Az alanyos összetett szavak mindig jelöletlenek. Az előtagon esetleg előforduló birtokos személyjel a szón kívüli birtokviszonyra utal ( agyafúrt). Szintén mindig jelöletlen a minőségjelzős ( borospohár) és a mennyiségjelzős viszony ( sokszög). A jelentéssűrítő összetett szavak esetében csak az alárendelt mivoltot tudjuk megállapítani, de ennek minőségét nem. Ezek többnyire mondaton kívül keletkeznek. Például: sarokház, csigalépcső. 2. Mellérendelő összetett szavak Közös tulajdonságuk, hogy részeik szófaj és mondatrész szempontjából azonos értékűek. Különválasztva ugyanabban a mondatban azonos értékűek lennének. Pl. : süt-főz. Ha a mellérendelt tagok együttese mást jelent, mint a két tag külön, akkor a ragokat mindkét tag felveszi: sütnek – főznek. Az ikerszók közül a végükön ragozhatókat egybe, a többit kötőjellel írjuk. Három fajtája van. A kettőzéssel létrejött szóismétlések közül azokat tartjuk összetett szavaknak, amelyekben jelentéskülönbséget tapasztalunk az alkotó tagokhoz viszonyítva.
A szóösszetétel a szóalkotásnak az a módja, melynek során két szót eggyé kapcsolunk össze. Ha az új szó valamely alkotóeleme már maga is összetett szó, akkor többszörösen összetett szóról beszélünk ( gépkocsivezető). Összetett szavak keletkezhetnek mondatban vagy azon kívül. A gyakran egymás mellett előforduló szavak jelentése lassan egységesül, s fokozatosan új szóvá tapadnak össze. Létrejöhetnek még tudatos összekapcsolással is, ez az alkotásnak szinte korlátlan lehetőséget biztosít. Az összetett szavakat csoportosíthatjuk az elő- és utótag viszonya alapján: I. Szerves összetett szavak 1. Alárendelő összetett szavak Két önálló szó bővítménye, az előtag az utótagnak alárendelt bővítménye. Így az utótaggal rákérdezhetünk az előtagra, s ebből kiderül, hogy milyen viszonyban állnak egymással ( alanyos: napsütötte, tárgyas: favágó, határozós: földönfutó, jelzős: gyorsvonat, jelentéssűrítő: sarokház). Aszerint, hogy ennek a nyelvi viszonynak van-e jelölője, megkülönböztetünk jelölt ( ellentmond) és jelöletlen ( favágó) alárendelő összetett szavakat.
Az összetett szavak grammatikája Az összetett szavak túlnyomó többsége a mondatban, elenyésző hányaduk a mondaton kívül születik meg. Ez utóbbiak tükörfordítások, tehát a magyar nyelvtani, szóalkotási szabályokhoz nincsen közük: nyárspolgár 'Spiessbürger' vagy szépíró 'Belletrist'. Az eredetüket tekintve is magyar összetételek – közvetlenül vagy közvetve (analógiásan) – kizárólag a mondatban, azaz a nyelv használata során jönnek létre. Az összetett szavak keletkezése a mondatban kétféle lehet. Vagy a mondat egy szerkezetéből, esetleg egy szerkezetcsoportjából alakulnak ki, vagy pedig a mondatot alkotó szósor egy szeletkéjéből. Ha szószerkezetből alakulnak ki, melynek tagjai között szerves grammatikai viszony van, úgy e viszony általában megőrződik az összetételek elő- és utótagjai között: a tehén teje (birtokos jelzős alárendelő szószerkezet) = tehéntej (birtokos jelzős alárendelő összetétel); itt is és ott is (kapcsolatos mellérendelő szószerkezet) = itt-ott (mellérendelő összetétel).
: főnév - adásvétel, bűbáj; melléknév - bűbájos, hírneves; határozószó - maholnap, szerteszét; ige - rúgkapál).
Arról volt szó, hogy egy néhai nagy költő fiát megtalálták, omnibusz-kocsis volt, miként villamosvasúti alkalmazott a Paul Verlaine fia. Ez a szomorú, öreg, gyászosan forradalmi társaság nem szerette az eleveneket, de a halottakért akár máglyákat is gyújtott. S az erdélyi báró, a védnök ideája különösen tetszett, mert az omnibusz-kocsis egyszerű ember, úgy-e nyilván. S ilyen ember nem nő senki nyakára, ha ünnepelni fogják, maga az eset regényes, különös, biztosan belekerül a lapokba is. De meg azután kegyeletes, nagyságos, irodalmi esemény is az, mely kiemeli az elfeledtségből egy régi poéta alakját. Kunhalmi Ágnes 'nekem két cicim van, és nő vagyok, ezért kevesebb a bérem' kijelentése gusztustalan : hungary. És demokrata cselekedet, ha aránylag és általában biztos kenyerű s tűrhető ruhájú emberek egy kocsist ünnepelnek. A haragos alelnök egyre szelidülőbb, halkabb és meghatottabb szavakban vázolta az este jelentőségét. Tizenegy óra van, az omnibusz-kocsis tizenkét órakor lesz szabad és nem sejt semmit. Három tagú küldöttség várja, mikor leszáll a bakról, hozza ide, közel van a Harmóniához az omnibusz végállomása.
Mert a kereskedést - ha tiszta, ha vegyes - Fitymálva nézte a fönhéjázó begyes; A legtisztábbik is, gondolta, nehezen Ha nem hagy olykor egy kis piszkot a kezen. Nem volt inyére a hétköznapi modor, Virágillat helyen nem a lucri odor: Üzér, ügyér, hajhász, csőd, firma, company, Ily szókat ő ki sem birt volna mondani. Nagyon rátarti volt: fenn-ült a glórián, Övedzve néha mint karcsú görög leány, Vagy olykor mint a Seine partjárul egy najád, Vagy szőke Rajna-szűz, ontá arany haját. Idegen volt, de szép, a szép "Xenidion", S nem árulá kecsét... leszállított dijon!... III Írjak? ne írjak?... Arany János: Írjak? Ne írjak? : hungarianliterature. Egy istencsapás: Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás. Mert kinek arca van és háta ép, Ily had közé bizony átallva lép, Kivált ha nincs is méltó fegyvere, (Mit ér a szó, hol ostor kellene! ) S a közmondás hamar fejére gyűl: "Ki, ugymond, e' s ama közé vegyűl! " De mikor a civódás tére szent! Patkóiktól még az oltár se' ment! Fut a kilenc szűz, döng a hét halom! Ocsmány ökölharc az irodalom! E szentegyházbul ostorral sem árt Kiűzni alkuszt és galamb-kufárt.