Egy szó mint száz, a folyó szintjét csökkentő aszály kockázat az atomerőmű termelése szempontjából, hiszen leállást is okozhat. A nukleáris biztonság érdekében szükséges hűtővizet viszont szivattyúk segítségével minden esetben képesek biztosítani. Nem érheti el a 30 fokot Nézzük most a hőmérsékletet. Langyos vízzel egyértelműen kevésbé hatékony a gőz hűtése, ezért csökken a villamosenergia-termelés hatásfoka. Vagy inkább mondjuk úgy ingadozik, a nyári Duna vízhőmérsékletének függvényében körülbelül 1700-1800 Megawatt között. Nem is ez az igazi probléma, hanem a kimeneti víz hőfoka, ami pedig már környezetvédelmi kérdés. Ahogy a főigazgató fogalmaz: a környezet, a termelés biztonsága és a nukleáris biztonság együtt jár. Az atomerőmű kifolyócsatornából távozó víz nem lehet a Duna hőmérsékletétől 11 Celsius-fokkal, a melegvíz visszavezetésétől 500 méterre 30 Celsiusnál melegebb. Azért nem, mert a hazánkban őshonos növények és állatok ezt még károsodás nélkül képesek elviselni. E fölött azonban eltűnhetnek a környékről, helyüket káros inváziós fajok vehetik át.
A hűtés céljából kivett Duna víz és a kibocsátásra kerülő felmelegített hűtővíz eredményekhez való hozzáférés lehetőségét biztosítani kell a környezet- és természetvédelmi hatáskörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) részére. 2. 4. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete az Országos Vízjelző Szolgálat napi jelentése szerint a 25 ˚C-ot eléri, illetve azt meghaladja, úgy annak észlelésétől számított 4 órán belül a Kormányhivatalt írásban értesíteni kell. 2. 5. Amennyiben a Duna vízhőmérséklete a 25 ˚C-ot eléri, illetve azt meghaladja, úgy a referencia szelvényben mérőhajóról, kézi méréssel kell ellenőrizni a 30 ˚C-os hőkorlát folyamatos betartását. A Kormányhivatal számára biztosítani kell a rendkívüli méréseken való részvétel lehetőségét. A 30 ˚C-os hőkorlát betartását "A Paksi Atomerőmű hőterheléséhez kapcsolódó üzemviteli rendszer továbbfejlesztése és az elkeveredés javításának vizsgálata" tárgyában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék által készített tanulmányban foglalt alábbi módszertan szerint kell ellenőrizni.
A jelenleg érvényes előírások szerint ennek érdekében az atomerőműnek naponta 11 és 14 óra között kell méréseket végeznie az úgynevezett melegvízcsóvában 50 és 150 centiméteres mélységben az említett 500 méteres szelvényben. A hiteles, mértékadó mérések szerint a legmagasabb hőmérséklet 29, 8 fok volt – emeli ki Fichtinger Gyula. Paks II. és a felmelegedés Ami a jövőt illeti, a most üzemelő négy blokk hátralévő élettartamára maradnak jelen szabályok, ám Paks II. már másfajta tervezést igényel. A klímaváltozás valóságát a szakemberek is komolyan veszik, vagyis a mostanihoz hasonló vagy még durvább forró, aszályos periódusokkal számolnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem múltbéli vízállásokat vesznek alapul a hűtés megtervezése során, mint korábban, hanem valószínűségi alapon tekintenek előre, a környezeti paramétereket 2100-ig modellezik. Az éghajlatváltozás Paks térségére jósolt legpesszimistább forgatókönyveivel számolnak, ami az évszázad végéig a hőmérséklet három fokos emelkedését, az extrém időjárási jellemzők radikális ingadozásait vetíti előre.
Legjobban veszélyeztettek az egy-egy város vagy nagyüzem használt vizeit felvevő kisebb vízfolyások. Így ún. IV. osztályú (igen rossz) minősítésű pl. az Ikva, Rábca, Marcal, Felsőválicka, Alsó-Zala, Mura, Cuha, Concó, Séd, Sárvíz, Kapos, Pécsi-víz, Tápió, Dongér, Eger, Szinva, Sajó, Szamos, Kraszna, Hortobágy-Berettyó. A Dráva, Zagyva, Körösök és Maros némileg jobb, III. osztályúak. A Tisza vízállás- és vízhozam-adatai Szegednél 1950-től 1994-ig (a VITUKI Hidrológiai Intézete nyomán) A folyók hordaléka a szállítás jellege szerint lehet oldott, lebegtetett és görgetett. Ezek mennyisége és összetétele a vízhozam, azaz a folyó energiája, hordalékszállító képessége szerint változik. De befolyással van rá a meder esése és anyaga is. A vízhozamokkal együtt hazai folyóink hordaléka is nagyobbrészt a Kárpát-medence szomszédos országaiból származik. A határokon belüli hordalék gyarapodási helyei többnyire a laza, lejtős felszínek, főleg a lösztakarós hordalékkúpterületek, amit az ottani mély, szakadékos vízmosások nagy száma is mutat.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 1624 bájt Kertészet Folyami kavicscsiga ( Lithoglyphus naticoides, Syn:) Más neve(i): kavicscsiga K: 4, M: 7-12, Sz: 7-10. Kúpos háza apró kavicsra emlékeztet. Héja vastag, így a sebesen áramló víz és a görgetett hordalék koptató hatásának is jól ellenáll. Folyókban, csatornákban, nagyobb tavakban a homokos fenéken mászkál. Rátapad a hajók aljára, így a vízi utakon oda is eljutott, és ott is megtelepedett, ahol korábban nem élt. Nálunk a Dunából, Rábából, Tiszából, Bodrogból, Galgából ismeretes, de gyakori a Balatonban is. Szerves iszappal táplálkozik, ezzel részt vesz a vizek biológiai öntisztulásában. A kavicscsiga a nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein él. Kedveli a homokos, köves aljzatot, a magas oxigén- és kalciumszintet. A magas víz-hőmérsékletet nehezen viseli el. Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Helyenként tömegesen (500-1000 példány/m2) fordul elő.
LEADER 00877nam a2200289 i 4500 001 2542732 005 20090515095511. 0 008 050126t20041982hu aob 000 0 hun d 020 |c ár nélkül |z 963-217-482-8 040 |a OSZK |b hun |c OSZK 041 0 |a hunhun 072 1 |a 7 080 |a 943. 9 "1956" (0:82-94) |a 943. 9 "1956" (092) Pongrácz_G. (0:82-94) 100 |a Pongrátz Gergely |d (1932-2005) 245 |a Corvin köz - 1956 / |c Pongrátz Gergely 260 |a [Budapest]: |b Szerző, |c 2004, cop. 1982 300 |a 275 p. : |b ill. ; |c 20 cm 500 |a A címoldalon megjelenési évként: 1982-2004 650 7 |a magyar történelem |2 oszk |a 1956-os forradalom |a forradalmár 651 4 |a Budapest 655 |a memoár |2 doktip 850 |a B1 852 |m C 151. 421 |i 4204897 |m MC 151. 421 |i 4204898
Pongrátz Gergely Könyv Magánkiadás kiadó, 2010 276 oldal, Puha kötésű ragasztott ISBN 9789632174822 Státusz: Készleten Szállítás: 1 munkanap Átvétel: Azonnal Bolti ár: 1 955 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 1 955 Ft Leírás PONGRÁTZ GERGELY a Corvin közi felkelőcsoport második és utolsó főparancsnoka volt az 1956-os forradalom és szabadságharc idején. Antikommunista értelmiségi családban született. Nyolc testvére volt (akik közül öt később vele együtt harcolt a Corvin közben). Édesapja 1940-ben Szamosújvár polgármestere volt. Ugyanebben az évben szülővárosában Gergely tanúja volt a magyar csapatok bevonulásának és ünneplésének a visszacsatolt Partiumban és Észak-Erdélyben. A bevonuló román és szovjet csapatok elől 1945-ben Mátészalkára költöztek, 1946-ban pedig még nyugatabbra, Soroksárra, ahol édesapja, mint nagycsaládos, 13 hold földet kapott. "Az 1956-os forradalom kitörésének híre a hényelpusztai állami gazdaságban ért, ahonnan október 24-én reggel indultam Budapestre, mert éreztem, hogy testvéreim is részesei a felkelésnek.
Gyermekként tanúja volt 1940-ben a magyar csapatok bevonulásának a visszacsatolt partiumi és észak-erdélyi részekre. A II. világháború vége felé a szovjetek és románok elől hátráló fronttal együtt Mátészalkára menekült a Pongrátz család, majd Soroksárra, ahol gazdálkodásból éltek. Édesapja annak idején Szamosújvár polgármestere volt, antikommunista értelmiségi, nyolc gyermekkel. Gergely Bácsalmáson végzett mezőgazdasági technikumot. A forradalom lázas napjai Pesten találták, komoly harci tapasztalatokra tett szert, mivel társaival már az első napokban részt vett a Boráros tér irányából támadó szovjet tankok kilövésében. A Corvin közbe október 25-én hajnalban került, ahol bátyjai – Ödön és Kristóf – már harcoltak. A Corvin közt a harcok tették stratégiai központtá. Itt gyújtott fel egy idősebb ember egy páncélautót, annak gépfegyverét megmentve. Ezt vitték föl a későbbi harcosok a Kilián laktanya (Ferenc körút – Üllői út sarka) második emeletére, ezért lőtték szét az oroszok a laktanya sarkát.
Tervező: Bauer Emil Építés éve: 1927 Építtető: Perl-testvérek Építő: nincs adat Épület funkciója: lakóház Kutatva: 2021, 2016 Helyrajzi szám: 36400 Fotó: Perdy-Fazakas Brigitte Kutatás: Nagy Szilvia Leírás A Corvin köz 2-es számú épület az 1923 után kialakított épületegyüttes által formázott patkó alakú köz, a mozi bejáratával szemben állva a balkéz felől eső első épület a sorban. A Corvin köz szót a '30-as években kezdték el spontán használni, hivatalosan 1928-tól Kisfaludy utca volt, a Corvin köz név 1991 óta használatos hivatalos megnevezésében. A területen megelőzőleg a Gschwindt féle szeszgyár állt. A terveket a Corvin köz 2-es számú házhoz Bauer Emil (1883-1956) készítette, több más Corvin közi épülethez hasonlóan. Az építetők a Perl testvérek voltak, a Perl Áruház Rt. tulajdonosai. A ház alaprajz elhelyezkedése miatt szokatlan, háromszög alakot formál, mely a patkó alakú köz felöli oldalán homorú ívet követ. A bérházban egy kis belső udvar körüli függőfolyosóról 3 lakás nyílik.