Az 1949. törvény bizony Rákosi Mátyás nevéhez fűződik, ő méltatta azt a vezérszónoki felszólalásában, s ő volt ennek jogszabálynak az érdemi megalkotója is. '89-ben persze teljes alkotmányrevízió történt, azonban nevében, számozásában vitathatatlanul örökül kaptuk a kopasz pártfőtitkár utolsó ajándékát. Ugyanakkor egy dolgot még az MKP – tudják, a Magyar Kommunista Párt, az a párt, amelyiknek a nevét is megváltoztatták 1956 után Kádárék MSZMP-re, az a politikai erő, amelyik itt akasztatni szokott, meg a sajátjait is börtönbe csukatta az ÁVH-val, nem beszélve az ország tíz százalékáról, akikkel különféle szemétségeket követett el – sem tett meg. Nem szegte meg a jogszabályok elfogadásának alapvető szabályait. Az 1949. Mi az alkotmány 2017. törvényt formailag tökéletes eljárásban fogadta el az Országgyűlés. Még Rákosi Mátyás sem merészkedett odáig, hogy csak úgy neki menjen a jogi hierarchia logikájának, nyilván ő sem volt teljesen bolond, tudta, hogy egy diktatúrának is tiszteletben kell tartania bizonyos kereteket.
században szinte minden alkotmányos norma megszületésekor hazánk területén még vagy már valamilyen megszálló haderő állomásozott, vagy annak közvetlen fenyegetése állt fenn. Ennek megfelelően a legtöbb XX. századi alkotmányos szabály, alkotmányerejű törvény nem számít tisztán autochton szabálynak. Többségében e szabályok még nevükben is hordozzák az "ideiglenes" jelleget, így nem áll messze a valóságtól az az állítás sem, hogy a XX. század sötét történelmi korszakainak az adott állami működés alapdokumentumaiban is jól látható nyoma van. Ezen nem túl szívderítő történelmi helyzet alól némiképp kivételt jelent a '89-es alkotmányrevízió, ugyanakkor a "rendszerváltás" alkotmányozására is igaz, hogy a szovjet csapatok még hazánk területén tartózkodtak, s csak 1991-ben vonultak ki az immár a szuverén Magyar Köztársaságból. Mi az alkotmány 10. Még a kommunisták sem rúgták fel az alapvető szabályokat Namármost az új Alaptörvény hosszú folyamat után – formailag a három évtizedet megélt, módosított rákosista alkotmány, az 1949. törvény, amely a nevében is ideiglenes volt, no ezért még harminc évet itt ragadt rajtunk a korábbi negyven után – lépett hatályba.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Ezzel szemben Vörös Imre rámutat egy olyan tételre magában az Alaptörvényben, amire támaszkodva a nem kívánatos cikkelyeket ki lehet gyomlálni. Gergely Ferenc-Gergely Gyula: Magyarok a Helsinki Olimpián (Iratok olimpiai részvételeink történetéből) A táborvezetés és a tábor szakmai munkája: 1. A táborvezetés nincs minden tekintetben kielégítően megoldva. A táborvezető Várszegi elvtárs jó szakember, de nem eléggé tartja kezében a vezetést, nehezen oldja meg a felmerülő problémákat. Gyurcsányné kifakadt: az alkotmány alkotmányellenes! - PestiSrácok. A feladatok többségét maga végzi el ahelyett, hogy munkatársaira bízná. Felvetődik, helyes-e őt táborvezetőnek meghagyni, mert egyben aktív versenyző is, akinek felkészülésére sok idő kell. Ugyanakkor az ÁVH kifogást emelt külföldi utazása ellen. Helyettese Csanádi Árpád elvtárs szakmailag képzett, de túlságosan adminisztratív úton akarja megoldani feladatát: az edzők munkájának irányítását és ellenőrzését. A kultúriroda vezetője politikailag jól látja a kérdéseket, habár a számára szokatlan feladat miatt lassan indította be a politikai és kulturális nevelő munkát.
(Az Adminisztratív Osztály Sportszervezetek alosztályának 1952. májusi jelentése a tatai edzőtábor munkájáról) Hegyi Iván: A reneszánsz művészete A harmincnapos esemény harminc napon át tartotta fogva az öreg földrészt. Abból a szempontból a futball reneszánsza zajlott, hogy az érdeklődés a több mint sportág iránt mit sem változott, ráadásul a labdarúgás, amennyire lehetett, vigaszt nyújtott és hitet adott. Az Európa-bajnokság maga volt az élni akarás, derűt sugárzott, hangulatjavító medicinaként hatott. Nem csoda, ha az olaszok nyertek, Itália aztán járatos a reneszánszban. Leonardo Bonucci és társai olyan Eb-n győztek, amely meghaladta az óvatos várakozást, még az UEFA "békeidőben" is képtelen ötletét, a tizenkét (végül tizenegy) városos rendezés akadályait is leküzdötte. Mi az alkotmány za. Világjárvány közepette semmi túlzás nincs abban, ha a labdarúgást így jellemezzük: olyan játék, amelyet egyszerre huszonketten játszanak, és mindig a futball nyer. Egyszerűen nincs ellenfele. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Örömmel tölt el, hogy a raktárbázis részese lehetett ennek a projektnek, azzal a feladattal, hogy a Magyar Honvédséghez érkező eszközöket, készleteket a kiadásig tárolhattuk, illetve az üzemeltetés ránk vonatkozó feltételrendszerét biztosíthatjuk" – fogalmazott Kolonics Attila ezredes, az MH Anyagellátó Raktárbázis parancsnoka a KEHOP-1. 6. 0-15-2016-00003 azonosítószámú projekt zárórendezvényén. A programon – mások mellett – dr. Korom Renáta, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára, a Miniszterelnöki Kormányiroda képviseletében dr. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM. Kádár Pál dandártábornok, a projekt volt projektmenedzsere, valamint Kurtán Krisztina, a HM Közigazgatási Államtitkári Titkárság vezető szakreferense is részt vett. Kolonics ezredes hangsúlyozta: a Magyar Honvédségen kívül a társszervezetekre is jelentős szerep hárul, hárult a természeti katasztrófák és a nem várt események felszámolásában, amelyre a honvédség országszerte több megalakított munkacsoporttal jelenleg is felkészült.
A fentieken túl a hetényegyházi bázis szakemberei végzik az üzemanyag szakmai területen dolgozók képzését, továbbképzését is. Tanfolyamaikon az elmúlt évben összesen kilencvenhárman vettek részt. – A közelmúltban az anyagellátó raktárbázis alárendelt szervezeteinek kijelölt állománya részére szerveztünk egy háromhetes, a Wardam II rendszerrel kapcsolatos szinten tartó kiképzést, amelynek résztvevői két csoportban dolgoztak. Az egyik csoport feladata az ellátás logisztikai láncában új képességet jelentő, és rövidesen csapatpróbára kerülő tábori hajtóanyagtöltő pont összeszerelése és működtetése volt, a másik csoportot pedig a Wardam II állományához újonnan csatlakozó csővezeték-építők és a németországi tanfolyamokra készülők alkották – vette át a szót Hovány-Pap Melinda hadnagy, a raktárműködtető csoport parancsnoka, a kiképzőrészleg vezetője. Egyedülálló feladatrendszerükből adódóan a bázis dolgozói a környezetvédelemre kiemelt figyelmet fordítanak. – Az üzemanyag-tároló tartályaink dupla falúak, az úgynevezett monitoring kutak segítségével pedig folyamatosan tudjuk ellenőrizni a talajvíz minőségét.
A minimális törzselemmel ellátott 60 fős állomány képes üzemeltetni az MH gigantikus méretű Központi Raktárt, melynek polcaira összesen 24 ezer raklap helyezhető el. Emellett a kézipolcos raktárrészen képesek a kisebb anyagokat tárolni. Kiegészítésként pedig a raklapon fizikai méreteik miatt nem tárolható anyagok számára a 2000 négyzetméteres tömbös tároló áll rendelkezésre. Az MH decemberben vette birtokba az objektumot, az állomány azóta folyamatosan készül a teljes képesség elérése, amit december 31-ig kell elérniük – olvasható az MH közleményében.