Tűz ütött ki szombat éjjel Budapesten, a XI. kerületi Temesvár utcában. A tűzoltókat hajnali negyed egykor riasztották. A tűzoltóság sajtóügyeletese elmondta, hogy egy körülbelül 100 méterszer 30 méteres, famegmunkálásra használt kétszintes épület teljes terjedelmében égett. A helyszínre nagy erőkkel kivonult tűzoltók a tüzet három darab vízsugárral körülhatárolták. Ettől az épülettől mintegy 30 méter távolságra ugyancsak kigyulladt egy, famegmunkálásra használt fafödémszerkezetű épület. Ennek a háznak leégett a tetőszerkezete, valamint magának az épületnek a 30 százaléka. XI. kerület - Újbuda | Tűz volt egy gazdagréti társasház negyedik emeletén. Ezt a tüzet is három darab vízsugárral határolták körül. A tűzvészt többen is bejelentették telefonon, közülük voltak olyanok, akik robbanásokat hallottak. (MTI)
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2014. ápr 12. 22:58 Tűz ütött ki egy XI. kerületi lakásban Budapesten, a Baranyai téren; a tűzoltók egy 60 év körüli férfit hoztak ki otthonából szombaton késő este. A tűzhöz a szomszédok riasztották a tűzoltókat, akiknek be kellett törniük a lakásba, mert a férfi már nem tudta beengedni őket. A férfit füstmérgezés gyanújával kórházba szállították. A tűz a konyhában keletkezett, a tűzoltók megfékezték a lángokat. Tűz xi kerület szakrendelő. MTI tűzoltó tűz
Tűz volt egy XI. kerületi panelházban Tűz keletkezett Budapesten, a XI. kerület Etele út egyik panelházának 8. emeletén szombat hajnalban, a tűz és a füst miatt 27 embernek el kellett hagynia az otthonát. 2015. 12. 12 08:04 MTI MTI/Lakatos Péter Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy a lakókat a 7., 8. Tűz ütött ki egy XI. kerületi lakásban - Infostart.hu. és a 9. emeletről kellett az utcára menekíteni. Három lakót - akik az erkélyen ragadtak - létrával hoztak le, személyi sérülés nem történt. A tüzet eloltották, jelenleg az utómunkálatok folynak. Az otthonukat elhagyni kényszerült lakókért melegedőbusz érkezett a helyszínre. MTI/Lakatos Péter Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Küldjön nekünk Ön is híreket! Történt olyan esemény vagy hír a térségében ami nincs fent a Marcali Portálon, esetleg hallott, látott, fényképezett, valami érdekeset és Ön szerint fent lenne a helye hírportálon? Tűz xi kerület önkormányzat. Küldje el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre! Megjelenés: Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a részére elküldött híreket - a tartalom csorbítása nélkül - a megjelentethetőség érdekében módosítsa, szerkessze. A megjelenésre vonatkozóan garanciát nem vállalunk - azaz nem mindegyik, részünkre elküldött hír jelenik meg szükségszerűen a
A bruttó átlagkereset 13, 7%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 14, 8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset emelkedéséhez a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés járultak hozzá mindhárom szektorban.
2022. január 15., 18:18 Minden év elején fel kell készülnünk az egyes járulékok és támogatások összegének változására. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat, hogy könnyebben eligazodjanak, mi és mennyivel is változott január 1-jétől. Fotó: A gazdaságot jócskán megviselték a koronavírus-járvány okozta korlátozások, illetve kormányunk bizonytalan lépései, de még ebben a helyzetben is munkaerőhiánnyal kell számolni. Ennek következtében a bérköltségek is emelkedni fognak, ezt viszont inkább a piaci viszonyok befolyásolják. Emelkedik a minimálbér Amit központilag határoznak meg, az a minimálbér, amely 23 euróval, 646 euróra emelkedik, ha valaki teljes munkaidőben dolgozik. Ez a bruttó összeg, amely 525, 65 eurót jelent nettóban. Egyúttal emelkedik a minimális órabér összege is, ennek összege 3, 58 euróról 3, 713 euróra nő. Nem változik viszont az éjszakai, ünnepnapon vagy hétvégén végzett munkáért térített juttatások összege. 467 ezer 300 forint a bruttó átlagkereset - JÁRMŰIPAR.HU. Az éjszakai munkáért óránként 1, 43 euró, a szombati munkáért 1, 79, a vasárnapiért 3, 58 euró jár.
Ilyen forrásból ugyanis inkább a felsőbb tizedek jövedelme növekedett átlag felett. Ehhez jelentős mértékben hozzájárultak az olyan intézkedések, mint az egykulcsos adó kombinálása a magas áfával, a jobban keresők számára kedvezőbb családpolitika és a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékvesztése. Több mint 44 ezer forinttal emelkedtek az agrárbérek egy év alatt. A 2010-es évek jövedelmeket érintő jelentős eredménye a szegénységi mutatók, és ezen belül is a súlyos nélkülözők arányának csökkenése. Amíg 2004-ben még több mint a magyarok ötöde számított ilyen értelemben szegénynek, 2020-ban már csak 8 százalék körül alakult a deprivált magyarok aránya. Ez az arány ugyanakkor még mindig magasabb volt a többi visegrádi országban mért szintnél, és ugyanez igaz, ha a különféle szegénységi mutatókat összegző mutatót, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányát nézzük. A sorozat idézett cikkei: Közélet bérek elmúlt 20 év jövedelmek szegénység Olvasson tovább a kategóriában
Hiszen a havi keresetből kell képesnek lennem visszafizetni a kölcsönt – a Magyar Nemzeti Bank azt is szabályozza, hogy a kereset mekkora aránya fordítható hiteltörlesztésre. Félmilliós nettó alatt ez 50, afelett 60 százalék. Az infláció ugyanakkor itt is közbeszól. Jövőre 620 euróra nőhet a minimálbér összege | ma7.sk. Az infláció miatt felfelé menetelnek a kamatok is, azaz drágábbak és nehezebben finanszírozhatóak lettek a hitelek. Az MNB adatai szerint idén februárban a piaci lakáshitelkamatok szintje átlépte az 5 százalékot – egy éve februárban 3, 75 százalékon kaptak átlagosan lakáshitelt az emberek. Mindez egy 20 millió forintos, 20 évre felvett hitelnél azt jelenti, hogy míg tavaly 23, 8 millió forintos hitelfelvételre volt elég az akkori 282 ezer forintos átlagbér, idén februárban a számításai szerint mindössze félmillió forinttal magasabb, 24, 3 millió forintos hitelt tudtunk csak finanszírozni a jegybanki szabályok alapján a 14 százalékkal 322 ezer forintra ugró nettó átlagbérből. Ráadásul ebben még nincs benne a jegybank irányadó kamatának márciusi drasztikus emelkedése: a várakozások szerint a következő hónapokban a lakáshitelek átlagkamata 7 százalék fölé emelkedhet.
A foglalkoztatottság növekedését segíthette elő az is, hogy 2016-tól kezdve a hatéves bérmegállapodás értelmében a munkaadói és munkavállalói járulékokat is csökkentették, tehát ilyen értelemben olcsóbbá vált egy munkavállaló foglalkoztatása Magyarországon (bár a munkához kapcsolódó adók még a csökkentések ellenére is élmezőnyben vannak az OECD-országok között). Összefoglalva: ebben az időszakban kiléptek a munkapiacról a nagyobb, és kevésbé iskolázott generációk, és beléptek kisebb, de jóval iskolázottabb fiatalok. A legnagyobb hatása a diplomások, illetve kisebb mértékben a gimnáziumi érettségivel rendelkezők számbeli növekedésének volt, emellett pedig jelentősen növelte a foglalkoztatást, hogy az 55 éven felüliek korcsoportjában jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik dolgoztak. Eközben jelentős mennyiségben öregedtek ki a foglalkoztatottak közül a középfokú szakképzést végzettek, és a legfeljebb általános iskolát végzettek. A tanulmány azt is megjegyzi, hogy a munkaerőpiaci teljesítmény javulásában meghatározó szerepet játszott két, hosszabb távon ható tényező.
Ez ugyanakkor nem tartott sokáig, 2009-ben már Szlovákiában és Lengyelországban is magasabbak voltak ezek a jövedelmek, és ez 2020-ig sem változott, bár Szlovákia nagyjából 2016-tól kezdve elkezdett leszakadni Lengyelországtól, és 2020-ra már közelítette a magyar bérszínvonalat. A szerényebb magyarországi bérnövekedés részben éppen a foglalkoztatottsági adatok kedvezőbb alakulásából származik. Ahogy arra a fentebb hivatkozott tanulmány is felhívja a figyelmet, a 2010-es években a több visegrádi országgal és Romániával összehasonlítva Magyarországon nőtt a leglassabban az egy foglalkoztatottra jutó GDP, amit elsősorban nem a GDP-növekedés alakulása, hanem éppen a foglalkoztatottság kiugróan gyors bővülése magyaráz. Mindez részben azt is magyarázza, hogy a 2010-es években Magyarországon a többi visegrádi országtól és Romániától jóval elmaradó mértékben nőtt a munkatermelékenység, hiszen foglalkoztatottként jelentek meg a statisztikában a közmunkások, később pedig a közmunkából a munkaerőpiacra átvándorlók nagy valószínűséggel szintén alacsonyabb munkatermelékenységű pozíciókba kerültek.