Legalább 10 napos szabadságot kapnak az apák gyermekük születése vagy örökbefogadás esetén - erről döntött ma az Európai Parlament. A most elfogadott határozat célja a családi élet és a munka közötti egyensúly javítása. Magyarország az egyike azoknak a tagállamoknak, ahol jelenleg 10-nél kevesebb, mindössze 5 nap áll az apák rendelkezésére. A legtöbb szabadságot egyébként Szlovéniában és Finnországban kapják az édesapák, 90, illetve 63 napot. Mennyi szülési szabadság járjon az apáknak? - Gyöngyösi Oktatásért és Kultúráért Alapítvány. Az irányelv az Unió hivatalos lapjában történő megjelenését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak három éven belül kell átültetniük saját jogrendjükbe.
Szerző: Gaál Bernadett 2020. január 27. Forrás: Plusz szabadság jár a szülőknek attól függően, mennyi gyereket nevelnek. Az újdonsült apáknak ezen felül még néhány napos fizetett pótszabadság is jár, hogy minél több időt tölthessenek a családjukkal. Apai pótszabadság 2020-ban (fotó: iStock) Összefoglalónkban tisztába tesszük, hogy mi a különbség az apasági szabadság és a mindkét szülőt megillető pótszabadság között, illetve azt is megtudhatjátok, hogyan igényelhetitek meg ezeket a plusz szabadnapokat. Mikor jár a pótszabadság? Pótszabadság mindkét dolgozó szülőnek jár addig, amíg a gyerekek be nem töltik a 16 éves kort. Egy gyerek után 2, két gyerek után 4, három vagy több gyerek után pedig 7 nap plusz szabadság jár. Azoknak a szülőknek, akik fogyatékkal élő gyereket (vagy gyerekeket) nevelnek, további 2 nappal nő a pótszabadság száma. Pótszabadság jár a vér szerinti és örökbefogadó szülőnek, a gyámnak és a nevelőszülőnek is. Mi az az apai pótszabadság? Az apai pótszabadság (a híradásokban leginkább apasági szabadságként emlegetik) azoknak a férfiaknak jár, akiknek új gyermeke született.
A nők az egyenlőtlenség kárvallottjaiként alacsonyabb fizetést és nyugdíjat kapnak. "Most segítünk abban, hogy a munkapiacra visszalépve kiaknázhassák a bennük rejlő potenciált, míg az apáknak nagyobb szerep jut a gyermeknevelésben. Az irányelv az idősebb generációt gondozó családtagokat is segíti. Vagyis jó a férfiaknak, a nőknek, a családoknak és a gazdaságnak is" – mutatott rá. Következő lépések Az irányelv az unió hivatalos lapjában történő megjelenését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak három éven belül kell átültetniük saját jogrendjükbe az abban foglaltakat. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Andrea Dóka, Péter Hajdú, & József Jámbor Stories · 2002 Mátyás Király És A Huszár 1 6:55 Mátyás Király És A Török Szultán 2 2:16 Mátyás Király És Kampó Vitéz 3 3:20 Mátyás Király És A Nád 4 3:02 Mátyás Király Udvari Bolondja 5 1:06 July 1, 2002 5 Songs, 17 Minutes ℗ 2002 E. Z. S. Music More by Andrea Dóka, Péter Hajdú & József Jámbor
Mesék Mátyás királyról
Erről igazából Müller Károly 1855-ben keletkezett városleírása tehet, amelyben a szerző még verset is szentelt a témának. Mivel a helyről kevés egyéb információ áll rendelkezésre, ez a költemény maradt, hogy felidézzük az egykori hangulatot: "Görög meg rác disznókereskedők gyűlnek ide át, / Ősi szokásból a rumba töltnek néhány csepp teát. " Pedig a disznókereskedőknél jóval előkelőbb közönség is megszállt itt. Gyakori vendég volt például Déryné Széppataki Róza, 1849-ben, Buda ostromának idején pedig hadászati jelentőségű fogadóvá avanzsált, ugyanis itt rendezte be a központját a Honvéd Tüzérparancsnokság. A Mátyás király fogadó felett azonban eljárt az idő, a Kerepesi utat is elérte az építkezési láz. 1863-ban még csak egy plusz emeletet kapott, ekkor még egy fényképész műteremmel is gazdagodott, 1906-ra pedig már egy új, négyemeletes, saroktoronnyal ékesített, impozáns bérház állt a helyén. FÉNYKÉPÉSZEK AZ UDVARON A kibővített épületben sem volt egyszerű dolga a fényképésznek műterme kialakításakor, ugyanis ebben az időszakban még a fotográfusoknak a házak udvarával kellett beérniük szalon gyanánt.
Ekkor helyezték el a sarkon az uralkodó szobrát is, amelyet Mayer Ede készített. Alkotása így egyrészt cégérként szolgált, másrészt emléket állított a legendás uralkodónak és a legendás kocsmának is. A Mátyás Király kávéház képeslapon "Immár idejött a vívóvacsora Farkas Pali zenéjét hallgatni" Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 1912-ben egy új bolt nyitotta meg kapuit a házban. Egy egészen különleges vállalkozás költözött ide, mégpedig Dehmal Károly zongorakészítő mester üzeme és kereskedése. Dehmal Károly cége komoly hiányt elégített ki, a zongorakészítés ugyanis a céhes rendszer felszámolása, azaz az 1870-es évek óta meglehetősen visszaesett a városban. Míg az 1820-as években több, mint húsz ilyen műhely működött, a század végére már alig akadt helyi gyáros, a zongorakedvelők igényeit jórészt külföldi behozatallal tudták kielégíteni. A kereslet pedig kifejezetten nagy volt, hiszen a zongora birtoklása a polgári életmód elengedhetetlen kellékének számított. Ezt a hangszert még akkor is beszerezték, ha a családból senki nem tudott játszani, egyfajta kötelező bútordarabként tekintettek rá.
Akkor még maguk is fölültek. Akkor azt kérdezte Toldi Mátyástól: – Most hogyan menjünk, úgy-e, mint a szél, vagy úgy, mint a gondolat? Erre Mátyás azt mondta: – Ahogy te akarod. Hajnalra kelve már a basa feleségestől Budán, Mátyás királynál volt. A házánál. Oda berakták, bevitték őt ágyastól. Hajnalban kukorékoltak a kakasok. Meghallotta a basa felesége, mondta a basának: – Kelj föl, nem jól van, magyarországi kakasszót hallok! A basa azt mondja: – Ugyan hagyj békémet, hagyj aludnom! De az asszony nem hagyott neki, a basának. Megint hallotta a kakasszót. Megint csak mondja neki, de a basa megint csak azt felelte: – Hagyj már pihennem! Megint szóltak a kakasok, ekkor már a basa is fölébredt, ez is megértette, hogy a magyarországi kakasok szavát hallják. Azt mondta neki: – Most már veszélyben vagyunk! Mikor reggel lett, Mátyás király beállított a szobájába: – Jó reggelt, basa! – Jó reggelt ám, de nem jó reggel van! – No, csak nyugodj, majd lesz reggeli. Csináltatott neki. – Nézd, itt van a feketekávé!
Toldinak meg a szeretője volt a szakácsné. Toldi is meghallotta azt a zsivajt. Mikor a szakácsné vitt neki eledelt, kérdezte tőle: – Ugyan, kedvesem, miféle zsivaj ez? A szakácsné azt mondta: – No, ez a zsivaj azért van, a basa küldött neki egy botot, hogy írják meg, hogy melyik fele a nehezebb, és melyik fele a könnyebb. – No – azt mondja -, kedvesem, azt mondd nekik, merjenek egy kád vizet, a botot dobják bele, majd a nehezebb fele leül, a könnyebb fele fönn marad. De meg ne mondd, hogy én mondtam, azt mondd, hogy te mintha álmodtad volna. Csakugyan úgy lett. A szakácsné bement. A tanács neszezett, de nem tudtak mire menni. Odament a szakácsné, azt mondja: – Király őfölséged, én szólhatnék bele? Szólnék, ha szóval nem sértenék – azt mondja. – Ebéd után lefeküdtem, elaludtam. Mindjárt azt álmodtam, hogy kell egy kád vizet merni, a botot beledobni, a könnyebb fele fönn marad, a nehezebb leül. De mintha csak úgy álmodtam volna. És ez jóra jött, megfelelt a basa kérelmének. Akkor a basa fölküldött három csikót.