Tixa // Egri Líceum Udvar - Szabadtéri Nyári Színház
Világi építészetünk egyik kiemelkedő remeke az egri líceum épülete, amely, építtetője szándéka szerint, egyetem lett volna. 1762-ben bízta meg Esterházy Károly püspök a bécsi Joseph Ignaz Gerlt, hogy a terveket elkészítse. Előbb csak két egyetemi kar létesítésével számolt, de aztán a megbízást úgy módosította, hogy "teljes", azaz négy fakultásos (teológia, bölcsészet, jog, orvostudomány) univerzitást alapít. Nemsokára azonban csalódnia kellett, mert Mária Terézia nem nézte jó szemmel a felsőoktatásnak a püspökséggel való összefonódását, és nem engedélyezte az intézménynek az egyetemi rangot. Eger lyceum udvar . Az építkezés azonban nem állt meg; 1780-ra a munkák befejeződtek. 1764-ben Gerlt Fellner Jakab, az Esterházy-család tatai uradalmának építésze váltotta fel a kivitelezés irányításában: változtatni a terven már nem tudott, ugyanis addigra már az alaprajz és a homlokzat rendszere kialakult. Mindössze a főhomlokzat nyílásait és díszítőelemeit tudta az új felfogásnak megfelelően átalakítani: az oldalhomlokzat rokokó elemeivel szemben így a bejárati oldalon a füzér, a háromszögű szemöldök dominál, s a falat kissé merevnek ható vonalazás borítja.
A középső épület földszintje boltozott, az első- és második szint jellemzően síkfödémes. A kocsiáthajtókat, az előcsarnokot, a díszlépcsőházat stukkók és faragott kőelemek díszítik. A második emeleten a 18. század második felében épített cserépkályhák állnak. A középső épület nyugati oldalához két szintet átfogó kápolna csatlakozik oratóriummal; berendezése részben 18. századi. Eger líceum udvar debrecen. A déli épületcsoport (hrsz. : 4568) főhomlokzata az Eszterházy térre néz; kapuja a középtengelyben nyílik. A kapu fölött konzolok álló kovácsoltvas mellvédű erkély ugrik előre. A főpárkány fölött bábos párkányos attika, középmezejében felirattal. Két szélső tengelyében félkupolával fedett pavilon magasodik. E szárny udvari homlokzatán a középtengelyben kiülő rizalitban kiképzett lépcsőházat 1827–1847 között ifj. Zwanger József építette. Az elegáns rácsos vaskaput és a középső épületrész emeleti erkélyrácsát Fazola Lénárd kovácsolta. Az északi homlokzathoz csatlakozó díszlépcsőházat 1765-ben építette Fellner Jakab.
Ha a munkáltató elmulasztja e kötelezettség teljesítését, ez a tény önmagában nem alapozhatja meg a felmentés jogellenességét. Ha pedig a közalkalmazott nem kíván élni a védekezés lehetőségével, ez egyéb körülmény hiányában nem értékelhető a terhére. (BH2005. 33. ) A felmentést indokolni kell A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. Alapvető tehát, hogy a munkáltató indokolás nélkül nem szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyt. A felmentés indoka a közalkalmazott képességeivel, közalkalmazotti jogviszonyával, munkakörével kapcsolatos magatartásával összefüggő ok lehet. A jogszabály azonban nem sorolja fel tételesen a munkáltatói felmentési okokat, így a munkáltató az említett tárgykörökkel összefüggő bármely indok alapján élhet a felmentéssel. Fontos azonban annak vizsgálata, hogy a munkáltatói felmentés indokolásának milyen követelményeknek kell megfelelnie.
szerint A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt. ) a felmentési jogcímek között a nem megfelelő munkavégzést, alkalmatlanságot is felsorolja. A Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A. –30/B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően. Lehetőséget kell adni a védekezésre Ha az alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Ennél a szabálynál a jogszabály részletesebb fogódzót nem ad, azonban nyilvánvaló, hogy amennyiben a közalkalmazott rendszeresen megszegi a munkajogi szabályokat, nem tartja be a munkáltató utasítását, a munkáltató figyelmeztetése ellenére nem megfelelően látja el munkaköri feladatait, akkor a munkáltató eltekinthet a védekezés meghallgatásának kötelezettségétől.
A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően. A felmentést indokolni kell, és a bizonyítási teher a munkáltatóé. A Kjt. szabályozása Gyakori eset, hogy intézményvezetők fordulnak szerkesztőségünkhöz, évek óta húzódó ügyekben segítséget kérve. "Van nálunk egy kolléganő, aki intézményünkben pedagógusként határozatlan idejű kinevezéssel foglalkoztatott. Nem telik el úgy hét, hogy ne kapnék szóbeli jelzést vagy írásbeli megkeresést kollégáktól, szülőktől, amelyben a közalkalmazott magatartására, gyermekekkel, szülőkkel, kollégákkal kapcsolatos kifogásolható viselkedésére panaszkodnak, illetve vezetőként többször kellett figyelmeztetnem nem megfelelő munkavégzése miatt. Eddig figyelembe vettem, hogy magánéleti problémái vannak, de telítődik a pohár. Ott tartunk, hogy nagyon sokan zúgolódnak, hogy neki mindent szabad…" Felmentési okok a Kjt.
Az utazási utalványt a munkáltató bocsátotta ki a dolgozója részére az utazási kedvezmény igénybevételéhez. Egyetértett a Kúria azzal, hogy a terhelt által felhasznált, más nevére szóló utazási utalvány nem közokirat, hanem magánokirat, így az közokirat-hamisítás bűntettének elkövetési tárgya nem lehet. Magánokirat felhasználásával a hamis magánokirat felhasználásának vétsége követhető el. Ez a bűncselekmény akkor valósul meg, ha az elkövető jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ fel. Jelen esetben azonban a terhelt által felhasznált magánokirat nem volt sem hamis, sem hamisított, sem valótlan tartalmú. Az alakilag és tartalmilag is valós, de más nevére kiállított magánokirat felhasználását viszont a törvény nem rendeli büntetni. A Kúria megállapította, hogy a terheltnek a jogerős ítéletben rögzített magatartása egyetlen bűncselekmény törvényi tényállását nem meríti ki, bűnösségének megállapítására ekként a bíróság jogerős ítéletében a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.
Források [ szerkesztés] ↑ Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 4023. old. ↑ 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, módosította az 1997. évi CI. törvény és a 2002. évi XVIII. törvény ↑ Ktv. 16. § (1) bek. ↑ Ktv. § (2) bek. Jegyzetek [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] A köztisztviselők és kormánytisztviselők napja Külső hivatkozások [ szerkesztés] Kö - hasznos információk a közigazgatásról Horváth István (2006)
Köztisztviselők dolgoznak itt: minisztériumok államigazgatási hivatalok parlament apeh országgyűlés hatóságok (pl.