1990. március 12-én a hajmáskéri harckocsizó alakulatok útnak indulásával kezdődött meg az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonáinak, polgári alkalmazottainak, fegyvereinek, harci technikai eszközeinek, anyagainak kivonása, amely 1991. június 30. helyett gyakorlatilag már június 16-án befejeződött. Utolsó szovjet katona magyarországon. 35 ezer vasúti kocsi vitte el őket Ez idő alatt összesen csaknem 35 ezer vasúti kocsi szállította el a 100 ezer katonát és polgári személyt, valamint a mintegy 27 ezer harci technikai eszközt és a több százezer tonna anyagot. Mándokon és Tornyospálcán katonai rakodóbázist létesítettek, ahol a normál nyomtávú magyar szerelvényekből a széles nyomtávú szovjet vagonokba pakolták át a harcászati eszközöket, szállítójárműveket, valamint a lebontott laktanyák épületelemeit. A hatalmas mennyiség rakodása és a százezer katona szállítása a MÁV-nak egymilliárd forint körüli árbevételt jelentett. A harcászati eszközökkel együtt vonták ki a személyi állományt is. Az utolsó katonavonat 1991. június 16-án hagyta el hazánkat a Záhony-csapi határállomáson.
Az 1991-ben kivonulókra nem volt jellemző. Most, húsz év múltán, itt ülök az egykori szovjet tiszt, Németh József szombathelyi műtermében. Fényképészként sokan ismerik a városban, a megyében. Honnan jött az ötlete 1991-ben? - Fogadásból. Amikor meghallottuk, hogy kivonulnak a szovjetek, egy baráti társaságban azt mondtam: á, ez csak duma, akkor hiszem, ha látom. Az egy ilyen kor volt. 35 éves voltam, akármit már nem hittem el. HírExtra - Emlékezünk az utolsó szovjet katona távozására. A hetvenes évek végén, vagy a nyolcvanasok elején, amikor az egyik Széchenyi utcai boltban vettem egy írógépet, még be kellett vinnem a rendőrségre. Írásmintát vettek róla. Ilyen emlékek éltek bennem, ezért az egyik barátommal fogadtam: ha így lesz, ha tényleg kivonulnak, akkor én beöltözök szovjet tisztnek. (A hidegháború végét 1990. november 19-től számítják. Akkor üléseztek Párizsban a Varsói Szerződés és a NATO tagállamok vezetői az Európai Együttműködés és Biztonsági Értekezleten. 1991-től a két nagyhatalom vezetője, Bush és Gorbacsov is már múlt időben beszélt a hidegháborús korszakról.
Végül az alkudozások az 1990. március 10-én, Horn Gyula magyar és Edouard Sevardnadze szovjet külügyminiszter által aláírt egyezményben realizálódtak, amely a csapatkivonások végső határidejét 1991. Harminc éve az utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat - Cívishír.hu. június 30-ában szabta meg. Két nappal később – elsőként a Veszprém megyei Hajmáskérről – már el is indultak az első, katonai felszereléseket, berendezéseket, fegyvereket, és – természetesen – katonákat szállító szerelvények a szovjet határ felé. A déli hadseregcsoport Magyarországon állomásozó egységeinek hazaszállítása a tervek szerint zajlott, sőt, a megállapodáshoz képest már tizenegy nappal korábban, 1991. június 19-én be is fejeződött, amikor utolsóként Viktor Silov altábornagy, a hadseregcsoport parancsnoka – már civilként – Csapnál átlépte a magyar–szovjet határt. A kivonulás következtében, 47 esztendő után először, Magyarország határain belül csak hazai fegyveres erők állomásoztak.
Miután nyugati szomszédunk 1955-ben visszanyerte szuverenitását, és a semleges államokhoz csatlakozott, az itt állomásozás – elvileg – okafogyott vált volna: a gyakorlatban azonban a szovjet hadsereg továbbra is a szocialista tábor összetartásának leghatásosabb eszköze maradt, amit Hruscsov az 1956-os forradalom leverésekor fel is használt Magyarország ellen. A "katonai együttműködésben" aztán újabb kapcsokat jelentett a Varsói Szerződés 1955-ös megkötése, majd a brezsnyevi doktrína, amely nem csak lehetőségként, hanem kötelességként vetítette elő a szocialista táboron belüli "lázadók" elleni beavatkozást (amint az Csehszlovákiában, 1968-ban történt). Mindezeken túl Kádár János még 1957-ben egyezményt kötött Hruscsovval, mely határozatlan időre elodázta a szovjet csapatok kivonását. Új helyzetet a nyolcvanas évek vége, Gorbacsov fellépése hozott, akinek reformjai – és a szocialista blokk országaiban lezajló szellemi erjedés – megindították a kelet-európai államokban a rendszerváltás folyamatát.
FENYŐ THERM Kft. "f. a. " Székhely: 6000 Kecskemét, Rezgő utca 1. Cégjegyzékszám: 03-09-105044 Adószám: 11424217-2-03 Alapítás dátuma: Dec. 1, 1996 Köztartozásmentes adózó Felszámolt cég Felszámolás Egyéb eljárás Jogi eljárás E-mail cím Weboldal Inaktív cég A cég elnevezése: FENYŐ THERM Faipari Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" Hatályos: 2016. 12. 06. -... A cég rövidített elnevezése: A cég székhelye: Hatályos: 2014. Fenyő Therm Kft. - Nyílászáró - Kecskemét ▷ Rkóczi-Város 8., Kecskemét, Bács-Kiskun, 6000 - céginformáció | Firmania. 09. 30. -... A létesítő okirat kelte: A működés befejezésének időpontja: A cég jegyzett tőkéje: A képviseletre jogosult(ak) adatai: A jogelőd cég(ek) adatai: Annak a kamarának a megnevezése, melynek a cég tagja: A cég statisztikai számjele: A felszámolás kezdete és befejezése: A cég pénzforgalmi jelzőszáma: A cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalása: A cég elektronikus elérhetősége: A cég cégjegyzékszámai: A cég hivatalos elektronikus elérhetősége: Európai egyedi azonosító: Cégformától függő adatok: A részletes adatok csak előfizetőink részére érhetőek el!
Lakó- és nem lakó épület építése) Legnagyobb cégek Kecskemét településen Forgalom trend Adózás előtti eredmény trend Létszám trend 8. 37 EUR + 27% Áfa 10. 63 EUR 27. 97 EUR + 27% Áfa 35. 52 EUR 55. 12 EUR + 27% Áfa 201. 6 EUR + 27% Áfa 256. 03 EUR Fizessen bankkártyával vagy és használja a rendszert azonnal!