Erre az atomerőmű építésével megbízott orosz félnek számos, a gyakorlatban jól alkalmazható megoldása van, a Paksra tervezett blokkok esetében ennek tervezése a projektet koordináló Paks II. bevonásával zajlott. Az új blokkok kapcsán végzett környezeti hatásvizsgálat keretében értékelték a Duna vízjárásából és hőterheléséből eredő hatásokat a teljes tervezett üzemidőre, sőt, az azt követő időszakra vonatkozóan is. Mindezeket figyelembe véve, a környezet megóvása érdekében úgynevezett kiegészítő csúcshűtő berendezést alkalmaznak majd a szakemberek: mesterséges szellőzésű hűtőcellák fogják biztosítani, hogy az új atomerőműből távozó melegvíz hőmérséklete az előírásoknak megfelelő legyen. A csúcshűtők a víz hőtartalmának háromnegyedét a levegőbe juttatják. Forrás: Paks II. Zrt. TEOL - Csúcshűtőkkel óvják a Duna élővilágát. A két új blokk saját melegvíz-csatornával rendelkezik majd. Ide telepítik a csúcshűtőket, amelyek a felmelegedett hűtővizet visszahűtik, mielőtt az visszakerül a Dunába. Ezzel a műszaki megoldással a víz hőmérsékletét úgy csökkentik, hogy hőtartalmának háromnegyedét a levegőbe juttatják.
Valótlanságokat tartalmaznak azok az elmúlt napokban megjelent hírek, miszerint a paksi atomerőmű riasztást adott ki a Duna vízének megemelkedett hőmérséklete miatt – jelentette ki Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója. Kovács Antal Hangsúlyozta: riasztás egyáltalán nem történt, csak elővigyázatosságból készültek mérések. Duna vízhőmérséklete. Mint mondta, az erőmű működéséhez szükséges, hogy a Duna egy részét – a legalacsonyabb vízállásnál is legfeljebb 10 százalékát – bevezessék az atomerőműbe, ezt követően a részben megtisztított és kissé felmelegedett vizet pedig visszavezetik a Dunába. A jogszabály szerint a beömlő meleg vizet követő 500 méteren – a teljes szelvényben – a hőmérséklet nem érheti el a 30 Celsius-fokot, éppen ezért ha a Duna hőmérséklete eléri a 25 Celsius-fokot, akkor az atomerőmű munkatársai méréseket végeznek és ha úgy látják jónak, akár termeléscsökkentést is elhatározhatnak – magyarázta. Idén a Duna hőmérséklete nem érte el a 25, csak a 23 Celsius-fokot, de az atomerőmű elővigyázatosságból június 24-től méréseket végzett – tudatta Kovács Antal.
2018. augusztus 28. 17:44 Több mint két hét várakozás után, tegnap este kaptuk meg a Duna hőmérsékleti adatait a Paksi Atomerőműtől – az után, hogy publikáltuk az átlátszóval közösen végzett nemhivatalos hőmérős akciónk videóanyagát. Az adatszolgáltatás szerint az Atomerőmű 50 és 150 cm mélyen mérte augusztus folyamán a Duna hőmérsékletét. Augusztus 23-án, amikor mi is kint voltunk mérni, ebben a mélységben 29, 27 és 28, 97 °C-ot mért a Paksi Atomerőmű. Kritikus hegesztésbe fogtak a törökországi atomerőmű építői. Az adatszolgáltatásból nem derül ki, hogy milyen napszakban végezték a mérést, ezügyben pontosítást kértünk az Atomerőműtől. A mi hőmérőink aznap, augusztus 23-án a déli-kora délutáni órákban jóval 30°C fölött, inkább 31 °C környékén mérték a Duna hőmérsékletét a part közelében, a jogszabályban előírt partszakaszon. A vonatkozó jogszabály (15/2001 KöM rendelet) 10§ b) paragrafusa egészen pontosan így szól: "a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 °C-ot. "
Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap. Magyarországon nem védett. Magyar Wikipédia w:Folyami kavicscsiga Forrás: Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39. Sugóparti Hírek - Mi lesz veled, Duna?. Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2
Haladjunk sorban. 85 és 83, 5 méter között A víz az úgynevezett hidegvízcsatornán keresztül jut a folyóból az erőműbe, ennek fenékszintjét eleve úgy alakították ki, hogy még alacsony vízállás esetén is elegendő mennyiség folyjon át rajta. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy tengerszint feletti 85 méteres vízállásig – Pakson a Balti-tenger szintjéhez mérve számolnak – minden rendben van, 83, 5 méterig pedig még a biztonsági szivattyúk képesek még elegendő vizet biztosítani. A főigazgató itt érdekes kitérőt tesz. Az erőmű tervezésekor az elmúlt száz év vízállásait átnézve a legalacsonyabb szinthez méretezték a hidevízcsatorna fenekét, de ember tervez, a természet pedig végez. Rögtön 1983-ban, az 1-es blokk üzembe helyezése utáni első évben olyan aszály volt, hogy a Duna két centivel alatta maradt az addigi rekordnak. Ekkor a csatornát egy méterrel kimélyítették, átalakították a szivattyúkat és kotrási tilalmat rendeltek el a mederben. A legkritikusabb helyzet Ha tehát a vízszint alacsony, biztonsági intézkedések lépnek életbe.
Nem lehet változtatni a hivatal döntésén Ha a szülő nem ért egyet az Oktatási Hivatal gyermeke iskolaérettségére vonatkozó döntésével, bírósághoz fordulhat. Csakhogy a köznevelési törvényben rögzítették: "a felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg". Vagyis ha az OH úgy dönt, hogy – ellentétben a szülő véleményével – a gyermek iskolaérett, nem kell még egy évig óvodában maradnia, a bíróság nem határozhat ennek ellenkezőjéről. Viszont elrendelheti a hivatali döntés végrehajtásának halasztását, hatályon kívül helyezését és kezdeményezheti új eljárás megindítását. Vagyis az egész procedúra kezdődhet elölről. Az iskolakezdés halasztásának új eljárásrendje | Ovonok.hu. köznevelési törvény iskolaérett
Amennyiben az OH úgy dönt, hogy a gyermek további egy nevelési évig óvodában maradhat, vagy hogy tankötelezettsége teljesítését hatéves kora előtt kezdhesse meg, ennek visszavonására nincs lehetőség, a szülő nem gondolhatja meg magát. Sokan azonban úgy gondolják, hogy nem kaptak elegendő tájékoztatást az Oktatási Hivataltól. A Szülői Hang Közösség készített egy online felmérést azokkal a szülőkkel, akik azt szeretnék, hogy gyermekük még egy évet az óvodában tölthessen: az eredmény alapján a szülők csupán 44%-a kapott tájékoztatást a döntés pedagógiai szempontjairól, és 70%-uk megtapasztalta, hogy a szakértők vagy óvodák indokolatlanul elutasítják a kérvényezés támogatását, pedig egyébként egyetértenek annak tartalmával. Így bár a szülők jó eséllyel kérvényezhetnek az Oktatási Hivatalnál (az elfogadási arány 90% feletti lehet), a törvény mégis akár több mint tízezernyi olyan hatéves kisgyermeket kényszeríthet éretlenül az iskolába, akiknek a szülei nem kaptak megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérvényezés megindításához.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.