A népszokások a magyar nép hagyomány világának éves szinten ismétlődő szokásai. Az év időszakai, azaz a tél, a tavasz, a nyár, az ősz jeles és ismert ünnep napjai szerint. Valamint az élet nagy ünnepeihez, munkáihoz kapcsolódó események, mint a születés és keresztelés, az esküvő és lakodalom, a halál és temetés, illetve a szántás-vetés-aratás, a szüret, az állattartás és az építkezés. A Naptári évhez fűződő magyar népszokások Tavaszi Népszokások 1. Tavaszi Napéjegyenlőség -- Március 21. -- Március 21. a Tavaszi Napéjegyenlőség napja, Villő tavaszistennő ünnepnapja, a tavasz kezdete, az asztrológia év kezdete, az újjászületés ünnepe. Március 21-én teljes az egyensúly a nappal és az éjszaka, a külső és belső világ, férfi és nő között. Magyar népszokások hagyományok. Ezt az egyensúlyt a Kárpát-medencében a Víz Úrnője hozza el nekünk. A víz - az Istennő vére - éltet minket, táplálja a földeket, az elvetett magokat és tisztít. -- Az ősi magyar természet vallásunkban a tavaszi napéjegyenlőség napjához és az azt követő időszakhoz a kikelet, a virágzás, az új élet kezdete köthető.
Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt. Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt. -- A XVIII. század végétől ismert egy másik szokásforma is. A falu legényei és lányai közül kiválasztott pár, a király és királyné virágokkal feldíszítve járta körül a falut; másutt a gyermekek közül választották a pünkösdi párt. -- Napjainkban is élő szokás még Dunántúlon a kislányok pünkösdi királyné járása. A kis királynő feje fölé társnői selyemkendőből vont "sátrat" tartanak. A lányok házról házra járnak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintenek szét. A királynő néma szereplő, s nem szabad mosolyognia, ha a háziak nevettetik. Népszokások – Wikipédia. A rítus mágikus célja a kender növekedésének előmozdítása. A leánykák magasra emelik a királynőt, s közben azt mondják: "Ekkora legyen a kender.! ". A köszöntésért ajándékot kapnak. Forrás:
Én is végzek hagyományőrző tevékenységet, nagyon fontosnak tartom, hogy a hétköznapok szürkeségében figyelmet szenteljünk a régi szép szokások óvásának! Gondoljunk csak bele, hogy mi történne, ha egyik pillanatról a másikra, eltűnnének hagyományaink! Ha gyermekeink már nem tudnák, hogy farsangkor be kell öltözni és fánkot kell sütni, vagy, hogy a lányokat meg kell locsolni húsvétkor, hogy el ne hervadjanak. Azt gondolom, ezeket a népszokásokat nagyon fontos már gyerekkorban megtanulnunk, mert ekkor tudjuk igazán értékelni, az életünkbe beépíteni. Hagyományőrzés és népszokások óvása a 21. században. Ha kialakul egyfajta kötődés a szokással, később még jobban felértékelődik, és szeretettel, megbecsüléssel adjuk majd tovább leszármazottjainknak hagyományainkat. A hagyományőrzést így tehát én is gyermekeknek tanítom. Nagyon lelkes közönség szerencsére, fogékonyak mindenre. Nem csak arra, hogy mit kell ilyen esetekkor csinálni, de arra is, hogy honnan származik, miből ered a hagyomány. Szeretném, ha majdan a gyerekeim is tudnák, mit jelentenek a népszokások, és majd az ő gyerekeik is ismernék őket később.
Vendégváró húsvéti reggeli Egerben A születés első fő fejezetébe oszthatók a fogamzásra, terhességre és szülésre, a gyermekágyra és a csecsemő, valamint a serdülő gyermek ápolására és nevelésére vonatkozó összes szokások és az ezek alapjául szolgáló hiedelmek. Az ifjúkorral mindkét nemre nézve kezdődő szerelmi élet (a népies «udvarlás» összes kísérő jelenségeivel) a második csúcspont, a házasságkötés előzményei sorába tartozik s a lakodalmi szokások tartalmas fejezetében kulminál, amelyet a családalapítás egyéb, anyagi feltételekben gyökerező szokásjogi, vagy gazdasági intézményei egészítenek ki.
A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. -- A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. -- A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások. 6. Pünkösd -- Május-Június -- A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A XVI-XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! A népszokások a leíró néprajz egyik legfontosabb fejezetét alkotják. A hagyományos népszokásokat két csoportba szokás osztani. Az egyikbe az emberi élet három legfőbb momentumához és azok előzményeihez és következményeihez fűződő szokások, a másikba pedig azok a hagyományos szokások tartoznak, amelyek az ún. népies ünnepkör kiemelkedő időpontjain újulnak meg évről évre ismétlődve. Amazok szorosabban családéleti jellegűek, míg emezek már inkább egy egész nép, vagy legalábbis egy törzs társadalmi jelenségei. Családéleti népszokások [ szerkesztés] A családéleti szokásokat a születés, házasságkötés és halál három fő mozzanata köré csoportosítjuk s ezek sorrendjében a hagyományos keretek közt meglehetős egyöntetűséggel mozgó népélet mindazon jelenségeit letárgyalhatjuk, amelyek e három csúcsponttal többé, kevésbé szoros, vagy akár csak távolabbi vonatkozásban állván, összességükben az emberi élet nemzedékről nemzedékre ismétlődő jelenségeinek szakadatlan láncolatát alkotják.
Tovább nőtt a betöltetlen háziorvosi praxisok száma Magyarországon, de fogorvosból is jelentős a hiány. Milyen esetekben hívjuk a háziorvosi ügyeletet? Részletek itt. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb, 2020. január elsejei adatai szerint összesen 469 háziorvosi praxis vár arra, hogy betöltsék - írta meg az. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legrosszabb a helyzet, ahol 59 pozícióba keresnek megfelelő szakembert. Pest megyében 40 üres praxis található, ebből 21 a tavalyi évben szűnt meg. Baranya megyében eközben csupán 9, Komárom-Esztergom megyében 10 településen nincs háziorvos. Egyre több településen nincs háziorvos. Fotó: iStock Akad 18 olyan település is az országban, ahol már hosszú ideje, 2004 óta nem találnak háziorvost. Tovább nőtt a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma « Mérce. Ezek közé tartozik Ibafa, Nemeske, Bácsszőlős, Magyardombegyház, Felsőgagy, Györgytarló, Hernádvécse, Putnok, Abaújkér, Cserépváralja, Felsőtelekes, Nagylak, Mezősas, Újiráz, Karancslapujtő, Mezőhék, Tiszabő és Taktakenéz. E települések többsége esetében az ellátandó lakosságszám nem éri el az ezer főt sem.
Tavaly 107-tel nőtt a megüresedett háziorvosi praxisok száma Magyarországon. Ezzel 571 praxis betöltetlen – írta meg az a zárszámadási törvény adatai alapján. Mint írják: 2010 és 2016 között egyre gyorsuló ütemben emelkedett az üresedő praxisok száma, évi 10-20-40-es üresedésszám-pluszokkal. 2017-ben csak néggyel nőtt az üres rendelők száma, 2018-ban viszont 53 újabb üres praxist jelentettek a megelőző évihez képest, míg tavalyelőtt 62-vel nőtt ez a szám. Háziorvosi praxisok száma magyarországon 2021. A tartósan, vagyis több mint egy éve üres praxisok száma is évről-évre ütemesen nő. Míg három éve 284 ilyen rendelő volt az országban, addig tavalyelőtt már 340, tavaly decemberben pedig 402. A lap szerint a praktizáló háziorvosok életkorának alakulása alapján sem várható pozitív változás a közeljövőben. Az előző három zárszámadás életkor-adatait összevetve egyértelmű az elöregedés: 2018-ban az aktív háziorvosok átlagéletkora 58, 2 év volt, 64 éves csúcsértékkel, és a háziorvosok 90 százaléka 72 éves volt, 2019-ben már 58, 5 évre nőtt az átlagéletkoruk, miközben a csúcsérték maradt 64 év, és továbbra is 90 százalékuk volt 72 éves, 2020 végére viszont már 58, 8 évre nőtt az átlagéletkor, 66 évre nőtt a csúcsérték, az orvosok 90 százaléka pedig már 73 éves lett.
A 2021. február elsejei adatok szerint 609 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, összesen 458 településen. A 609 praxisból 16 közel 15 éve, 59 több mint 10 éve, 157 pedig több mint 5 éve betöltetlen. Ez nem csak azt jelenti, hogy a 6350 praxis közül, nagyságrendileg minden tizedik betöltetlen, de azt is, hogy sok esetben hosszú éveket kell várni, mire egy praxist újra betöltenek, annak ellenére, hogy a praxisjog eladható és hitelt is fel lehet venni a vásárlásra. 2010 és 2019 között 438 fővel (7%-kal) csökkent a praktizáló háziorvosok száma. Egyre nő a betöltetlen háziorvosi praxisok száma. A KSH legfrissebb, 2019-es, adatai szerint a 6013 praktizáló háziorvos több mint 64 millió esetet látott el (azaz egy háziorvosra 10 655 eset jutott, vagyis 43 eset naponta, ami 4, 7% több mint 2010-ben). Így egy-egy betegre átlagosan maximum 12 perc jut. Szintén nőtt az egy háziorvosra jutó lakosok száma (2019-ben 1625 fő), ami 5%-kal több a 2010-es adatnál. Az üres praxisok helyettesítése miatt a helyettesített és az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvos túlterheltsége növekszik.
Az ország legszegényebb térségeiben a legnagyobb a baj A számok radikálisan emelkednek: ijesztő belegondolni, hogy csak októberben annyi településen (13) szűnt meg a háziorvosi szolgálat, mint 2010-ben összesen (nem beszélve arról, hogy 2009-ben még csak 5 település maradt háziorvos nélkül), a megoldásra viszont egyelőre még nincs nagy kilátás. Tavaly egy olyan rendelet lépett hatályba, amely értelmében olyan orvosok is láthatnak el háziorvosi szolgálatot, akik nem rendelkeznek ilyen irányú szakképzettséggel (azonban visszaidézve a korábban tárgyalt 2021-es számokat, ez az intézkedés egyelőre nem látszik túl hatékonynak). Egy másik ötlet a praxisközösség és/vagy csoportpraxis lenne – ebben egyébként a kormány is gondolkodik. Száznál is több háziorvos hagyta ott a szakmát tavaly, 571-en hiányoznak a rendszerből. Ez azt jelentené, hogy az orvosok nem egyénenként, hanem egy csoportként látnának el egy nagyobb közösséget. Szémann Tamás—Rédl Boglárka Ajánló 2008-ban volt igazán rekorddrága az olaj: júliusban 140 dollár volt egy hordó. Akkor az eurózónában 1, 4 eurót kértek egy liter... Szopkó Zita Segesvári Csaba 2022. március 21.
A pályázati kiírások értelmében 2019. október 15-éig volt lehetőségük a házi- és fogorvosoknak a pályázatok benyújtására. Az elnyerhető támogatási összeg a háziorvosi és fogorvosi letelepedési pályázat esetében nettó 12-20 millió forint között mozgott, annak függvényében, hogy mennyi ideje betöltetlen a háziorvosi/fogorvosi szolgálat. A háziorvosi praxisjog vásárlási pályázat esetében pedig maximum nettó 4 millió forint volt az elnyerhető támogatás. Összesen 145 pályázat érkezett az év során a NEAK-hoz: 36 háziorvosi és 30 fogorvosi letelepedési, továbbá 79 háziorvosi praxisjog-vásárlási pályázat. A 145 pályázatból 139 kapott nyertes minősítést. A 139 nyertes pályázóból 3 visszalépett, így végül 136 orvossal (108 háziorvossal és 28 fogorvossal) kötöttek támogatási és finanszírozási szerződést. A háziorvosok életkor szerinti megoszlása. Forrás: Egészségbiztosítási Alap, 2019-es költségvetési zárszámadása A 108 szerződött háziorvos közül 76 nő és 32 férfi. Pozitív hír, hogy átlagos életkoruk 41, 4 év, míg a jelenlegi átlagos háziorvosi életkor meghaladja az 58 évet.