Gubancgátló feeder cső lágyított műanyagból, mely kitűnő rugalmassággal de elegendő merevséggel rendelkezik. Ennek a tulajdonságának köszönhetően ezt a gubancgátló csövet használhatja nagyon hideg vízben is, anélkül, hogy megsérülne. Az etetőkosár a gubancgátló csőhöz karabinerrel csatlakozik, mely rúgóacélból készült gyűrűn mozog. Ennek köszönhetően nagyon jól forog a cső tengelye körül, így megakadályozza a szerelék gubancolódását. Peca Pláza - Horgász aprócikk / Horgász aprócikk Feeder szerelék / GUBANCGÁTLÓ FEKETE 25CM. A gubancgátló cső mindkét végén lágy műanyag ütközők vannak. Ezt a gubancgátlót nagy rugalmasság jellemzi, ami nagy terhelhetőséget eredményez. A csomagolásban 5db található.
Akkor is jó segítséget nyújt, ha a horgászat közben váltani szeretnénk a különböző tipusú kosarak között. A kezdetben használhatunk cseppkosarat az eteőanyag bejuttatásához, később válthatunk drótkosárra, ha több élő anyagot szeretnénk az etetésen, de feltehetünk ólomsúlyt is, ha szeretnénk a lehető legkisebb csobbanással bedobni a végszerelékünket. Tökéletes bot és orsó. Peca közben sok variációs lehetőséget nyújt ez a szerelék. Könnyen elkészíthető és biztonságos. Úgy tűnik, bármilyen helyzetben megálja a helyét, vannak azonban hátrányai is, melyek behatárolják alkalmazhatóságát. Az első és talán legszembetűnőbb, hogy a gubangátló cső megtörtsége miatt a szerelék bedobáskor ferdén repül, ezért az elérhető dobástávolság emiatt csökken. A hagyományos fenekező módszerhez képest a meghorgászható távolság körülbelül ugyanakkora, de ha egészen messzire, 80-100 méterre kell bevetünk a csalit, akkor más megoldást kell választanunk. Viszont amíg uzsonyos barátaink elérhetők partközelben vagy közepes távolságban, addig nyugodtan megoldhatunk bármilyen szituációt ezzel a végszerelékkel, legyen akár szó pickeres keszegezésről vagy feederes ponytozásról.
Írás - Döme praktikák 4. rész - Erőgumival kombinált állóvízi feeder végszerelék - Haldorádó horgász áruház Április. E hónapot várom leginkább a hosszú és fokcsikorgató tél alatt. Ekkor már többnyire elmaradnak az éjszakai fagyok, a levegőt virágillat járja át, és felébred az élővilág. Rendkívül szívmelengető időszak ez nekünk, horgászoknak. Már javában benne jártunk a márciusban, mikor az időjárás még mindig elég zord, télies arcát mutatta. Ennek ellenére megállíthatatlan voltam. Egy kis fejtörés után számomra nem volt kérdés, ideje szervezni az év első túráját. Minden évben a Balatonon kezdem a szezont, így ezt a "hagyományt" idén sem szándékoztam megtörni. Reményteli várakozás és hosszas készülődés után végül neki vágtam a még alig 4 fokos magyar tengernek. Végre megérkezett az igazi tavasz, ilyenkor minden természetszerető ember a szabadba vágyik. Így vannak ezzel a horgászok is, és míg télen, a fagyoskodásban szinte létkérdés volt, hogy legyen kapás, ha már kimerészkedik a pecás, addig tavasszal a spicc megrezdülése már csak amolyan hab a tortán.
2021. június 23. 17:17 MTI 133 éve, 1888. június 23-án született Geyer Stefi, a legnagyobb magyar hegedűsök egyike, Bartók Béla múzsája. Idehaza csekély elismerésben részesült, a fasizmus elől Amerikába menekült Bartók Béla » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az 1910-es évek végére a koncertpódiumok kedvelt művésze lett Európa-szerte. Szépsége és tehetsége Othmar Schoeck svájci zeneszerzőt is megragadta, akivel közös koncertkörúton vett rész. Geyer Stefi Zenekedvelő családban született Budapesten, első hegedűóráit háromévesen vette orvos édesapjától, aki még a hegedűkészítéssel is megpróbálkozott. Bátyja elismert orgonaművész és orgonaépítő lett, unokabátyja Zipernowsky Károly, a transzformátor egyik feltalálója volt. A csodagyerek Stefi hétévesen kezdte zenei tanulmányait, s még abban az évben hangversenyen is fellépett. Tízévesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol a magyar hegedűiskolát megalapozó Hubay Jenő tanítványa, első világsikert arató növendéke lett, a később szintén világhírűvé vált Szigeti Józseffel egyetemben. Stefi tizenévesen kezdett koncertezni, nemcsak Európát, hanem Amerikát is bejárta, s már ekkor dicsérték vonókezelését, technikai tudását, muzikalitását.
Szerző: Balázs Béla; Társulat: Magyar Állami Operaház, (Budapest), Zeneszerző: Bartók Béla; Koreográfus: Vashegyi Ernő
Épületbejáráson ismerhettük meg az Ybl-palotát 2022. 03. 11. 18:01 2022. 19:42 Világszerte kevés ország büszkélkedhet olyan gyönyörű Operaházzal, mint Magyarország – hangsúlyozta Rétvári Bence államtitkár a Magyar Állami Operaház újranyitása alkalmából tartott mai sajtótájékoztatón, ahol Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója ismertette a 2022/23-as évad sokszínű programját. Többek közt a Háború & béke, Az ötödik pecsét és A Pygmalion-hatás című előadásokat láthatja a közönség a megújult épületben, amely számos új funkciójú térrel bővült. BOON - „A legfontosabb vezérelv: szerethető és ízléses dolog kerüljön ki az ember kezei közül”. – Összesen 6584 fő befogadására alkalmas kulturális színtér újult meg az elmúlt bő tíz évben közel 600 milliárd forintból. Mindez bizonyítja, hogy a magyar nemzeti kultúra mennyire fontos a kormánynak – mondta Rétvári Bence, hozzátéve: aki innen hazatér, kultúránk jó hírét fogja vinni, mert a magyar kultúra világszínvonalat képvisel. Fotó: Mirkó István A megújult Magyar Állami Operaház sajtótájékoztatóján az intézmény 2022/23-as Mítosz & történelem elnevezésű évadát Ókovács Szilveszter főigazgató ismertette.
2021. szeptember 26. 10:01 MTI 76 éve, 1945. szeptember 26-án hunyt el New Yorkban Bartók Béla, a múlt század kiemelkedő magyar zeneszerzője, népzenekutató, zongoraművész, zenepedagógus. Hazaszállított hamvait 1988. július 7-én Budapesten helyezték végső nyugalomra. A zene győzött Zemplénben. Bartók Béla a zongoránál, 1935 körül – a zene világába az édesanyjától kapott zongoraleckék vezették be 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson (ma Sannicolau Mare, Románia) zeneszerető családban, több hangszeren is játszó iskolaigazgató édesapja a helyi műkedvelő zeneegylet elnöke volt. Ötévesen tanítónő édesanyjától vett először zongoraleckéket, kilencévesen már komponált, szerzeményeit két évvel később nyilvános koncerten adta elő. Zenei tanulmányait 1894-ben Pozsonyban kezdte meg, 1899-től a budapesti Zeneakadémia növendéke volt. Zongoristaként tűnt fel, komponálni csak huszonegy évesen kezdett újra. Ebben az időben ismerkedett meg az ifjú hegedűművésznő Geyer Stefivel, iránta táplált reménytelen szerelme döntő szerepet játszott zeneszerzői stílusának kialakulásában.
"Sosem gyerekhez vagy felnőttekhez szólok. A gyerekek egyébként is sokkal többet tudnak, mint azt mi gondoljuk, a saját unokáimon is látom, hogyan képesek bizonyos dolgokat megérteni és azokra akár visszakérdezni. Bár a zene érzelmeinkkel operál, és azok kezelése nem mindenki számára egyszerű - mindenki képes megérteni a zene nyelvét. A mai emberek sok elszemélytelenítő eszköz hatásának vannak kitéve, ezért érzelmeik felismerésére kevésbé fogékonyak. De ezt a mentális képességet lehet fejleszteni. El kell magyarázni, mit fejez ki egy hosszabb vagy egy rövidebb hang, egy halkabb vagy hangosabb hang, egy megállás, egy nem várt zenei történés. El lehet érni, hogy akár egy olyan bonyolult mű, mint Bartók A csodálatos mandarinjának az üzenete is megérintse a mai hallgatót – fejezi be Hollerung Gábor. A fából faragott kiralyfi. Infó: A MAGYAR KLASSZIKUS ZENE NAPJA – In memoriam Kocsis Zoltán Hangverseny karmesteri magyarázattal Budafoki Dohnányi Zenekar karmester: Hollerung Gábor online május 30. 11. 00 A zenekar Youtube-csatornáján
Fotó: Vermes Tibor/Demokrata – Az idei Cziffra Fesztivál alkalmából tartott koncertjére többek közt Chopin, Hacsaturján, Csajkovszkij műveiből készített átiratokat. Hogyan talált rá erre a különleges, műfajok határán egyensúlyozó zenei világra? – A feldolgozások iránti érdeklődés még gyerekkoromból ered, a jazzt és a klasszikus zenét egyforma intenzitással hallgattam, tanultam és játszottam. Tizenkét éves lehettem, mikor először felmerült bennem, mi lenne, ha a klasszikus zeneművekben bizonyos dallamok helyett én találnám ki a dallamokat, vagy beemelnék a már meglévő harmóniák helyére ugyancsak jól szóló, a darabba illeszkedő harmóniát. Ez a gondolat később is foglalkoztatott, majd számtalan próbálkozás, tesztelés után kiderült, az ötlet működőképes. A kísérletezések során alakult ki a zenei profilom: gerincét a klasszikus darabok átiratai alkotják, ami voltaképpen crossovernek tekinthető. – Létezik valamiféle íratlan szabály, hogy mennyire szabad hozzányúlni az eredeti, klasszikus zeneművekhez?