s végül az egész fa elhal. Azonban a fák akkor is károsodhatnak, ha a talajnak jó a pufferkapacitása. Magashegységi területek erdei gyakran nagy mennyiségű savnak vannak kitéve, szemben más erdőkkel, mert gyakran érintkeznek savas felhőkkel és köddel, amik sokkal savasabb, mint az eső. A tudósok úgy gondolják, hogy amikor a levelek gyakran vannak ebben a savas ködben, az alapvető tápanyagok a leveleket elhagyják. Ez a veszteség a fákat még fogékonyabbá teszi más környezeti tényezők, mint a téli hideg időjárás, által okozott károkra. Az erdőkárok esetében a savas esőknek az erdőkárokhoz való hozzájárulásukat nehéz elkülöníteni más stressz helyzetektől, mint például az aszály, tűzesetek és rovarok, amik az erdő egészségére jelentős hatással vannak. Emiatt, a légszennyezettség erdőkárosító hatása egy vitatott téma, különösen Észak-Amerikában. Jelenleg a több, mint 30 európai országban begyűjtött fák 25 százaléka károsodottnak tekinthető (a fák a levelük több, mint 25 százalékát elvesztették).
A savas lerakódás bármi alatt van. Fontos megjegyezni azt is, hogy a pH skála logaritmikus, és minden skála egész száma 10-szeres változást jelent. Napjainkban a savas lerakódás az Egyesült Államok északkeleti részén, Kanadában délkeleten és Európa nagy részében jelen van, beleértve Svédország, Norvégia és Németország részeit is. Ezenkívül Dél-Ázsiában, Dél-Afrikában, Srí Lanka- ban és Dél-Indiában is vannak veszélyek a jövőben a savas lerakódás. A savas esők okai és története A savas lerakódás természetes forrásokat okozhat, például a vulkánokat, de főleg a kén-dioxid és a nitrogén-oxid felszabadulása okozza a fosszilis tüzelőanyagok égetése során. Amikor ezek a gázok a légkörbe kerülnek, akkor a vízzel, oxigénnel és más gázokkal reagálnak, amelyek kénsavat, ammónium-nitrátot és salétromsavat képeznek. Ezek a savak ezután nagy területeken eloszlatódnak szélminták miatt, és visszaesnek a talajra savas eső vagy más csapadék formájában. A savas lerakódásért leginkább felelős gázok a villamosenergia-termelés melléktermékei és a szén égetése.
A légkörbe került szennyező anyagok sorsa a méretüktől függ. A nagy szemcsék a gravitáció hatására fokozatosan leülepednek, és nem jutnak messzire a kibocsátás helyétől. A csapadék is kimossa a levegőből a szennyező részecskéket. Ha ezek savgőzök, savmaradékok, alacsony pH értékű (kémhatású) anyagok - ilyen például: a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid -, akkor savas eső keletkezik. A kibocsátás helyétől akár több száz, vagy több ezer kilométerre is kialakulhat savas eső. Ezért hiába építenek nagyon magas kéményeket a füstgáz elvezetésére, ezzel csak azt érik el, hogy exportálják a szennyezést. Az erősen iparosodott vidékeken az esők 4, 5 pH körüli átlagos savasságúak, a természeti körülményekre az 5, 4-6, 0 pH érték a jellemző, de mértek már az ecetet és a citromlevet túlhaladó savasságú (2, 2 - 3, 0 pH értékű) esőt is. A légszennyezéssel, a légkör is a földfelszín savasodásával járó veszélyek listája meglehetősen hosszú és valószínűleg nem is ismerjük pontosan. Azonban bizonyos, hogy gazdasági és közegészségügyi szempontból riasztó tételek szerepelnek benne.
Slides: 12 Download presentation Ki beszél a versben? Lírai én fogalma wikipedia. A lírai én fogalma 1. Műnemek és keveredések • A líra közvetlen, a dráma közvetett, az epika vegyes • A versben maga a költő beszél, a drámában meg se szólal, csak másokat beszéltet, a regény párbeszédeiben mások beszélnek, egyébként maga a szerző • DE: a drámákban is van időnként rezonőr (A Tartuffe-ben Cléant, aki az író véleményét közli) • DE: a drámai költeményben a főhős "az örök ember", vagyis: Ádám kétségei a mi kétségeink is, Madách kétségei is Vagyis: az irodalmi szövegekben nemcsak az a kérdés, mit mondanak, hanem az is fontos, hogy ki mondja 2. Mi a helyzet a versekben (a lírában)? • A dal nagyon személyes (lírai), az elégia szintén (Janus búcsúzása Váradtól az ő privát érzése is egyben) • Az ódában, epigrammában már nincs sok személyesség (A franciaországi változásokra) • Utóbbiakban már meg kell különböztetnünk a beszélőt a szerző személyétől Petőfi Sándor helyett: a lírai én, a költő, a beszélő • "verje csak, verje" – ezt nem Ady Endre mondja, hanem a költő • "A rakodópart alsó kövén ültem" – nem József Attila ült ott, hanem a versbeli beszélő Mikor az erdő járt, a hal repült, a vad sövény fügét hajtott s vérzett a hold, akkor születtem én.
Kálmán C. György irodalomtudós véleménye megegyezik Aratóéval. Bár ő még ennél is megengedőbb: "Az olvasat, ha túl gyakran használják, lehet idegesítő –mint (szinte) bármi. A lírai ént még sokkal nehezebb kikerülni – éppen ezért még kevésbé van vele probléma. " Szűcs Teri, aki elsősorban kortárs irodalommal foglalkozik, már nem volt ennyire megengedő. Elmondta, hogy a lírai én t régimódinak tartja, és ő maga kerüli a használatát. Valaki le írná nekem mit jelent az hogy líra pontosan, és azt hogy mi az a.... Bár leszögezte, hogy senkinek a szövegéből nem szedetné ki. Szerinte a kifejezés téves, illetve félrevezető: "Mivel az az én nem lírai, hanem szövegbeli". Éppen ezért ő a kurzív a én t használja írásban, és szövegbeli én t szokott mondani. Azt azonban ő sem értette, hogy az olvasat tal mi a probléma: "Az azt jelenti, hogy nincs egyetlen érvényes jelentés, csak variációk, azaz olvasatok". Éppen ezért ezt a szakkifejezést ő használja elemzéseiben. Én lennék lírai? (Forrás: Wikimedia Commons) Bárány Tibor kritikus, aki elsősorban prózában utazik elismerte, hogy mindkét kifejezést használja, bár a lírai én t ritkábban, mert költészetről ritkábban ír.
Kellő ügyességgel ritkítható a használata, lehet másképp kifejezni. Mivel a nyest ugyan olvasó állat, de nem asztala az irodalomelmélet, megkörnyékeztünk néhány irodalmárt, mit gondolnak a fenti kérdésről. Tabu-e az olvasat és a lírai én? Ha igen, mi ennek az oka? Mi lehet a gond ezeknek a szakszavaknak a használatával? Ők maguk használják-e ezeket a kifejezéseket? A következő válaszokat kaptuk. Lírai ének és olvasataik Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának vezetőtanára szerint "az olvasat tal semmi probléma nincs". Szerinte attól az illetőtől kellene megkérdezni, mi a baja vele, aki a szakdolgozatból töröltette a kifejezést. Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis. A lírai én már bonyolultabb ügy, helyette – Arató javaslata szerin – lehet a beszélő t használni. "Vitatása mögött legalább két – amúgy ellentétes – attitűd állhat. Az egyik az, amely az irodalomértelmezésben viszolyog a terminus technicusoktól, a másik pedig, amely idejétmúltnak tartja a beszélő, a hang (egységes beszélő, egységes hang) feltételezését bizonyos későmodern és posztmoern versekben. "
Rendszerint lakomák alkalmával adták elő őket, fuvolakísérettel. Így lehetséges az, hogy hősi-hazafias gondolatokat is meg lehetett szólaltatni elégiában, mint pl. Türtaiosz tette ( A spártai harcosokhoz c. harci elégia), akinél az elégia még egészen epikus jellegű költemény volt. A spártaiakat buzdította vele győzelemre, és az állam önfeláldozó védelmét, a halál megvetését hirdette. De írtak bölcseleti elégiát is, mint például Szolón Az igazi gazdagság c. versében, és volt lírai jellegű elégia is, amelyben a szerelmi témák jelentek meg, így például Mimnermosz verseiben, akit a szerelmi elégia megteremtőjének tartunk. Ő már nem a közhangulatot, hanem egyéni érzéseket fejezett ki műveiben (pl. Szerelem nélkül). Lirik en fogalma cinta. A mai elégiák szomorú hangulatát a görög gyászdalokra vezethetjük vissza. A gyászos elégia (gyászdal) az egyik legjelesebb elégiaköltőnek, Szimónidésznek kedvelt műfaja volt. A műfaj átalakulása: a reneszánsz elégia A reneszánsz kori elégia már nem azonos az ógörög műfajjal. Az elnevezést ekkor már olyan költeményre alkalmazták, amely csendes szomorúságot, bánatot, fájdalmat fejezett ki.
Himnusz: Isten vagy hős ünnepélyes, zenekisérettel előadott magasztalására készült költemény. A középkorban egyre inkább a vallásos áhítat kifejezőjévé válik. A reneszánszban már mély emberi érzésekkel telítődik. Jellemkomikum: A szereplők jelleméből következik. komédia). Komédia: Lényege a komikum, amelyben kisemberek kicsinyes küzdelem után kudarcot vallanak. jellemkomikum, helyzetkomikum). Líra: Az epika és a dráma mellett a harmadik irodalmi műnem. A szubjektumnak a többi műfajhoz képest sokkal nagyobb szerepe van. A lírai mű az alkotó közvetlen reflexióit szólaltatja meg, többnyire rövid terjedelmű problémaköre fokozottabban a jelennel kapcsolatos, nagyobb részt verses. A közvetlen (személyes) líra általában én-formájú, a közvetett (objektív) líra költője más személyek nevében, látszólag teljesen személytelenül fejezi ki mondanivalóját. Lírai én jelentése. Epikai és drámai művek is lehetnek líraiak. A líra hagyományos felosztása: óda, dithürambosz, rapszódia, dal, elégia. (De ez bővült: bölcselőköltemény, episztola, epigramma, szatíra).
A műfaj jellegzetes témakörei alapján: szerelmi dal; panaszdal; búcsúdal; bujdosóének; bordal; hazafias; politikai dal; katonanóta; betyárdal; gyászdal (sirató, búcsúztató). Az emberi élet szakaszai, esemény szerint beszélhetünk: bölcsődalról; altatódalról; diákdalról; nászdalról. Lirik en fogalma al. A különböző foglalkozásokhoz, hivatásokhoz is kötődik a műfaj (például kézművesdal, pásztordal, bányászdal, színészdal). Napszakhoz, évszakhoz kapcsolódva is csoportosíthatjuk a dal műfaját (hajnali, esti, éji, májusi, tavaszi, őszi dal). A helyzetdal a műfaj azon formája, amelyben a költő magát egy másik személy (gyakran népies alak) helyzetébe képzeli, vagy saját érzelmeit egy másik személy nevében adja elő. Előfordulhatnak benne leírások, események (epikus mozzanatok), de azért a mű által megjelenített érzések, gondolatok az elsődlegesek.