Konferenciája Dátum: 2022/09/30 - 2022/10/01 | 00:00 órától további események Legutóbbi fórumok Kitüntetés 2018-10-16 | 05:30 Bokor Judit: Hipnózis és időperspektívák 2018-05-11 | 10:22 Dr. Sümeg Szilvia: Transz és modalitásai a traumafeldolgozás vonatkozásában 2018-05-11 | 10:21 Dr. Benczúr Lilla: Mese és hipnózis 2018-05-11 | 10:20 Dr. Dr. Szeverényi Csenge – MHE. Fadgyas Ildikó: Katatím imaginatív szimbólumok… 2018-05-11 | 10:19 Szakmai partnereink Austrian Society for Medical Anthropology der Österreichischen Gesellschaft für Medical Anthropology Támogatóink eisberg Hungary Kft. Akkreditáció Akkreditált Európai Pszichoterápiás Kiképzőhely ESH ELTE Archívum Archívum
szuggesztiós, pozitív kommunikációra épülő módszerek hatását az ortopédiai betegek transzfúziós igényére. Varga Katalin, az ELTE PPK pszichológus egyetemi tanára, Csernátony Zoltán, a Debreceni Egyetem orvos egyetemi tanára és Szeverényi Csenge ortopéd szakorvos 2011 áprilisa és 2013 januárja között végeztek tudományos vizsgálatot a Debreceni Egyetem Ortopédiai Klinikáján csípő- és térdprotézis beültetésen átesett betegek körében. Dr Szeberényi Zsolt Magánrendelés Békéscsaba. A siker titka a pozitív kommunikáció "Minden vizsgálat azt igazolta, hogy Ön műthető, ami már önmagában nagyon jó dolog" - A szuggesztiós terápia részeként a betegek részt vettek egy személyes beszélgetésen, ahol az orvos részletesen tájékoztatta őket a rájuk váró eseményekről, miközben folyamatosan pozitív megállapításokat közölt a beavatkozással kapcsolatban. Egyúttal lehetőséget adott a betegeknek, hogy a félelmeikről, aggodalmaikról beszéljenek. A felkészítés célja a gyógyulásba vetett hit erősítése, amely a műtét körüli félelmeket is csökkenti – olvasható a doktori értekezésben.
Szia! van neki úgy emléxem Sziasztok! Meg tudnátok kérlek mondani, hogy Szeberényi doktorúrnak van a magánrendelésén hüvelyi ultrahang? A Haszon magazin összeállította a legjobb magyarországi orvosok 100-as listáját a szakma véleménye alapján. Több tucat szakorvos, kórházigazgató, intézetvezető, orvosigazgató, és az Egészségügyi Szakmai Kollégium véleményét kikérve állították össze a száz legjobb magyarországi orvos listáját, szakterületenként pedig kiválasztották a legjobb ötöt. Mivel a lista nem a páciensek véleménye alapján készült, ezért nem volt szempont a betegekkel való kommunikáció, csak a szakma véleményét vették figyelembe. A listára felkerült orvosok többségének privát praxisa is van az állami ellátás mellett, de olyanok is akadtak, aki kizárólag csak magánrendelést visznek. A legjobb orvosok listájára többségében budapestiek kerültek fel, de minden nagyobb régió képviselteti magát rajta. Dr. Szeverényi Csenge | MATROKPLASZT Folyóirat. Békés megyéből Dr. Szeberényi Zsolt (Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórház Szülészet) került be a legjobbak közé.
nov 04 2021 Workshop – Prof. Varga Katalin (pszichológus és hipnoterapeuta) és Dr. Szeverényi Csenge (ortopéd sebész): Vérzés, vérzéscsillapítás: szuggesztív technikák lehetőségei. A következő műhelyünkön a szuggesztív lehetőségeket tekintjük át a különféle vérzések csillapításában. A részvételre élőben és online is van lehetőség. Időpont: 2021. november 12., péntek, 16:00-19:30 Olvass tovább dr. Szeverényi Csenge, dr. Varga Katalin, szuggesztív technikák, Vérzés, vérzéscsillapítás, workshop Kedves Látogatók és Tagok! Képzési és tagsági ügyekkel kapcsolatban az alábbi elérhetőségen kaphatnak további tájékoztatást, segítséget: Kasos Enikő Tagfelvételi kérelem Bejelentkezés Felhasználónév vagy Email cím Jelszó Emlékezz rám Regisztráció Elfelejtett jelszó? Naptár << 2022. 04. 01. >> hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 Keresés a honlapon Legközelebbi eseményeink Esemény: A Magyar Hipnózis Egyesület XXXIII.
Dr. Szeverényi Csenge "Pszichoterápiás módszerek alkalmazásának lehetőségei ortopédiai, traumatológiai műtétek során" című PhD dolgozatát "summa cum laude" védte meg a Debreceni Egyetem Doktori Iskolájában, témavezetője Prof. Varga Katalin (ELTE Affektív Pszichológia Tanszék). A kutatás során – egyebek mellett – sikerült igazolni, hogy a pozitív szuggesztiókra épülő kommunikációval 40%-os csökkenthető a transzfúziós igény ortopédiai műtétek során.
2013. március 21. – 12. 00 Dr. Dudás Katalin összefoglalója az Mt. január 1-jétől hatályos szabályairól és az ezzel kapcsolatos fogalmakról. január 1-től az új Munka Törvénykönyve egyik legnagyobb port kavaró változása a távolléti díj számításának módja volt. A szabályok nehezen értelmezhetőségéből adódóan szinte minden munkáltatónak komoly fejtörést okozott a januári és februári szabadságok, távollétek elszámolásának technikája. Ügyfélszolgálatunk munkatársai több ezer telefont és e-mailt fogadtak a témával kapcsolatban. A számtalan kérdés miatt egy olyan átfogó, számítási feladatokon keresztül bemutatott, jogszabályi magyarázatokkal alátámasztott konzultációt szerveztünk, amely segítséget nyújtott a munkáltatóknak a fogalomrendszer értelmezésében, a döntés meghozatalában, továbbá a nexONBÉR és nexONTIME programok kezelésében. A képzés minden szabad helye órák alatt elkelt, több mint 200 ügyfelünk vett részt szakmai rendezvényünkön. A konzultáció egyik különlegességét jelentette, hogy előadóink – dr. Dudás Katalin (ügyvéd), Takácsné Beke Judit (senior ügyfélszolgálati munkatárs), Várnai Péter (operatív tanácsadó), Kozma Anita (nexONHRM termékfelelős), Kassa Vali (terméktámogatási osztályvezető) és Szigeti Róza (ügyfélszolgálati igazgató) – egész nap jelen voltak, ezzel is biztosítva, hogy minden kérdésre a témában érintett szakembertől kaphassák meg résztvevőink a választ.
átlagkereset, illetve távolléti díj számítására vonatkozó szabályaival – csak korlátozott mértékben vehetők figyelembe. Kiemelendő, hogy az alapbérnek nem minősülő teljesítménybér a távolléti díj számításánál nem mérvadó. Ezen túlmenően a bérpótlékok közül csak a műszakpótlék, az éjszakai pótlék és a készenlét, illetve ügyelet esetén járó bérpótlék vehető számításba, e juttatások is csak az Mt. 151. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén. A különböző időegységekre vonatkozó számításokat az Mt. 149. §-ában írtak szerint kell elvégezni. E körben értelmezést igényelnek az Mt. § (1) bekezdés b) és c) pontjai. E rendelkezések ugyanis a napi és a havi távolléti díj mértékét az alapbérrel egyező összegben határozzák meg. Ugyanakkor az Mt. §-a az előzőekben említett pótlékok – meghatározott feltételek szerinti – figyelembevételét írja elő. Kérdéses tehát, hogy a pl. a végkielégítés összegének számításánál az Mt. § (1) bekezdésében írt szabály érvényesül, tehát a havi távolléti díjnál csak az alapbér vehető figyelembe, vagy ez esetben is figyelemmel kell lenni a 151.
Néhány jogszabályban az átlagkereset fogalmával is lehet találkozni. Így a munkavédelmi törvény szerint, a munkavédelmi képviselőt a tevékenysége ellátásához munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelyre átlagkeresete illeti meg. A munkaügyi perben a munkavállalót megillető költségkedvezményről rendelkező miniszteri rendelet is a munkavállaló átlagkeresetéről rendelkezik. Ez azért különös, mert 2012. július 1-je óta az átlagkereset számítására irányadó munkajogi szabály nincs. A helyzetet a Munka Törvénykönyvét hatályba léptető átmeneti rendelkezések sem oldják meg. Kifejezett szabály ugyanis csak arra van, hogy ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása említ átlagkeresetet, akkor azon a távolléti díjat kell érteni. Nincs azonban ilyen kötelező megfeleltetés akkor, ha az átlagkereset kifejezést jogszabály használja. A bírói gyakorlat a problémát akként kezeli, hogy egy kúriai kollégiumi vélemény alapján a munkavállalói költségkedvezményt a 2012. július 1-jét követően indult munkaügyi perekben távolléti díj alapján kell megállapítani.
6 milliós összjövedelem fölött - gyerekszámtól függően - csökkenhet Rendszeres jövedelem: A havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény, pótlék) helyett kifizetett távolléti díj, átlagkereset, a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Nem rendszeres jövedelem: A rendszeres jövedelem kategóriába nem tartozó jövedelem. Különösen a jutalom, törzsgárda jutalom, prémium, 13. havi illetmény és a rendkívüli munkavégzésért kifizetett juttatás (túlóra).
A munkanapok száma havonként általában 20 és 23 nap között szóródik a naptári hónap hossza és a hétköznapok/hétvégék hónapon belüli elhelyezkedésének függvényében, ezért az új számítási mód a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a munkabérek az adott hónap munkanapjaitól függően – mind pozitív, mind negatív irányban – eltérhetnek a munkaszerződésben megállapított alapbértől. Természetesen hasznos szakmai vitát folytatni arról, hogy a jogalkotó által választott számítási módszer minden tekintetben megfelelő-e, ugyanakkor a számításra vonatkozó törvényi szabályozást egyértelműnek tartjuk. Számítunk és nyitottak vagyunk ugyanakkor mind a munkaadók, mind a munkavállalók visszajelzéseire az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai tekintetében, amelynek eredményeként szükség szerint sor kerülhet a törvény "finomhangolására". A Nemzetgazdasági Minisztérium már kifejezte hajlandóságát arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján – az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen – áttekintse a hatályos szabályozást és a tárgyalások eredményeként, amennyiben szükséges, kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos szabályok módosítását.
A távolléti díj számításának új módszere tekintetében a személyi kört illetően a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatott munkavállalók és a közalkalmazottak érintettek, míg a közszolgálati tisztviselők, valamint a fegyveres és rendvédelmi szervek állományába tartozó szolgálati jogviszonyban állók nem. (Szintén nem érintettek a közfoglalkoztatásban résztvevők, mivel a közfoglalkoztatottat szabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér illeti meg. A továbbiakban az egyszerűség kedvéért az érintettekre munkavállalókként fogunk hivatkozni. ) Az alapbér tekintetében a munkáltatók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében az a megoldás született, hogy a távolléti napokra bármely hónapban ugyanolyan összegű alapbér járjon, tehát a mértéke ne változzon aszerint, hogy az adott hónapban mennyi az általános munkarend szerinti munkanapok száma. Tehát amíg a különben is átalányjellegű havi alapbér nem változik, a távolléti díj alapbér része is változatlan marad, függetlenül attól, hogy a munkavállaló például egy kevesebb vagy több munkanapot magában foglaló hónapban megy szabadságra.
A védelem időtartama A védelem időtartama nem korlátlan, az az Mt. 65. e) pontja alapján legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított 6 hónapon keresztül állhat fenn. Noha korábban vita állt fenn a védelem időtartamát illetően, a 13/2018. számú munkaügyi elvi határozat alapján egyértelműen meghatározható, hogy a 6 hónapos védelem mikortól meddig állhat fenn, és mikortól kezdődhet újra. "Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés – de legkésőbb annak megkezdésétől számított 6 hónap időtartam – alatti felmondási védettség úgy értelmezendő, hogy az esetlegesen sikertelenül befejeződött kezelés után e védettség megszűnik, de ezen okból az újabb emberi reprodukciós eljárással ismételten elkezdődik a munkáltatói felmondás tilalmának időtartama. " A fentiek alapján a védelem tehát nem csak egyszer illetheti meg a programban résztvevő munkavállalót, hanem minden, megszűnt kezelést követő újrakezdett kezeléstől kezdődően. Amennyiben jogvita alakul ki a felek között a dátumokat illetően, így a felmondási tilalom fennállásának pontos időtartamát illetően, úgy orvosi szakvélemény és állásfoglalás útján tisztázható a felek között a jogvita.