Kovács András a népművészet mestere... Tűzzománcos Ház Mezőkövesd Tűzzománc és pasztell kép kiállítás; tűzzománc készítés megismerése Pótáné Bartók Annamáriával. Iskolatörténeti Gyűjtemény Mezőkövesd Mezőkövesd és térsége 20. század első felének iskolai tárgyi és szellemi értékeinek lenyomata. Iskolatípusok életének dokumentálása. Mézeskalács Ház - Vásárfia Mézeskalács Mezőkövesd Mezőkövesd Hadas városrészében található a festői szépségű kis műemlék épület, az 1856-ban épült Mézeskalácsos Ház. Mezőkövesd környéke látnivalók magyarországon. A mézeskalács olyan sütemény, amely kialakításával, díszítésével sok minden megjele... 1 2 3 ›
Önálló appartmanok a Zsóry fürdőnél Mezőkövesd és környéke, a gyógyvíz mellett a szín és motívum világában gazdag matyó hímzésről híres. Melyik a legjobb mezőkövesdi vendéglátóhely? Mezőkövesdi éttermek, vendéglátóhelyek rangsora vendégértékelések alapján. Az 1896-os Millenniumi Kiállításon óriási sikert aratott és jött divatba a mezőkövesdi hímzés és népviselet. A számtalan motívummal és színnel, mégis szigorú szabályok szerint készülő matyó hímzés semmilyen mással nem keverhető össze. Legjellegzetesebb motívum a Matyó rózsa. A matyó népviselet rendkívül elegáns, kiemeli a test szépséget, ezért nem véletlen, hogy a hercegi méltóságok is szívesen öltötték magukra a matyó népviseletet nemzeti ünnepek idején.
Takács István Gyűjtemény - Mezőkövesd Mezőkövesd A matyó világot festészetében megörökítő művész munkái megtekinthetőek a Takács István Gyűjteményben. Szent László Templom - Mezőkövesd A XIV. századi gótikus alapokra épült XVIII.
A weboldalon sütiket használunk a jobb felhasználói élmény, az elemzések, a személyre szabott tartalmak és a hirdetések megjelenítése érdekében. A következő linkre kattintva bővebb tájékoztatást találsz a sütik használatával kapcsolatban: Adatvédelmi tájékoztató Elfogadom
Akár igaz is lehet a legenda, hiszen a mezőkövesdi lányok, asszonyok évszázadok óta nagy virágok – rózsák, tulipánok, szegfűk, gyöngyvirágok, margaréták – levelek olyan garmadáját hímezték ruhájuk anyagára, amilyet sehol másutt nem láthatunk az országban. Akárcsak a természetben, a matyó himzéseken sem található két teljesen egyforma motívum. A Matyó Múzeumban megismerkedhetünk a matyók életével, szokásaival. Ízelítőt kapunk a hajdan mindennapi viseletekből, a nők hosszú, harang alakú szoknyáiból, a színpompás fejdíszekből, a legények hosszú, bő ujjú, ugyancsak gazdagon kivarrott ingeiből. A múzeum bejáratánál az 1954-ben elhunyt legismertebb mintatervező, "százrózsás íróasszony", az iskolát teremtő Kisjankó Bori mellszobra tekint ránk. Mezőkövesd környéke látnivalók budapest. 1850 körül épült lakóházában – ma Emlékház – a színpompás ragyogás mögött meghúzódott régi szegényparaszti életformát is megismerhetjük. A Mezőkövesd hajdani arculatát leginkább őrző Hadas városrészben több, alkotóházként működő tájházat is találunk. Bennük a baba- és játékkészítés, a szövés-fonás, a bútorfestés, a hímzés, a fazekas-, üvegcsiszoló és mézeskalácsos mesterség rejtelmeivel ismertetik meg a látogatót.
A 2010. óta a termelésellenőrzés alatt álló magyartarka szarvasmarha-állomány tej- és húshozama fokozatosan nőtt, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomszelekciós programot tervez az állomány tulajdonságainak további javítására – tájékoztatta Füller Imre, az egyesület ügyvezetője az MTI-t. A hazai magyartarka-állomány létszáma évek óta 55-60 ezer, az egyesület 1500 tagja által tartott 32 ezer egyedből már tizenegyezret vontak be a termelésellenőrzésbe. Az egyesület teljesítményvizsgálatai szerint 2010 óta mind a kettős - tej- és húshasznosítású -, mind a húshasznú magyartarkák hozama javult. A kettőshasznú magyartarkák tejtermelése 2016-ban meghaladta átlagban az évi 6300 kilogrammot, míg a 2010-es átlagtermelés még csak 5949 kiló volt, eközben megmaradt a tej magas, 3, 95 százalékos zsírtartalma, és 3, 45 százalékról 3, 5 százalékra nőtt a fehérjetartalma. A bikák választási súlya a 2010-es 240-ről 249 kilogrammra, az üszőké 236-ról 241 kilogrammra nőtt. High-tech tenyésztés genomszelekcióval Az egyesület 2016-os tenyésztési programja szerint a kiváló magyartarka bikák mellett, hegyitarka - magyar, osztrák, német és svájci - tenyészbikákat használnak további tenyészbikák nemzéséhez.
A fajta nagyon jól tűri a szélsőséges időjárási viszonyokat, elviseli a nagyon meleg nyarat és tűri a nyirkos hideget, ami fontos szempont a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodási kényszer idején. A magyartarka egy hazai szarvasmarha fajta, jelentős genetikai értéket képvisel, megőrzése és továbbfejlesztése stratégiai fontosságú az egyre inkább globalizálódó tenyésztési folyamatok közepette. A magyartarka tenyésztésszervezését, genetikai fejlesztését és nemzetközi képviseletét az 1989-ben alakult Magyartarka Tenyésztők Egyesülete látja el, és ők koordinálják a genom vizsgálatot, valamint alkotják meg a modern tenyésztési programot.
2021. augusztus 28., szombat 11:46:59 / Agrárminisztérium ▪ Sajtóközlemény Lezárult a Magyartarka Genom Projekt első szakasza. A fajta versenyképes marad a világfajtákkal szemben is. A még magasabb genetikai értéket képviselő, versenyképesebb magyartarka-fajta tenyészállat állomány kialakítását 150 millió forinttal támogatja az Agrárminisztérium – jelentette be Nagy István miniszter. A tárcavezető sikeresnek nevezte a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomikai tenyészértékbecslési programjának első szakaszát. Mint fogalmazott, a módszer révén nem csupán hatékonyabb és gyorsabb lesz a fajtában a genetikai előrehaladás, hanem lehetőség nyílik a piac igényeihez jobban igazodó termék-előállításra is. A korszerű módszer alkalmazása révén a magyartarka-fajta megőrizheti versenyképességét a világfajtákkal szemben. Kiváló tej és minőségi hústermelés. Ez a magyartarka! Nagy István emlékeztetett: a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 2020. évben indította el a magyartarka-fajtában a genomikai tenyészértékbecslési programját, a "Magyartarka Genom Projekt"-et, amelynek végrehajtásához az Agrárminisztérium 150 millió forintot biztosított.
Az Agrárminisztérium 150 millió forinttal támogatja a magyartarka szarvasmarha fajta genom vizsgálatát. Az ennek köszönhetően létrejövő modern, XXI. századi tenyésztési program segítheti a kiemelkedő értéket képviselő fajta nemzetközi versenyképességének növekedését és tenyésztőinek jövedelmezőbb munkáját. A támogató okiratot Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár tegnap adta át Dr. Füller Imrének, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete elnökének. A XXI. században a mezőgazdasági termelés és ezen belül a szarvasmarha tenyésztés versenyképességének növeléséhez szükség van a modern eljárások, többek között a digitliázció és a genetika vívmányainak az alkalmazására. Az Agrárminisztérium elkötelezett a mezőgazdaság modernizációjának ösztönzésében. Az ezúttal támogatásban részesített eljárás, a genom tenyészérték vizsgálat egy világszerte sikeresen alkalmazott módszer. Ennek során a legkedvezőbb géneket, és génkombinációkat hordozó egyedek genetikai profilozását végzik el, ami alapján megvalósulhat egy hatékony, genotipizálás alapú kettőshasznosítású magyartarka nemesítési program.
A fajta nagyon jól tűri a szélsőséges időjárási viszonyokat, elviseli a nagyon meleg nyarat és tűri a nyirkos hideget, ami fontos szempont a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodási kényszer idején. A magyartarka egy hazai szarvasmarha fajta, jelentős genetikai értéket képvisel, megőrzése és továbbfejlesztése stratégiai fontosságú az egyre inkább globalizálódó tenyésztési folyamatok közepette. A magyartarka tenyésztésszervezését, genetikai fejlesztését és nemzetközi képviseletét az 1989-ben alakult Magyartarka Tenyésztők Egyesülete látja el, és ők koordinálják a genom vizsgálatot, valamint alkotják meg a modern tenyésztési programot. / Agrárminisztérium
2021. 08. 30. A tárcavezető sikeresnek nevezte a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomikai tenyészértékbecslési programjának első szakaszát. Mint fogalmazott, a módszer révén nem csupán hatékonyabb és gyorsabb lesz a fajtában a genetikai előrehaladás, hanem lehetőség nyílik a piac igényeihez jobban igazodó termék-előállításra is. A korszerű módszer alkalmazása révén a magyartarka-fajta megőrizheti versenyképességét a világfajtákkal szemben. Nagy István emlékeztetett: a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 2020. évben indította el a magyartarka-fajtában a genomikai tenyészértékbecslési programját, a "Magyartarka Genom Projekt"-et, amelynek végrehajtásához az Agrárminisztérium 150 millió forintot biztosított. A támogatásnak köszönhetően kevesebb, mint egy év alatt megvalósult a magyartarka állomány szinte egészének a genotipizálása. A magyartarka ötvözi magában a magas beltartalommal bíró kiváló tej termelését, és a minőségi hústermelést, ezzel stabil és jó minőségű alapanyagot szállít a feldolgozóipar számára.
Az egyesület az állománytól a tejtermelésben évi 1-1, 5 százalékos növekedésre számít, a hústermelő képesség romlása nélkül. Az egyesület 2018-ban indítja genomszelekciós programját a bikák tenyészértékének korai meghatározására. Jelenleg ivadékvizsgálattal határozzák meg a tenyészértéket, míg a genom - azaz az örökítő anyagok összességének - szelekciója ezt a 4-5 évig tartó folyamatot rövidíti le azzal, hogy segítségével a tenyészértéket már az embrióból is meg lehet határozni - mondta Füller Imre. Magyarországon eddig pénzhiány és a tenyészbikák viszonylag alacsony száma miatt nem tudták elkezdeni a programot; a géntartalékban jelenleg 115 tenyészbika génjeit tárolják. Az egyesület igazgatója arról is beszámolt, hogy a magyartarka keresett a piacon, a fajtát főleg Törökországban, de a horvát, a német és az osztrák piacon is értékesítik. A 8-9 hónapos állatot jelenleg kilogrammonként 900 forintért lehet eladni, míg például a fiatal bikák átlagos felvásárlási ára a Magyar Állattenyésztők Szövetségének adatai szerint augusztusban 750-770 forint között volt.