Ciprus történelmének további szomorú pillanataként a fővárost Nicosiát szintén kettéosztották, a két részt elválasztó vonalat aláaknázták, és azóta is szigorú katonai ellenőrzés alatt áll. A kettéosztott főváros, a választóvonal a török Észak-Ciprus és a déli görög rész között Ciprus két része – a görög és a török oldal A török fennhatóság alá tartozó északi rész kikiáltotta függetlenségét, és Észak-ciprusi Török Köztársaság néven saját államot hoztak létre. Ciprus török reste de ta vie. Ezt az államot hivatalosan azóta is csak Törökország ismeri el, és ápol vele kapcsolatokat. A ciprusi helyzet miatt Görögország és Törökország miatt évtizedekig fagyos volt a hangulat, a béketárgyalások eredményeire egészen 2003-ig várni kellett: ekkor hivatalosan is megnyitottak egy határátkelőt Nicosia belvárosában, amit később több is követett. Ciprus 74-es kettészakadása óta Észak-Ciprus rész lemaradt a fejlődésben, míg délen többek között az angol tőkének is köszönhetően folyamatosak voltak az építkezések, beruházások. Az északi részt érezhetően leginkább csak az utóbbi években fejlesztik, mivel szinte még érintetlen természeti szépségeinek köszönhetően egyre inkább az idegenforgalom középpontjába kerül.
Ez a szócikk egy csonk, és a figyelmedet igényli, mert kevés információt tartalmaz. Segíts te is, hogy informatívabb szócikk lehessen!
Ciprus gazdaságilag a legfelkészültebb tagjelölt. A sziget egy főre jutó GDP-je meghaladja az uniós átlag 75 százalékát. Az ország legnagyobb problémája politikai és gazdasági megosztottsága. Ciprus északi része a török hadsereg megszállása alatt van. Itt sokkal rosszabbak az életkörülmények, mint a sziget többi részén. Észak-Ciprus. A csatlakozást általában kedvezően értékelik a ciprusiak, bár sokan tartanak attól, hogy az országnak le kell mondania kedvező adózási feltételeiről, ami visszavetheti a jelenleg jó állapotban lévő gazdaságot. Nicosia A ciprusiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, ami az országnak csak két ponton jelenthet hátrányt. A csatlakozás után az uniós elvárásokhoz kell igazítania adórendszerét. Emiatt várhatóan sokat romlanak majd a jelenleg adóparadicsomnak számító ország adózási feltételei. A ciprusi politikusok ennek ellenére azt állítják, hogy Ciprus még a csatlakozás után is a legkedvezőbb adójogszabályokkal rendelkező ország lesz az EU-ban. Hátrányosan érintheti Ciprust az is, hogy a legfelkészültebb tagjelöltként az EU sok támogatásból már eddig is kizárta, és ez várhatóan a jövőben is így lesz.
Ha autóval megy át délről az ember, új biztosítást is kell kötni a határon. A határon átlépve azonnal szembetűnő a változás, és nem csak a török szavak, feliratok vagy a müezzin felcsendülő éneke miatt. A jóval szerényebb utcakép mutatja, hogy ide bizony már nem érnek el az unió fejlesztési pénzei. Ezzel együtt érdekes a régi utcákon csatangolni, és akadnak kifejezetten remek épületek is, mint például Büyük Han, amely régen fogadóként szolgált, ma szuvenírboltok és egy étterem várja ott a látogatókat. A Büyük Han, azaz a Nagy Fogadó Nicosia török felén Forrás: Origo Ennél is érdekesebb volt azonban számunkra a hatalmas Szelim-mecset. Ciprus. Az "érdekes" jelző persze Észak-Cipruson sem feltétlenül takar mindig pozitív dolgot. Ebben az esetben például valójában egy 13. században épült katolikus templomról, a Szent Szófia-katedrálisról beszélünk, amelyet csak 1570-ben alakítottak át mecsetté a törökök, kidobva az eredeti berendezést, és hozzáépítve két minaretet. Hasonló barbárságra egyébként a katolkus egyház is képes volt, gondoljunk csak a córdobai nagymecset sorsára Spanyolországban.
1. nap - Budapest, Isztambul Elutazás Budapestről menetrendszerinti járattal Isztambulba. Az isztambuli érkezés és a szállás elfoglalása után látogatás a Bazárba. Szállás Isztambulban. (2 éj) 2. nap - Isztambul Reggeli után városnézés Isztambulban: Hippodrom tér, Kék mecset, Aya Sofia, Topkapi palota. Délután hajókázási lehetőség az Aranyszarv-öbölben és séta a Galata hídon, ahonnan pazar látvány tárul a szemünk elé, az Aya Sofia kupolája, a Topkapi szeráj és a Kék Mecset is látható innen. Ciprus török reze.fr. 3. nap - Ankara (kb. 700 km) Reggeli után indulás Kappadokiába, ahol a világ legnagyobb földalatti városa található. Útközben az Ankarai Anatóliai Kultúrák Múzeumának megtekintése, pihenés a Sós Tónál, melynek lerakódott só rétegei még a NASA légifelvételein is jól láthatók. Vacsora, szállás Kappadokiában (2 éj) 4. nap - Kappadokia: Göreme, Zelve, Ürgüp, Uhisar, Derinkuyu Reggeli után a kappadokiai nemzeti parkban (UNESCO világörökség) teszünk felfedezést. Felkeressük a legendás "Tündérkémények" között megbújó Göremét, ahol nemcsak gyönyörű freskókkal díszített sziklákba vájt kolostorokat és szentélyeket, hanem ókori keresztény templomot is találunk.
Forrás: wikimedia commons Nemrégiben egy, a Kaliforniai Egyetem santa barbarai kampuszának kutatócsoportja által feltárt savanyút érzékelő receptorról kiderült, hogy ugyanolyan módon működik a muslicában és az emberben is. A receptorban lévő, otopetrinek közé tartozó fehérje, amely a savasság érzékelését lehetővé teszi, az első, amelyet rovarok körében feltártak. "Más ízérzékelő receptorokkal szemben, ez, amely a savasságot észleli, úgy tűnik, 800 millió éve azonos maradt, vagyis azóta, amióta a muslicák és az emberek közös őse élt" – magyarázta Craig Montell professzor, a kutatás egyik vezetője. Ha egyszer megtelepedtek a muslicák a lakásban, akkor lehetetlen tőlük megszabadulni?. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a savasság – azaz a savanyú íz – érzékelése rendkívül fontos a túlélés szempontjából. Azt viszont egyenesen furcsának tartják, hogy más, szintén igen fontos ízek érzékelése ennyire eltérően alakult, hisz az egymáshoz nem hasonlító receptorok ugyanazokat a molekulákat érzékelik mind az emberben, mind a légyfélékben. A savanyú ízt érzékelő receptor egészen a közeli múltig komplett rejtély volt, és az otopetrinek e szerepére egy szintén kaliforniai kutatásból derült fény.
Muslicacsapdát házilag is lehet készíteni néhány filléres alapanyagból. Mutatjuk, hogyan álljunk neki! Így szabadulhatsz meg könnyedén a muslicáktól!. Muslica a gyümölcsön Elég bosszantó, amikor a nagy melegben a gyümölcsöt és a zöldséget elárasztják a gyümölcslegyek, vagyis más néven a muslicák. Általában akkor szoktak elszaporodni, amikor néhány napig vagyunk otthon és a melegben a kamrában hagyott gyümölcsök elkezdenek poshadni. Muslicacsapda házilag Ilyenkor azon kívül, hogy felszámoljuk a bázist, érdemes muslicacsapdát (vagy rosszabb esetben csapdákat) bevetnünk. Mezőgazdasági boltban, barkácsáruházban bárhol kaptunk muslicacsapdát közel 2000 forintért. A házi verzió, ami szintén hatásos, ezzel szemben csak fillérekbe kerül és 5 perc alatt elkészíthető!
Sajnos szinte mindenkinek meggyűlik a baja a muslicákkal, a legtöbben pedig azt sem tudják, hogy honnan kerülnek elő ezek a miniatűr rovar. Most mindent megtudhatsz a muslicákról, és az ellenük való védekezésről! Néhány szóban a muslicákról A muslica csupán néhány milliméter nagyságú rovar, ami a Drosophilidae család ba tartozik. Összesen harminc napot kapott a sorstól, ezt az időt viszont kihasználja, élet ének szinte minden pillanatát párosodással tölti, majd elhalálozik. A muslica leginkább a nagy nyári melegeket szereti, amikor a napi átlaghőmérséklet 26-29 Celsius fok körül alakul. Ráadásul ez az az időszak, amikor mi is segítünk neki a dinnyék kidobott héjával, vagy a rothadó gyümölcs ökkel a fa alatt. Hogy kerül elő a muslica? A muslica a sérült gyümölcs öket szereti a legjobban, ugyanis ezek a legideálisabb fészekrakó helyek. Tehát még azelőtt a gyümölcs ökhöz jutnak, hogy azokat bevinnénk a lakásba, a rovar a gyümölcsökbe rakja a petéit, melyek ideális körülmények között pár nap alatt kikelnek.
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár