Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
Figyelt kérdés Ma csináltattam reggel netbankot a takaréknál, minden jol is ment Délben megjött az sms az ideiglenes jelszóval Beis léptem minden fasza, nem valtoztattam jelszot gondoltam majd munka utan Erre hazaérek probalok belepni kiirja kapcsolat letrejott majd nem kuldi az sms (biztonsagi) amit mindig kuldenie kell Majd kiírja h a felhasznalom kivan tiltva az electra szerverről Ügyfelszolgalatot felhivom, azmeg aztmondja bekell azonositania de se a felh nevem se a telefonszámomat nem látja a rendszerben De nekem ma este elkell intéznem egy utalást Mit tegyek? 1/3 anonim válasza: Mikor nekem ezt írta ki, az ügyfélszolgálat pikkpakk megoldotta. Ha ők se tudnak segíteni, akkor ez csak személyesen fog menni. Esetleg próbáld újra hívni, hátha csak az ügyintéző bénázott, és egy másik megoldja. Vagy legalább megmondja, mit tudsz tenni. 2020. nov. 24. Kapcsolati információk - www.takarekjzb.hu. 19:06 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 A kérdező kommentje: Igen asra a 2. ugyintezo megtudta csinalni Erdekes.... 3/3 anonim válasza: Erre mondják, hogy embere válogatja.
Takarék Jelzálogbank Nyrt. Székhely- és postacím: 1117 Budapest, Magyar Tudósok krt. 9. G. épület Adószám: 12321942-4-44 ÁFA csoport azonosító szám: 17782672-5-44 Bankszámlaszám:16800555-44710011 TeleBank Belföldről hívható telefonszám:+36 1 3344 344 (helyi tarifával) Külföldről hívható telefonszám:+36 1 3344 344 Központi cím: 1117 Budapest Magyar tudósok körútja 9 Postacím: 1908 Budapest Telefon:+36 1 452 9100 Fax: +36 1 452 9200 Sajtókapcsolat: Bocskai István Telefon:+36 1 202 3777/1537 Információk Részvényes nagybefektetők: Tóth Illés Kisbefektetők: Lakossági hitelek: Hitelgondozás:
Az első blokkban Kölcsönhatásban címmel láthatunk válogatást azokból a munkákból, amelyeket társalkotóval, Keresztes Dórával, Haris Lászlóval és Horkay Istvánnal készített. Köztük szerepelnek Pilinszky János, Weöres Sándor versei alapján ( Apokrif, Aranymadár, illetve Holdasfilm), népi mondókák nyomán ( Garabonciák) készült animációk. Továbbá a 2017-ben készített Albrecht Dürer rinocérosza című félórás filmet is ebben a válogatásban láthatjuk. Utóbbi ihletője a híres Dürer-metszet orrszarvúja, amelynek történetét Orosz István évek óta kutatja, és számtalan módon visszatükröződik munkásságában. A második filmes blokkban 19 órától szerzői rövidfilmeket láthatunk, amelyek révén nosztalgikus vagy épp kalandos utazásokat tehetünk az alkotó gyerekkorának világába ( A kert), a szocializmus időszakának városi és vidéki mindennapjaiba ( Vigyázat, lépcső!, illetve Álomfejtő) az élet, a környező világ, az idő és a tér útvesztőibe ( Sírj!, Fehér lyuk, fekete lyuk, Az idő látképei, Útvesztők, A rajzoló).
illetve Álomfejtő) az élet, a környező világ, az idő és a tér útvesztőibe ( Sírj!, Fehér lyuk, fekete lyuk, Az idő látképei, Útvesztők, A rajzoló). Két történelmi ihletésű animáció is került a válogatásba: az egyik a XIX-XX. század "amerikás" magyar kivándorlóiról szól ( Ah, Amerika! ), a másik egy történelmi sakkjátszmát rekonstruál, amely valamikor Lenin és Bogdanov pártvezető között zajlott ( Sakk! ). A szerzői nap során 17:30-tól könyvbemutatót is tartanak Orosz István két legújabb kötetéből. Először az év elején a Typotex kiadónál napvilágot látott Pótszarv című munkáról lesz szó, amelyben a jeles grafikus irodalmi kirándulásait, azaz novelláit adta közre. A könyvet Szabó Borbála szerkesztő és Horváth Balázs kiadó ajánlja az olvasók figyelmébe, és beszélget a szerzővel. A kötet furcsa címét a már említett Albrecht Dürer-féle rinocérosz ihlette. Mint a fülszövegben olvasható, a kötet tartalma "személyes történetek, önvallomás: a szerző maga a rinocérosz, akinek az igazi szarva a képzőművészet, a pót meg az irodalom.
Seckel, Al: Masters of Deception Sterling Publishing Co. New York, 2004. V. Nagy Viktória: Lehetetlen valóság, Heti Válasz, 2004. december 2. Delahaye, Jean-Paul: Apparations magiques. Pour la science, Avril 2005. Sándor Zsuzsanna: A képbűvész – Orosz István vizuális váltásai. 168 óra. 2005. április 7. Badó Zsolt: Orosz István grafikus Kárpátalja, 2006. Comentale, Cristophe: István Orosz, graphiste graveur hongrois Art and Métries, 2005. december (Franciaország) Zalka Szilvia: Felhők Poloniusnak, Magyar Nemzet, 2006. Martos Gábor: Nem a szemnek, az agynak, Népszava, 2006. VIII. 26. Hargittai Magdolna: Felhők Poloniusnak. Orosz István munkáiról. Természet Világa, 2007. Suzuki, Fumie: István Orosz. Pen, with New Attitude, 2007. 1/2 No 191. O'Brien, Mary: The Mood of the Moment A2, 2007. March 31. Piller, Micky: István Orosz and the Illusion of Visual Enigma Neshan Iranian Graphic Design Magazine, Number 13, Spring 2007. Török, András: István Orosz, Artist of a Silver Age, The Hungarian Quarterly, 2007.
Nem nagyképűség ez részedről? – Lehet, hogy megint a futballcsatár-lényem megnyilvánulása? Mindenesetre van benne egy kis felelősséghárítás is. Barátaim szokták mondani egyébként, hogy illik hozzám ez a név, jellemző rám ez a "senkiség", valami kívülállás. – Nemcsak engem és magadat, hanem halálfejeket is szívesen rejtesz el a képeiden. Egyszer még a könyvespolcodon is kiraktál fehér könyvekből egy hatalmas a koponyát. – Igen, vagy fél évig úgy volt, aztán visszarendeztem. Nem találtam meg a könyveket. – Te a halállal is játszol? Vagy félsz tőle? – Nézd, kétféleképpen lehet a halálhoz viszonyulni. Az ember vagy számontartja, gondol rá, foglalkozik vele, lerajzolja, mint ahogy az ősember lerajzolta a bölényt, akit le akart győzni – vagy pedig nem vesz róla tudomást és a homokba dugja a fejét. Lehet, hogy ez a második kényelmesebb. De én, azt hiszem, mégis inkább az első úton járok. Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező, író. Grafikáin szívesen kísérletezik a térbeli illúziókeltés eszközeivel, valamint az anamorfózis technikájának megújításával, amelynek során úgy torzít el képeket, hogy csak bizonyos nézőpontokból, illetve tükröződő felületek közbeiktatása révén kapjon értelmet a kép.
2018. november 16-án, pénteken 17. 30-kor nyílt meg a Gimnázium Galériájában Orosz István grafikusművész, a Nemzet Művésze Dürer az erdőben című kiállítása. Megnyitja Verba Andrea művészettörténész. A kiállítás 2018. december 16-ig látogatható. Verba Andrea megnyitó beszéde Képekről képekben Orosz István: Dürer az erdőben című kiállítása, Pannonhalmi Bencés Gimnázium Galériája, 2018. november 16., 17. 30, megnyitó Kedves Diákok és Tanárok, fiatalok és idősebbek, kedves Vendégek! Engedjék meg, engedjétek meg, hogy "itt és most" egy kicsit személyesebb hangvétellel szóljak, és egy röpke pillanatra a múló idő nyomába szegődjünk… Emlékszel még a felhők vonulására, ahogy az égbolton fodrozódó "sárkánykocsi" felhőponyvája lassan szertefoszlott? Fel tudod idézni, ahogy hazafelé bandukolva a tócsák tükröződéseiben észrevetted a felsejlő, fordított világot, vagy a fák meghasadt kérge mentén kirajzolódó, furcsa arcvonásokat? Vajon mire gondoltál, amikor a kihalt vasútállomáson egykedvűen bámultad a hámló vakolat groteszk rétegrajzait?
Ennek viszont megvan az a hátulütője, hogy ha elkezdek egy rajzot, akkor körülbelül tudom, hogy mi lesz belőle. De ha valamit elkezdek írni, akkor fogalmam sincs, hogy mi lesz a végeredmény! Úgyhogy ez számomra sokkal érdekesebb terep. Egyébként elég régóta írogatok én, csak nem rendszeresen, és nem tanultam a mesterséget. – Most is írsz valamit? – Nevetni fogsz: történelmi regényt! Már megvan belőle kétszáz oldal. – Szóval érdekel a történelem. És a politika? – A "Sakkparti a szigeten" című könyvem a politikáról szól, nyilván ezért teszed fel ezt a kérdést. Én valamikor, úgy a rendszerváltás táján, kicsit megmártóztam a politikában. Plakáttervező voltam, az pedig ugye a legpolitikusabb műfaj, így keveredtem bele. De ma már nemigen foglalkozom vele. – Ez azért furcsa, hogy te plakátokat is rajzoltál (te készítetted a kultikus "Tavarisi, konyec" plakátot is 1989-ben), mert elvileg ez nem egy sokrétegű műfaj. Azt gondolnánk, egy plakát akkor működik, ha első ránézésre átjön az üzenete. – Jó, most akkor vegyük ki a Tavarisit, mert az tényleg egy ilyen mellbevágó vagy szemkiszúró plakát volt.