A Lamberg-kastély a kultúra otthona az ezerjó városában. Itt működik a múzeum, a könyvtár, de vannak kihelyezett intézményei is, főleg a közművelődést tekintve. Kovács Gergővel, az intézmény igazgatójával kultúráról, közművelődésről beszélgettünk. Utóbbi helyzete nagyot változott a rendszerváltás óta. Módosult az intézmények tevékenysége, szerepe. Az ezerjó vidékén ezer jó dolog vár a kirándulókra. Az igazgató szerint a népművelői hivatás szakmává lett, a művelődésszervezőnek sajnos nem kell feltétlenül népművelőnek lennie. Annál is inkább, mert a hajdani kiscsoportok, önművelő társaságok, amatőr művészeti tevékenységet folytató együttesek önálló egyesületté alakultak. Ez jó is, meg rossz is. Miért jó, és miért rossz? – Jó, mert a felelősség picit kisebb, így az e tevékenységet végzőkre rakódó teher is csökkent. De a munkák, a folyamatok összehangolása nehezebb lett. Móron önkormányzati rendelet szabályozza, hogy a bejegyzett civil egyesületeknek, amatőr alkotócsoportoknak helyet kell biztosítanunk a próbákra, rendezvényekre. Mivel önálló egyesületekről van szó, nehéz összehangolni, hogy mindenkinek helyet tudjunk adni.
Amivel elégedettek lehetünk: a múzeumot 10-12 ezer fő látogatja évente, a könyvtár a maga 70-75 ezres állományával éves szinten 120 ezer kölcsönzést bonyolít le, míg évente az összes rendezvényeinken 150-160 ezer embert tudunk megmozgatni, ez pedig a 18 fős stábbal szép eredmény. Múzeum és könyvtár is működik az épületben Fotó: FMH-archív
A Lamberg-kastély állandó tárlatai az alábbi időpontokban látogathatóak: Turisztikai idényben: (március 1-től október 31-ig) Kedd-vasárnap: 10. 00-17. 00 Hétfő: szünnap Az állandó kiállítások kizárólag tárlatvezetéssel tekinthetők meg! Fájl:Hungary, Mór, a Lamberg kastély 03.JPG – Wikipédia. Tárlatvezetések időpontjai: 10:00, 12:00, 13:30, 15:00 25 fő felett előzetes bejelentkezés szükséges! Novembertől februárig: Kedd-péntek: 10. 00-16. 00 Szombat-vasárnap 10. 00-15.
A 16. századig jelentős birtok tartozott a várhoz, Fejér vármegye egyötöde. Csókakőnek az évszázadok alatt sok tulajdonosa volt. Kezdetben a Csákoké volt, majd 1327-ben királyi vár lett, később a Rozgonyiak, Kanizsaiak, Nádasdyak birtoka lett. A 16. században aztán megszállták a törökök, és ötven évig nem is mozdultak belőle. A következő században az új birtokosok már nem nagyon törődtek a várral. Hadi jelentőségét elvesztette, lassú pusztulásnak indult. A 18. Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely. századtól egészen 1995-ig kellett várni, hogy végre tényleg történjen valami. Napfényes vártúra november derekán Forrás: Tóth Judit Ekkor alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága, akiknek hála elindulhatott a vár régészeti feltárása és fokozatos rekonstrukciója. Újjáépítették a kaputornyot, helyreállították a kápolnát, és jelenleg is dolgoznak a vár területén egykor működő török mecset feltárásán. A vár ingyen látogatható, pontosabban csak egy része, mivel az alsó várban még dolgoznak a régészek. A novemberi kirándulóidőben elég sokan választották úti célul Csókakőt.
Mór Városi Önkormányzat a Munka törvénykönyvéről szóló 2021. évi I. törvény és a kulturális intézményben foglalkoztatottak munkaköreiről és foglalkoztatási követelményeiről, az intézményvezetői pályázat lefolytatásának rendjéről, valamint egyes kulturális tárgyú rendeletek módosításáról szóló 39/2020. (X. 30. ) EMMI rendelet alapján pályázatot hirdet a Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely intézményvezetői (igazgató) munkakör ellátására A jogviszony időtartama: határozott időre, 2022. május 1. – 2027. április 30. napjáig szól. Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő A munkavégzés helye: Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely, 8060 Mór, Szent István tér 4. A pályázat benyújtásának határideje: 2022. március 28.
Erre sajnos most nem volt időnk, így autóval tettük meg a két település közötti rövid távolságot. Mohától zöldellő sziklák között vezetett az út Forrás: Tóth Judit Mór belvárosát szerencsére nem térkövezték le faltól falig. A belváros kellős közepén hangulatos park van kis hidakkal, tavacskával, játszótérrel. Ráadásul egy-két kivételtől eltekintve gyönyörű régi épületek sorakoznak körös-körül. Mint például a Láncos-kastély, amely a fal mellé épített lánckerítésről kapta a nevét. A Luzsénszky-család copf stílusú kastélya ma a polgármesteri hivatalnak ad otthont. A főtér közelében két templom is áll. Az egyik, a neogótikus "magyar templom", amely egy magaslatról néz le a városra, a másik a kapucinus vagy "német templom", amelyhez egy rendház is tartozik. A ferences rendből kivált kapucinus rend 1695-ben telepedett meg Móron. Az akkori földbirtokos, Hochburg János Domonkos hívta ide a csuklyás barátokat. A kapucinus rend tagjai nemcsak lelkipásztorkodással és gyógyítással foglalkoztak. Ők hozták létre a város első gyógyszertárát, nagy szerepük volt a szőlő- és borkultúra elterjesztésében, és ők voltak Mór első tűzoltói is.
A 27 ezer négyzetméteres ingatlant 2001-ben adták haszonbérbe egy helyben jól ismert soroksári vállalkozónak - aki az önkormányzat tartós, szerződéses partnere -, hivatalosan ugyancsak termőföldként. Két évvel később a bérlő kérte, hadd vehesse meg a területet, ahol a csatornaépítéshez használt gépeinek építene telephelyet. Az eladáshoz a kerületi képviselők hozzá is járultak, arra hivatkozva, hogy a pénzre sürgősen - hat napon belül - nagy szüksége van az önkormányzatnak. Ennek ellenére nem kapkodták el a szerződés aláírását, amelyre csak másfél évvel később került sor. A vételár összesen körülbelül 40 millió forint volt, négyzetméterenként 1500 forint. Az ingatlanra vonatkozó értékbecslést Juhász Ferenc, az önkormányzat pénzügyi bizottságának MSZP-s delegáltja készítette. Svábok kitelepítése | hvg.hu. A vevő kérésére a kerület hozzájárult, hogy a pénzt részletekben fizethesse, a helyi szabályok szerint pedig még az áfát is elengedték. Adásvételkor az ingatlant még temetőként tartották nyilván, és bár nem ürítették ki teljesen, az önkormányzat átsorolta beépítetlen telekké - a kerületi ÁNTSZ áldásával.
"Rendszert és nyugalmat, németes erényeket hoztak a háborúkban megfáradt magyar földre. (. ) Portáik, falvaik hamarosan rendezettségről, gazdagságról árulkodtak. Mesterségek tucatjait művelték, rengeteget tanult tőlük a békességbe visszailleszkedő magyar nép" – mondta. Hozzátette: a bevándorló németek – azonosságukat, jobbára a nyelvüket is megőrizve – gyorsan beilleszkedtek a magyarországi életbe: jól érezték magukat új hazájukban. TEOL - Együtt fújták a svábok. Az 1848-as magyar szabadságharcban három zászlóaljnyi német nyelvű katona küzdött a magyar oldalon. Hazánk egyedüliként emlékezik meg ezen a napon Varga Mihály arról is beszélt: Magyarország az egyetlen ország, amely – 2012 óta – gyásznapon emlékezik a németek kitelepítésére, amelyet a potsdami szerződés részeként, nemzetközi döntés kényszere alatt hajtott végre a háború utáni Magyarország. Az emlékezés napjának január 19-ét jelölték meg, mert 1946-ban ezen a napon kezdődött a magyarországi településeken élő német nemzetiségű magyar állampolgárok Németországba telepítése.
Habár a hazai német ajkú lakosság meglehetősen vegyes összetételű volt mind vallás, mind politikai hovatartozás, mind társadalmi és vagyoni helyzet tekintetében, az új narratíva a háború során előfordult legnegatívabb példákat kiemelve a teljes hazai német kisebbséget a náci Volksbundhoz csatlakozó, majd a megszálló német csapatokkal aktívan kollaboráló egységes, Magyarország érdekeinek ellentétét képviselő tömegnek állította be. Kijelenthető, hogy az etnikai tisztogatás e példája jelentős részben egyazon forrásból származott, mint a nem sokkal korábban véget ért zsidóüldözések: az állam kijelölte célpontként a társadalom egy többé-kevésbé körülhatárolható elemét, amiben a többségi társadalomból sokan meglátták a haszonszerzés lehetőségét. A kollektív "felelősségre vonás" a lakosság részéről még a magyarországi harcok vége előtt, 1945 márciusában megindult (a szovjet csapatok pedig már ennél is korábban hurcoltak el származásuk miatt németeket kényszermunkára), azonban az állam is rövidesen szentesítette e diszkriminációt – például azzal, hogy az 1945 tavaszi földosztásból a német nemzetiségű gazdákat kihagyták, és igen jelentős részben az ő földjüket államosították szétosztás céljából.
"Magyar földön előre beosztottan szálltak ki a hajókból" és kezdtek faluépítésbe. "Rendszert és nyugalmat, németes erényeket hoztak a háborúkban megfáradt magyar földre. Portáik, falvaik hamarosan rendezettségről, gazdagságról árulkodtak. Mesterségek tucatjait művelték, rengeteget tanult tőlük a békességbe visszailleszkedő magyar nép" - mondta. Varga Mihály pénzügyminiszter a megemlékezés előtt tartott szentmisén a békásmegyeri Szent József-templomban Fotó: Kovács Attila / MTI Fotó Hozzátette: a bevándorló németek – azonosságukat, jobbára a nyelvüket is megőrizve – gyorsan beilleszkedtek a magyarországi életbe: jól érezték magukat új hazájukban. Az 1848-as magyar szabadságharcban három zászlóaljnyi német nyelvű katona küzdött a magyar oldalon. Varga Mihály arról is beszélt: Magyarország az egyetlen ország, amely – 2012 óta – gyásznapon emlékezik a németek kitelepítésére, amelyet a potsdami szerződés részeként, nemzetközi döntés kényszere alatt hajtott végre a háború utáni Magyarország.
Német tannyelvű középiskola beindítását kezdeményezték a napokban Nagykárolyban a Szatmár megyei svábok, bár a legutóbbi népszámlálás szerint a magukat németnek valók száma nem érte el az ötezret a városban. Mint Leitner János, a Német Demokrata Fórum megyei elnöke a elmondta, a Szatmárnémetiben másfél évtizede létesített német középiskola messze nem elégíti ki az igényeket, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a sváb lakosság zöme Nagykárolyban és környékén él, ahonnan mégsem ingázhat több száz fiatal a megyeszékhelyre. A helyhatóságokkal és a szülőkkel eddig lefolytatott beszélgetéseik nyomán egyértelművé vált, hogy reális az igény, de meg van is mód is a megvalósításra. Most már jobbára rajtuk múlik, hogy az idei előkészületek után az új iskola, vagy egyelőre csak a német nyelvű IX. osztály, amelyből aztán kinőne az önálló német középiskola, a jövő év őszén beinduljon Nagykárolyban. ű A befektetőket is vonzaná a nyelvtudás Kovács Jenő, a város polgármestere örül a kezdeményezésnek, amelyet szerinte akár előbb is meg lehetett volna tenni.
A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták a békásmegyeri Szent József-templom falán lévő emléktáblát. A megemlékezésen részt vett mások mellett Bús Balázs (Fidesz-KDNP), Óbuda-Békásmegyer polgármestere. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
2011. május. 10. 13:47 Kőbányai János Vélemény Kőbányai János: "Köszönet" György Péternek Köszönettel tartozom György Péter hozzászólásáért minapi cikkemhez (A kiszántott falusi zsidók hűlt helye). Esküszöm, nem beszéltünk össze, de hálás vagyok, hogy írásomat illusztrálta, s fellépése (s emblematikus személyisége) több dimenzióssá szélesítette mondandómat. Amire csak félmondattal utaltam –"a cigány-holokauszt mitosz ellen... lehetetlen fellépni" –, azt György hús-vér valósággal töltötte meg.