Nem én írtam, egy másik kérdésnél találtam, szerintem tök jól értehető: Nem elmélet, gondolatkísérlet. Ez nagyon fontos különbség. Az elmélet megpróbálk egy gondolati rendszert felállítani, amivel le lehet modellezni egy természetben megfigyelt jelenséget. A gondolatkísérlet az valami gyakorlati példával próbálja valaki megvilágítani egy elmélet valamilyen nem-szokványos következményét, vagy akár ellentmondását. Schrödinger macskája - érthetően - Pólómóló. Mint ebben az esetben is - Schrödinger macskája ugyanis egy PARADOXON, egész pontosan a kvantummechanika koppenhágai értelmezésének a kritikája. A lényeg az hogy amikor a részecskék mozgásának a kutatása megkezdődött, a fizikusok olyasmit tapasztaltak, ami teljesen ellentmondott az addigi világképünknek. A hagyományos mechanikában úgy tekintjük, hogy bármilyen dolog leírható a saját "állapotával" - van egy sor mérhető fizikai változó (pl. ismerheted egy test sebességét, hőmérsékletét, méretét stb. ), és ha ezeket ismered akkor pontos képed van arról, hogy hogy valami hogyan viselkedik, mert a dolog állapota és pillanatnyi tulajdonságai közti kapcsolat feloldhatatlan.
Egy életrajzíró, Walter Moore szerint az intenzív érzelmek és a viszonyok által okozott pszichológiai stressz rendkívül pozitívan hatottak a kreativitására. - Szegény párák! Biztosították az én életem boldogságát és a saját szenvedésüket. Ilyen az élet - írta Schrödinger a szeretőiről. A fizikus Dublinban töltött 17 évét élete legboldogabb időszakának tartotta, 1956-ban mégis visszatért Bécsbe. Úgy tudni, ekkor csak feleségét, Annyt vitte magával. 73 évesen, 1961-ben hunyt el tuberkulózisban. Schrödinger macskája - További nyelvek – Wikipédia. Lenin szerelmi háromszöge Vlagyimir Iljics Uljanov, azaz Lenin magánéletét sokáig homály fedte. Szerelmi életének részleteit nem igazán firtatták akkoriban, és ő is igyekezett ügyelni arra, hogy a lehető legkevesebb információ szivárogjon ki róla. Csupán annyit lehetett tudni, hogy Nagyezsda Krupszkajával él házasságban, de a hivatalos források és a történészek szerint szerette a nőket, sokat udvarolt, és volt egy hosszabb időszak, amikor szerelmi háromszöget tartott fenn. Persze mindez erősen ütközött a róla kialakult képpel, így nem véletlenül hallgatott róla mindenki.
Két qubit 4 különböző állapot tárolására képes egyidejűleg, amelyeket szimultán fel lehet dolgozni, míg három qubit már 8-ra, és így tovább, exponenciálisan növekvően. Így egy gép, amely csak 10 qubitet tartalmaz, már 1024 műveletre képes szimultán, mintha egy hatalmas párhuzamosan feldolgozó egység lenne. Egy 40-qubites 1 billió műveletre, sőt, egy 100-qubites rendszer már szinte elképzelhetetlenül nagy mennyiségű (2^100, ~1. 268E30) egyidejű művelet végrehajtására képes. [7] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Schrödinger, Erwin (1935. november 1. ). "Die gegenwärtige Situation in der Quantenmechanik (The present situation in quantum mechanics)". Naturwissenschaften 23 (49), 807-812. o. DOI: 10. 1007/BF01491891. ↑ Schroedinger: "The Present Situation in Quantum Mechanics. " 5. Are the Variables Really Blurred? Schrödinger macskája – Az amatőr projektmenedzser. (7. oldal) ↑ F. Károlyházy, A. Frenkel, B. Lukács: On the Possible Rôle of Gravity in the Reduction of the Wave Function. Quantum Concepts in Space and Time, eds. R. Penrose and C. J. Isham, Clarendon Press, Oxford, 1986, p. 109 ↑ Diósi, L. : Gravitation and quantum-mechanical localization of macro-objects.
A macska állapotát most kétféleképpen is összeomlaszthatjuk. Vagy kinyitjuk a dobozt, vagy megmérjük a másik irányban kirepült részecskét. Ha az balos, abban a pillanatban jobbossá válik a másik részecske, a macskának pedig annyi. Noha már kicsit talán közelebb kerültünk ahhoz, hogy miért is gondoljuk azt a szegény macskát élőnek és holtnak, még mindig ködösnek tűnhet ez az egész. Ami talán kicsit segíthet jobban megérteni mindezt, az a kétréses kísérlet lehet, amiről bővebben írtam itt. Most csak felületesen ismertetem a dolgot, hiszen azt már az említett írásban bővebben kifejtettem. A lényeg az, hogy egy részecske (mondjuk elektron) forrást helyezünk el egy érzékelő ernyővel szemben. Az érzékelő és a forrás közé egy falat emelünk, amin egy rést vágunk. A résen átmenő részecskék nyomot hagynak az érzékelő ernyőn. Ha a rés jobb oldalon van, úgy a jobb oldalon rajzolódik ki a mintázat, ha a bal oldalon, akkor a bal oldalon. De mi történik, ha mindkét rés nyitva van? Azt várnánk, hogy két csík jelenik meg, egy a jobb és egy a bal oldalon.
A kvantummechanika szerint ilyen esetben a két ellentétes irányba szétrepülő rész egyszerre forog jobbra, és balra is, és abban a pillanatban, amint megmérjük az egyik részecske állapotát, az beáll valamire, míg a másik részecske ennek ellenkezőjére. Ami ebben az egészben talán a leginkább zavarta Einsteint, hogy a két részecske adott esetben több fényév távolságra is lehet egymástól, mire a mérést elvégezzük, a részecskék pedig minden esetben tartják magukat ahhoz, hogy ha az egyiket jobbosnak mérjük, akkor a másiknak balosnak kell lennie. Ez pedig ilyen nagy távolságon azt jelenti, hogy a mérés tényéről az egyik részecske fénynél nagyobb sebességgel értesíti a másik részecskét, hiszen amint jobbossá "omlik össze", abban a pillanatban kell a másiknak is balossá válnia. Ez a fénynél nagyobb sebességű kommunikáció pedig a relativitáselmélettel nem jön össze. A dolgot azért nagyon nehéz vizsgálni, mert bármilyen mérést is végezzünk, az befolyással lesz a részecskére, aminek így összeomlik az állapota.
Reumás és ízületi betegségekben is használható. Külsőleg sebgyógyító, fekélytisztító. Toroköblögetésre is alkalmazzuk rendszeressen. Aranyvessző tea elkészítése 2 teáskanál aranyvesszőfű tea 3 Dl víz Forrázás nélkül, de 80 foknál nem hidegebb vízben áztatjuk. Aranyvessző tea használata Epebántalmak megelőzésére 7 napig minden nap igyunk meg egy csésze aranyvesszőfű teát, a második héten három csészével, a harmadik héten kettővel. Epekő és epehomok elhajtása is képesek lehetünk teájával (ebben az esetben naponta két litert kell igyunk, egyet délelőtt, egyet délután, egy-két óra alatt alatt szóval nem kötelező egyszerre a bevitele. Csak a 2-3 mm-nél apróbb követ szabad így elhajtani ez felett forduljunk szakorvoshoz! Fontos: Alacsonyvérnyomással élők óvatosan fogyasszák, mivel a tea egyik hatása a vérnyomás csökkentése. Menstruációs fájdalmakra a ciklus előtt 2-3 nappal ígyunk egy csésze teát naponta. Györgytea Aranyvesszős teakeverék (Ebéd utáni tea) - Györgytea. Reumára és ízületi fájdalmakra naponta egy csészével igyunk reggelente. Ha viszont külsőleg alkalmaznánk akkor jó tudni, hogy az aranyvessző tea sebgyógyító, fekélytisztító.
Böjt esetén nem javasolt a bevitele. Magas gyomorsavtermelés esetén nem, vagy csak kiegészítőkkel együtt fogyasztható. Népies neve: istápfű, aranyruta, erősrojt, aranyosvessző Angol neve: goldenrods Hasznos része: A növény gyökere, szára és virága is felhasználható. Aranyvessző gyógyhatásai röviden Gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, vérnyomáscsökkentő, vizelethajtó, lázcsillapító, légzéskönnyítő, vértisztító, görcsoldó. Mire jó az aranyvesszőfű tea? - Sylvian - Illóolajok és gyógynövények a gyakorlatban.. Hatóanyagai: Tartalmaz többek között szaponint, cseranyagot, keserűanyagot, illóolajat és nikotinsavat is. Aranyvessző története Észak-Amerikából került át Európába, mint dísznövény. A régi füvészek már gyógynövényként hivatkoztak rá, forrasztófű elnevezését például azért kapta, mert sebek összeforrasztásához kiválóan bevált. Az ókorban a tudomány a "solidago", vagyis összenövesztő elnevezést használta az aranyvesszőre, a kora újkorban pedig egyik legdrágább gyógynövény volt. Leginkább a sebösszehúzó hatásáról ismerték, de magyar füvészek, mint például Zelenyák János és Csapó József, már egyéb gyógyhatásokról is készítettek feljegyzéseket.
Solidago virga-aurea Népi elnevezései: aranyos istápfű, közönséges aranyvessző, forrasztófű, Szent Péter botja Az Aranyvessző jellemzői Az őszirózsa félék családjába tartozó, fészkesvirágzatú gyógynövény. Szára, amelyen aranysárga virágfürtök nyílnak, körülbelül 80 cm-re nő meg. Magyarországon vadon is megterem. Elterjedése leginkább vágások mellett, ligeterdőkben jellemző. Dísznövényként kertekben is megtalálható. Herbája: a leveles, virágos hajtása. Gyűjtés: Fészkes virágzatát gyűjtik, a nyári hónapokban (június-augusztus). Kb. a felső 40 cm-ét szokták levágni. A növény hatóanyagai: Szaponinokat, flavonoidokat, illóolajat, rutint, keserűanyagokat, nikotinsavat és cseranyagokat tartalmaz. Hatások: vizelethajtó és gyulladáscsökkentő, érzelmi kiegyensúlyozó. Aranyvessző teák a webáruházban>>> Aranyvessző gyógyhatásai, gyógyászati felhasználása Belsőleg: Elsősorban a kiválasztó rendszer betegségeire használják, hólyaghurut, vesehomok esetén. Vizelethajtó és izzasztó hatású. Gyulladás gátló, fájdalomcsökkentő.
Vizelethajtó tulajdonságából, valamint gyulladásgátló és görcsoldó hatásából is következik, hogy csökkentheti a vérnyomást, de segíthet nehéz havivérzés, reumás és ízületi fájdalmak esetén is, így igazi "vértisztító" gyógynövényünk. Az aranyvesszőfű tea mire jó – a népi gyógyászat szerint? Az aranyvesszőfű teáját a népi gyógyászaton belüli jóval szélesebb körben alkalmazzák: sebgyógyítás; húgyúti betegségek kezelése; nátha, megfázás, torokgyulladás (teáját ekkor toroköblögetésre használják), szájpenész és egyéb, szájüregi gyulladások (ebben az esetben szájvízként alkalmazzák), köhögés, influenza és asztmatikus rohamok enyhítése, láz- és fájdalomcsillapítás hasmenés FONTOS: Ha szeretnéd kipróbálni a népi gyógyászatban ismert sebgyógyító tulajdonságát, akkor soha ne nyílt, friss sebre próbáld. Készíts belőle borogatást és úgy kezeld vele a sebet, bőrgyulladást. Az aranyvesszőfű tea felhasználása Naponta háromszor fogyaszd a teáját, ebből az utolsót elalvás előtt 2-3 órával. Egy alkalomra készíts elő 3-4 gr (1-2 púpozott teáskanálnyi) füvet, amelyet 2, 5 dl forró vízzel önts le, hagyd állni lefedve, majd 10 perc után szűrd le és lehetőleg ízesítés nélkül (vagy nagyon kevés ízesítővel) fogyaszd.
Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni az aranyvesszőről. Hol, mikor és hogyan gyűjthető? Fotó: Németh É. Az aranyvessző elnevezés a közönséges aranyvessző illetve a magas, - és kanadai aranyvessző lágyszárú növényekre vonatkozik. Az előbbi 50-70 cm magasra nőhet, hazánkban őshonos és védett. Régebbi nevei forrasztófű, aranyos istápfű vagy Szent Péter botja. Utóbbi kettő Észak-Amerikából dísznövényként behozott, magasabb, 80-200 cm-es növény, amelyek olyan jól érezték magukat, hogy a házikertekből kivadultak és napjainkban lassan kezdik kiszorítani közeli rokonukat és más védett fajokat. Magyarországon elsősorban a Dunántúlon, üde erdőkben, vízpartokon és parlagos területeken fordulnak elő, de gyakran találkozhatunk velük útszélek mentén, ahol azonban nem ajánlott szedni. A közönséges aranyvessző (3. ábra) virágzata nem elágazó, tömött, a másik két fajé elágazó és lazább szerkezetű (4. A virágzás július végén, augusztus elején kezdődik, ilyenkor érdemes a hajtás felső (40 cm) részét gyűjteni, ügyelve, hogy minél kevesebb vastag szár kerüljön a kosárba.
zengőlégy, katica), ezért nem csak dísznövényként érdemes a kertbe ültetni, hiszen ezek a rovarok segítenek a kerti élősködők, pl. a levéltetvek számának csökkentésében is. Szedését július-augusztusban, a virágzás megkezdésekor kezdd el, mert a virágos hajtás még leszedve is, napokig tovább érik, fejlődik. ❓Hogy tetszett a cikk? Ha van kérdésed, bátran tedd fel lentebb hozzászólásként! Ha van olyan ismerősöd, akinek hasznos lehet ez a cikk, bátran küldd neki is! A megosztásokat, "like"-okat is köszönöm. További írásaimat az illóolajokkal kapcsolatban ide kattintva találod meg. Ha a gyógynövények érdekelnek, róluk itt olvashatsz bővebben. Felhasznált irodalom: ESCOP monográfia