Czigány György kapcsán a vasárnapi adásból az is kiderül, hogy igazi dinasztiaalapító, a bencés diákként megkapott erkölcsi esszenciát lánya és fia is tovább viszi, akik a média, a művészet, sőt a polgári repülés legkülönbözőbb területein váltak sikeressé, néha szó szerint úttörővé. A Sláger Téma második órájában, 21 órától Dósa Mátyás színművész lesz a vendég. Akit egy ország ismerhetett meg a Barátok közt Egresi Tónijaként. Hogy gyerekszínészként indult karrierjében a sorozatszerep törést jelentett, vagy éppen az igazi áttörést hozta-e meg, az is kiderül a Sláger Témából. Ahogy azt is megtudhatjuk, Dósa Mátyás 2007-ben gyerekszínészként miért nem a Madách Színházban, az Operettszínházban vagy éppen a Vígszínházban megkezdett fővárosi karrierjéhez tért vissza, hanem helyette a Szolnoki Szigligeti Színházat választotta, gyakorlatilag elölről kezdve ezzel a színészi pályát. Czigány györgy lánya 1 rész. Forrás:Sláger FM Szó esik majd a május végén bemutatásra kerülő Egri csillagok-musicalről is, amelyben Bornemissza Gergelyt alakítja egykori sorozatbéli apja, Szőke Zoltán, és Széles Flóra partnereként.
fotó: Youtube/Petőfi Irodalmi Múzeum Zenés irodalmi esten köszöntötték pályatársai és barátai csütörtökön Czigány György írót, költőt, zenei rendezőt 90. születésnapja alkalmából az Óbudai Társaskörben. A Mit láttál az úton? – emlékek, versek, zenék című esten közreműködött mások mellett Ábrahám Márta hegedűművész, Mohai Gábor előadóművész, Szabó Győző tanár és Benke László költő. A munkánk a szenvedélyünk – Czigány Ildikó mesél édesapjáról, Czigány Györgyről | Nők Lapja. Az esten Czigány György Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető, érdemes művész a műsor címéről elmondta, hogy egy középkori gregorián szekvenciára utal, amely szimbólumként az egész emberi létezés, sors gondolatait sugallja. Felidézte, hogy életében, rádiós és televíziós munkái során is sok nagyszerű emberrel találkozott, s ezekből a találkozásokból barátságok is születtek. A tapasztalatai, felismerései közül kiemelte annak megértését, hogy csak az lehet szép a műalkotásban, ami igaz, tehát az igazság a legfontosabb a műveknél. Példaként említette Ottlik Géza, Weöres Sándor és Ferencsik János munkásságát.
Április 28-án vasárnap este nyolc órától a Prima Primissima díjas zongoraművész, médiaszakember, Czigány György és az Egri csillagok főszerepére készülő Dósa Mátyás lesz Kalmár Tibor vendége a Sláger Témában. Ki nyer ma? Hangzott fel minden hétköznap 38 éven át a rádióban. A Sláger Téma első órájának vendégének, Czigány Györgynek a neve egybeforrott a legendás villámvetélkedővel, pedig cseppet sem villámkarrierje már az 1940-es évek óta íródik. A Sláger Témából kiderül, hogy tinédzserként Mindszenty József hercegprímás indította el őt a költői, írói pályán. Így mostanra, 87 esztendős korára már negyvennél is több kötetet számlál. 1956-ban végzett zongoraművészként, de inkább a Magyar Rádiót választotta munkahelyéül. Így köszöntötték pályatársai a 90 éves Czigány Györgyöt - Librarius.hu. Nevéhez fűződik a zenei főosztály megújítása, számos legendás műsor elindítása, így például az előbb említett Ki nyer ma?. Forrás: Sláger FM A Magyar Televízióban eltöltött évtizedekkel együtt közel félszáz esztendőnyi médiakarrierje során Czigány György egyszerre volt kiváló műsorkészítő, valamint vérbeli rádiós és tévés szakember.
A Magyar Rádió munkatársa és zenei főosztályvezetője volt 1956-tól 20 évig, 1976-1996 között a Magyar Televízió munkatársa, 1999-től az Írószövetség költői szakosztályának elnöke volt.
Ildikó több mint húsz éve karatézik /Fotó: Grnák László – Apukám is imádott repülni, így mondhatjuk azt, hogy picit az ő álmát is valóra váltottam – folytatta Ildikó, aki egészen a Malév megszűnéséig pilótaként dolgozott. Munkahelye elvesztése után végül úgy döntött, új kihívásokat keres magának. – Sok mindennel foglalkoztam a repülés előtt és közben is: elkezdtem karatézni, amit már vagy húsz éve csinálok, és a jógaoktatás világába is ekkor csöppentem bele. Emellett egy gyermekkori nosztalgia is előtört bennem, amelynek hatására tudtam, hogy biológiával, állatokkal is szeretnék foglalkozni – sorolta. Tragédiájáról vallott a legendás magyar tévés, Czigány György. Ma már nemcsak műveli, de oktatja is a hazánkban is népszerű küzdősportot /Fotó: Grnák László A természet iránti elköteleződését jól bizonyítja, hogy három évig dolgozott a Fővárosi Állat- és Növénykertben, majd létrehozta a Hippokampuszt, egy saját ismeretterjesztő stúdiót, amelynek középpontjában az állatokkal kapcsolatos tudnivalók, a természetközeli, egészséges életvitel áll. – Szeretem a kihívásokat, ezért is fogok bele mindig új dolgokba.
Ezek közül semmi sem maradhatott volna ki az életemből. Egyáltalán nem arról van szó, hogy valamiben csalódtam volna, azért kerestem mást, egyszerűen ezek a tevékenységek nélkülözhetetlenek az életemből – mondta Ildikó, hozzátéve: a múltja nem vált köddé, így a zenetörténet és a repülés is hatással van azokra a dolgokra, amelyek most boldoggá teszik. Czigány györgy lánya 28 rész. Korábban a fővárosi állatkertben gondozóként is dolgozott Rendeletet módosítottak miatta Czigány Ildikó számára nem vezetett egyszerű út ahhoz, hogy végül egy Boeing–767-est vezethessen. A 90-es években ugyanis érvényben volt egy miniszteri rendelet, amely nem engedte, hogy nők pilótaként dolgozzanak közforgalmi utasszállítón. Ildikó kérvényezte a rendelet módosítását, amit végül megváltoztattak, így 1998-ban ő lett az első magyar hivatásos pilótanő. Czigány Ildikó pilótanő karate küzdősport oktat kihívás Malév edző karatézik repülés Blikk extra
A veszprémi vár átalakulásának újabb szakaszában folytatódik a várban található főegyházmegyei intézmények új – ideiglenes – helyre való átköltöztetése. Ezen a héten a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár iratállományának áthelyezése kezdődött meg. Az első szakaszban az iratok nagy része az Érseki Hivatalként működő volt szemináriumi épület termeiben kialakított raktárakba költözik, majd a későbbiekben a fennmaradó rész más raktárakban kerül elhelyezésre. A levéltár költözése során kb. 5000 levéltári doboz, és mintegy 500 folyóméternyi kötetes anyag mozgatására kerül sor. Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár. A következő szakaszban, augusztustól a Veszprémi Érseki Könyvtár hetvenezer kötetes állománya is elköltözik átmenetileg a várból. Szeptembertől, mire remélhetőleg minden a helyére kerül, a kutatószolgálat újra várja az érdeklődőket és a kutatókat.
Az elhangzott előadások szerkesztett változatait tartja most kézben a tisztelt Olvasó. A tizenhét tanulmány a középkortól a 20. századig terjedő időszakban mutatja be a veszprémi egyházmegye történetét, illetve a világi közigazgatás fejlődését. Tartalom Köszöntő(Márfi Gyula) 5 Ajánlás (Lasztovicza Jenő) 6 Előszó (A szerkesztők) 7 Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről Érszegi Géza: I.
A legnagyobb érdeklődésre számot tartó anyakönyvek kutatása két módon lehetséges. 1. ) A levéltár törzsállományába tartozó anyakönyvi másodpéldányokból felépítésükből adódóan a 90 évnél korábbi bejegyzések kutathatóak: 2017-ben például az 1895 és 1926 közötti évek érhetők el. 2. Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár | E-LEVÉLTÁR. ) A plébániák tulajdonát képező, a levéltárban letétként őrzött eredeti plébániai anyakönyvek esetében pedig folyamatosan töltik fel a jogszabályi korlátozásba nem ütköző évek fényképeit. Első lépésként most az egyházmegye négy plébániáinak anyakönyvei, köztük az egyházmegye székhelye, Veszprémé kerültek fel az oldalra. Az anyakönyvek alkotják az egyházközség vérkeringését. Minden anyakönyv egy-egy szívdobbanás, ha a kutatók tudják azt használni, abból új élet fakad – mondta Nagy Károly c. apát, kanonok, a Szent Mihály Bazilika plébánosa. Hangsúlyozta, hogy nagyon örül a kezdeményezésnek, hiszen az iratok védelme és az utókornak való megőrzése érdekében ez egy nagyon fontos feladat. Az anyakönyvek közül elsőnek a Veszprémi Szent Mihály, a Pápai Szent István vértanú, a Szentkirályszabadjai és a Tapolcai Plébániák anyakönyvei kerültek digitalizálásra.
1848–1959 0, 02 ifm 0, 02 ifm 0, 05 ifm "Historia Domus II. " (Fontosabb iratok, cikkek szétválogatva). 1962–1989 0, 12 ifm "Historia Domus III. " (Fontosabb iratok, cikkek szétválogatva). Plébánia történet 1985–1992 0, 06 ifm 1950–1993 Kötetek (1–19 vegyes; 20–42 anyakönyvek) Kötet Cím VEGYES KÖTETEK 1. Egyházlátogatási Homokbödöge) jegyzőkönyv (Ugod, 4 lapszám 0, 3 ifm 1779 7 lap 2. 3. Egyházlátogatási jegyzőkönyv Homokbödöge) Számadáskönyv (vegyes) (Ugod) 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Veszprémi érseki levéltár. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Az e-kutatás projekt megvalósításában közreműködtek a levéltár munkatársai: Felhősi Nóra, Karlinszky Balázs, Szabó Mátyás, Varga Tibor és Vargáné Seff Petronella, illetve a megbízott informatikus szakember: Koprivanacz László. Külön köszönet illeti az informatikai keretek megalkotásáért és működtetéséért Sütöri Zoltánt, a veszprémi érsekség rendszergazdáját. Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár. A projekt a Veszprémi Főegyházmegye anyagi támogatása révén valósulhatott meg. ""
A püspöki és káptalani birtokok (és persze az ezekre vonatkozó oklevelek) megosztásától (12–13. század) beszélhetünk külön püspöki és káptalani levéltárról, bár ezek helyileg nem különültek el egymástól. Mindkettőt a székesegyház sekrestyéjében őrizték a kincstárral együtt. A két levéltár csak 1544-ben vált el egymástól, amikor is az előbbi Sopronba került, míg az utóbbit Sümegre szállították. A kanonokok már a 17. században visszahozták irataikat Veszprémbe, ahol őrzési helyüknek ismét a székesegyház sekrestyéjét jelölték ki. A káptalan már a középkorban is működött hiteleshelyként, majd a soproni száműzetés évszázada után ismételten végeztek hiteleshelyi feladatokat. Az ennek nyomát őrző jegyzőkönyvek alkotják a káptalani hiteleshelyi levéltár magvát. (Ez ma letétként a Veszprém Megyei Levéltárban található. ) A káptalani levéltár másik része a káptalan magánlevéltára. Itt találhatóak a káptalan birtokjogaira vonatkozó oklevelek, a káptalant és a püspökséget érintő pápai bullák, a tizedügyek szabályozására vonatkozó iratok, valamint egyebek mellett a gazdasági jegyzőkönyvek.
Füredi szénsavas források A füredi gyógyvizet fürdőkúra formájában főként szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására alkalmazzák. A Gyógy téren található Kossuth Lajos forrás vizét főleg ivókúrára használják: emésztőszervi bántalmak, cukorbaj ellen is hatásos. A kórház épülete előtt található Savós forrás vizét tüdőbetegségek gyógyítására alkalmazták. A jelentős ásványi anyag tartalmú füredi savanyúvíz a városban több helyen is megkóstolható, a kúra hatékonyságához a klimatikus tényezők, a csend, a jó levegő, a harmonikus szépségű táj nyugtató hatása is hozzájárul. Részletek...