Vasárnap, március 29-én kezdődik a nyári időszámítás. Az órákat hajnali 2 órakor kell 3-ra állítani. Tavaly az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Egyelőre még nem dőlt el, hogy Magyarország melyiket választja. Az EP tavaly egyeztetésre kérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A nyári-téli óraátállítást Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás, 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal. Egyre több szakértő szerint az óraátállításnak ma már nincs jelentős energiamegtakarítási funkciója, viszont annál több élettani kellemetlenséget okoz.
Március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor egy órával előre, hajnali 3 órára kell átállítani az órákat. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint évek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram spórolható meg. A megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni, ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének – jelezte a rendszerirányító. Mint írják, utoljára a 2017. március 26-án megtörtént óraállítás előtti és az azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé a nyári időszámításra váltás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján a villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 gigawattórát (GWh). Kapcsolódó A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik.
2011-ben törölték el, amikor is ők az állandó nyári időt választották, de egy lakossági közvélemény kutatás után 2014-ben áttértek az állandó téli időre. Magyarország egyébként az elsők között, 1916-ban vezette be a nyári időszámítást és egészen 1919-ig használatban volt, majd 1941-1949 és 1954-1957 között alkalmazták, végül 1980 óta, úgy tűnik ezúttal 2021-ig. Amennyiben Magyarország az állandó nyári időt választja, március 28-án igazítjuk utoljára az órákat hajnali 2 óráról 3-ra, azonban ha az eredeti, téli időszámításnál maradunk, október 31-én történik meg az utolsó óraátállítás. (Címoldal kiemelt ábrája:)
2022-03-25 11:04:37 Pályabezárást kapott az Újlengyel és az Iklad Abszolút nem sportpályára való cselekmények miatt az MLSZ Pest Megyei Igazgatóság Fegyelmi Bizottság heti ülésén két egyesület, az Újlengyel és az Iklad esetében is drasztikus, pályabezárással kapcsolatos döntést volt kénytelen meghozni. Értesítők, információk
Eltérő juttatások járnak abban az esetben, ha a munkáltató él felmondással, ha jogutód nélkül szűnik meg, ha lejár a munkaszerződésben kikötött határozott időtartam, de az atipikus munkaviszonyok megszűnése esetén is. Az időarányosan ki nem adott szabadság pénzbeli megváltására – a jogfolytonosságra figyelemmel a munkajogi jogutódlást kivéve – minden alábbi esetben jogosult a munkavállaló. Megszűnik a munkaviszonya a járvány alatt? Kaphat-e végkielégítést? Számtalan okból megszűnhet a munkaviszony a járványügyi korlátozások időtartama alatt, így érdemes áttekinteni a végkielégítésre vonatkozó hatályos szabályokat. Végkielégítés ugyanis nem jár alanyi jogon. Lássuk melyek a legfontosabb törvényi rendelkezések! Munkaviszony megszüntetése: közös megegyezés megkötése és megtámadása Nem vitatott tény, hogy a munkaviszony-megszüntetési módok között a legkevesebb kockázattal a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés jár. Itt is vannak azonban olyan szabályok, melyek betartására ügyelni kell, mivel a felek a jognyilatkozatukat később megtámadhatják.
Ugyanígy munkavállalói oldalon is felmerülhetnek utóbb igények (pl. túlóra ellenértéke), amely a közös megegyezésben elhelyezett – fent említett – kikötés folytán jogi úton nem lesz követelhető. Fontos tehát, hogy a joglemondás elfogadása előtt mindkét fél alaposan átgondolja a potenciálisan felmerülő igényeket. Az egyértelműség kedvéért célszerű azokat a megállapodásban legalább példálózóan felsorolni. Megjegyzendő, hogy a közös megegyezés aláírásakor még objektíve nem látható körülmény – pl. később jelentkező, munkaviszonnyal összefüggő megbetegedés – miatti igényérvényesítést a tárgyalt közös megegyezéses rendelkezés nem zárja ki. A közös megegyezés lehetőséget ad továbbá arra is, hogy a felek a közöttük létrejött tanulmányi szerződésből, vagy versenytilalmi megállapodásból folyó kötelezettségeket egymás között rendezzék. Ezekre ugyanis a közös megegyezés automatikusan nem hat ki. Érvek pro és kontra A közös megegyezést, mint munkaviszony megszüntetési módot a munkáltatók többnyire kedvelik.
331. ). Hasonlóan, ha a munkavállalónak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló nyilatkozatát a munkáltató szóban elfogadja, ennek megfelelően a felek a munkaviszonyt a munkavállaló kezdeményezésére felszámolták, utóbb alaki okból a munkavállaló a megszüntetés jogellenességére nem hivatkozhat, mivel az a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményét sérti (EBH1999. 42. A bírói gyakorlat tehát már korábban is (nem jogellenes) közös megegyezésnek tekintette azt, amikor a felek között a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó akarategység létrejött, és bár azt nem foglalták írásba, de annak megfelelően jártak el. A hatályos törvényi szabályozás is kimondja, hogy az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha az Mt. eltérően nem rendelkezik – érvénytelen, azonban az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. § (4) bekezdés]. Bár az elv szükségessége nem vitatható, és a bírói gyakorlatban is érvényesül, mégis szépséghiba, hogy a munkaviszony megszüntetésekor az érvénytelen jognyilatkozatokra nem az érvénytelenség, hanem a jogellenesség jogkövetkezményeit kell alkalmazni – ezt a tételes szabályt közös megegyezésekre tehát nem lehetne alkalmazni.
Amennyiben pedig a munkavállaló még ki is tudott alkudni a maga számára valamilyen plusz juttatást, kényszerítésről nem lehet szó. Önmagában – egyéb körülmények híján – azonban az előnytelen, kedvezőtlen szerződéses kikötések sem szolgálhatnak megtámadás alapjául. 3. Jogorvoslati tájékoztatás? A kialakult bírói gyakorlat szerint a munkáltatónak a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésben nem kell jogorvoslati tájékoztatást adnia, mert ilyen kötelezettség a munkáltatót csak az egyoldalú intézkedés kapcsán terheli (például felmondás, azonnali hatályú felmondás esetén), a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés azonban kétoldalú megállapodás. A Legfelsőbb Bíróság EBH2010. 2247. számú eseti döntésében teljes egyértelműséggel mondta ki, hogy a jogorvoslat módjára és határidejére vonatkozó munkáltatói kioktatási kötelezettség nem vonatkozik a közös megegyezésre. Amennyiben azonban adunk jogorvoslati tájékoztatást, az semmiképpen ne legyen hibás. Így nem felel meg a jogszabályi előírásoknak az a formula, hogy "a munkavállaló a megállapodással szemben harminc napon belül bírósághoz fordulhat".
A munkavállalók gyakran hivatkoznak a közös megegyezéses tárgyalás nem megfelelő légkörére, körülményeire. Tipikus kifogás például az, hogy munkáltatói oldalon többen (ketten, hárman is) jelen voltak, míg a munkavállaló egyedül volt és a házastársát, ügyvédjét, barátját stb. sem hívhatta fel. Szokásos munkavállalói kifogás továbbá az is, hogy nem engedték ki a tárgyalás helyszínéül szolgáló irodából, nem vihette haza az elé tárt iratokat, nem mutathatta meg azokat az ügyvédjének az aláírás előtt. A fentiek ugyancsak olyan jellegű hivatkozások, amelyek mentén a bíróságok a közös megegyezés érvénytelenségét jellemzően nem állapítják meg. Azok ugyanis a munkavállaló döntési szabadságát nem korlátozzák, akarati hibát nem eredményeznek. A közös megegyezés munkavállaló általi sikeres megtámadásához olyan kirívó munkáltatói magatartás szükséges, amely ténylegesen megakadályozza a munkavállalót abban, hogy szabad akarata szerint cselekedjen. Ez olyan helyzeteket jelent, amikor a munkavállalónak nincs valós választása a megállapodás aláírása és annak megtagadása között.
Ez azonban nincsen teljesen így, ráadásul a közös megegyezés megkötését követően rendszerint az érintett munkavállaló jog- és igazságtudata fellángol, fűhöz-fához, s ami még kínosabb ügyvédhez fordul. Nézzük tehát meg a pontos szabályozást, valamint a bírói gyakorlatot. Kulcsszó: tényleges akarategység Az Mt. 64. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntethető többek között közös megegyezéssel is. Közös megegyezés, mint kétoldalú jognyilatkozat keretében akkor szűnik meg a munkaviszony, ha mindkét fél egybehangzóan és kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a munkaviszonyt egy közösen meghatározott időpontban meg kívánják szüntetni. Ezzel összefüggésben négy feltételnek kell teljesülnie. A megállapodásnak, illetve az akaratelhatározásnak kifejezettnek, feltétel nélkülinek, valódinak és félreérthetetlennek kell lennie. Amennyiben bármelyik feltétel hiány, a megállapodás sorsa megpecsételődött. Szóban csak kivételesen érvényes A közös megegyezést tartalmazó megállapodást írásba kell foglalni.