A határ túloldalán, Szepsiben járt az elmúlt héten Mikola Gergely, Encs polgármestere. A kékfestés és a Finkei család történetét bemutató kiállítás megnyitóján vett részt, a határon átnyúló Interreg kisprojekt keretében. Mikola Gergely köszöntőjében elmondta, fontosnak tartja, hogy testvértelepülésükkel ne csak a gazdasági kapcsolatokat erősítsék, hanem kulturális értékeik erősítése terén is működjenek együtt. A projekt címe: Kékfestő – farmermonarchia. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Sok családnál papíralapú a digitális tanrend, és békeidőben sincs elég háziorvos, de a borsodi régió is védekezik | Alfahír. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Jelenleg nincs betegünk, a környéken volt már tesztelés, de ezek negatívak lettek - szerencsére. Önkéntes karanténban lévő lakosaink több tucatnyian vannak, ők is csak elővigyázatosságból, betegség tüneteit nem mutatják. Azonban végzettségtől, munkahelytől és gazdasági környezettől függetlenül vannak itt is olyanok, akik nem tartják be az embertársaik védelme érdekében meghozott szabályokat. Ezen a helyzeten segíthet a pénteki kijárási korlátozás. A kijárási korlátozásnak, véleményem szerint, lesz pozitív, és sajnos negatív hatása is. Nem minden esetben fogalmaz nyíltan a rendelet, az igazi döntéseket trükkösen hozták meg. Az én értelmezésem szerint nem határoz boltbezárásokról, hanem csak megtiltja a vásárlók belépését például ruházati üzletbe, vagy konditerembe. Ezt azért tartom rossz eljárásnak, mert a kormány így áthárítja a zárással kapcsolatos kommunikációt a helyi döntéshozókra. Polgármesterként határoztam arról, hogy ez alapján mától április 11-ig nem nyithatnak ki a kocsmák, illetve kértem azokat az üzleteket, amelyeket nem sorol fel a kormányrendelet - de ahogy említettem, nem is zár ki -, hogy függesszék fel a nyitvatartásukat, mert bírságot szabhatnak ki rájuk.
Sokáig a bazilika kincstárában őrizték, ahol azonban 1083-ban hiába kereste Szent László király. Rövid nyomozással sikerült kideríteni, hogy a Szent Jobbot a kincstár őrizője, Merkúr fehérvári prépost vitte el engedély nélkül családja monostorába, Bihar megyébe. Azért terelődött rá a gyanú, mert híres ereklyegyűjtőnek számított. Szent László a következő évben ellátogatott a Berettyó partjára. Merkúr bevallotta, hogy nála van az ereklye, ám azt állította, hogy a nagy király kezét égi sugallatra hozta el magával. Állítólag egy angyaltól kapta a parancsot. Augusztus 20-a Hévízen - Hírek, Aktualitások - Hévíz Város közigazgatási honlapja. Szent László elfogadta a magyarázatot, és utána gondoskodott arról, hogy az államalapító ereklyéjét méltóképpen helyezzék el. Létrehozta a szentjobbi apátságot. A keresztény hívők évszázadokon keresztül itt csodálhatták meg az ereklyét. A 14. században Nagy Lajos királyunk elfoglalta a lengyel trónt is, és valószínűleg ekkor választották két részre a Szent Jobbot. A kézfej továbbra is itthon maradt, ám Szent István jobb karját Lengyelországba küldték, ahol óriási tisztelet övezte.
-át; majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20. -ára időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20. -át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5. -i döntése a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. E rövid, és korántsem teljes, de lényegileg áttekintő történelmi kitérő után rátérnék arra, amit ez az ünnep napjainkban jelent, véleményem szerint kell, hogy jelentsen. Szent István Király és az Államalapítás Története - Tökéletlen Történelem - [TT] - YouTube. I. Szt. István a kereszténységet hozta el, a keresztény magyar államot alapította meg. Büszkének kell lennünk a több, mint 1000 éves államra; a nemzeti egységre, mely annak dacára töretlen, hogy határok szabdalják.
A törvény (latin: decretum, törvény, rendelet) az uralkodó akaratnyilvánítása volt, olyan rendelkezéseket tartalmazott, amelyeknek az egyedi eseten túlmutató, általános érvényt tulajdonítottak. A törvények megalkotásában az uralkodó mellett a királyi tanács is részt vett. Szent István öröksége: Európa, a kereszténység és a magyar kultúra megőrzése – hodpress.hu. "A vasárnap megtartásáról A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem tűzőrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és nyírják le. A keresztény vallás megtartásáról Ha valaki a keresztény vallás megtartását elhanyagolva és hanyag ostobaságtól megátalkodva az ellen bármi vétséget követ el, a vétek természetének megfelelően ítélje meg a püspök az egyházi törvények szabályai szerint. Ha pedig ellenszegüléstől indíttatva a reá rótt büntetést vonakodnék nyugodtan elviselni, ismét ugyanazon büntetéssel fegyelmezzék, és ezt is megismételve összesen hét ízben.
És ha mindezek után is konoknak és makacsnak találtatik, adják át a király bíróságának – tudniillik mint a kereszténység védelmezőjének. A templomba járásról Azok, akik az istentisztelet hallgatására a templomba menvén, ott a misék szertartása alatt egymás közt mormognak, és másokat zavarnak, haszontalan történeteket mesélgetve és nem figyelve a szent olvasmányokra és a lelki táplálékokra, ha idősebbek, dorgálják meg őket, és gyalázattal űzzék ki a templomból, ha pedig fiatalabbak és közrendűek, e nagy vakmerőségükért a templom előcsarnokában mindenki szeme láttára kötözzék meg, s ostorozással és hajuk lenyírásával fenyítsék meg őket. A király adományáról az egyháznak Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, harminc aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. A tizedről Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja az Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. "
2019-ben a könyv bővített kiadását mutatták be. 2018-ban kezdeményezte az első, ún. botlatókövek kihelyezését, melyek arra emlékeztetik a járókelőket a város különböző pontjain, hol éltek a holokauszt idején elhurcolt zsidók. A következő évben tucatnyi hasonló botlatókő kihelyezését kezdeményezték további, dunaszerdahelyi gyökerű zsidó családok. Kapcsolódó cikk: A Metrans elnökét és a 20 éves Szent György Kórust is kitüntették Dunaszerdahelyen Egymással szembeni épületben oktat gyereket az év két legjobb pedagógusa Dunaszerdahelyen (SzT) Ami biztosan érdekelné