2016. március 2. szeptember 8. A tanú film, agrárkutatás, Borvendég Zsuzsanna, diktatúra, Magyar Dolgozók Pártja, magyar narancs, Napvilág kiadó, Palasik Mária, Sztálin, természetátalakítás, Vadhajtások Borvendég Zsuzsanna – Palasik Mária: Vadhajtások A sztálini természetátalakítási terv átültetése Magyarországon 1948-1956 A "magyar narancsot", vagyis a töpörödött déligyümölcsöt Olvas tovább
Élje át Franciaország utolsó három napjának apokalipszisét.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A valóságban ennél jóval összetettebb problémáról van szó. A svájci prostitúció komoly migrációs problémává lépett élő. Az említett Origós cikk szerint, egy este 40-50 lány gyűlik össze az utcákon, akik közül egyetlen egy nézett értetlenül, mikor az interjút készítő újságíró magyarul szólt hozzá. A filmből pontosan ez hiányzik: a megdöbbentő valóság. Az alkotók valószínűleg a szélesebb közönség elnyerése érdekében alakították mesévé a történetet. Tiszteletreméltó a törekvés, hogy egy komoly társadalmi problémára hívták fel a figyelmet és játékfilmes eszközökkel próbálták befogadhatóvá alakítani a nehéz témát. Láttunk már erre sikeres példát, Hajdú Szabolcs Bibliothéque Pascal jában. Nem sok hiányzott. Viktória - A zürichi expressz - YouTube. A külső helyszínek kifejező fényképezése sokat erősít a filmen. Emlékezetes jelenet, amikor a kuncsaft autójában ülő Viktória bámul bele az éjszakába. Ott van, de mégsincs ott. A bevezető képeken a rendező Pest külvárosi sivárságát élesen szembeállítja Zürich gazdag, de hideg éjszakai fényeivel.
Dönt, pár telefonhívás után máris a vonaton van, és robog. Megismerkedik sorstársával, Blondie-val ( Stefanovics Angéla), és együtt próbálnak túlélni. A kezdeti ellenségeskedés ellenére bajtársak lesznek, megtudjuk miért adta Blondie a fejét erre, és hogy milyen sors vár arra, aki ki akar szállni az üzletből. Egy ilyen kemény filmet csakis megfelelő színészi alázattal és odafigyeléssel lehet megvalósítani. Ezt az alázatot legnagyobb mértékben Farkas Franciskán láttam, aki átérezte, átélte, átlényegült a szerepért. Szenvedett végig, de ha kellett, vidám vagy akár erős is volt. Viktória – A zürichi expressz. Stefanovics Angéla, mindenki Emeséje, harsány színészi játékával ellenpontozta a visszahúzódó Franciskát. Először utáltam a karakterét, majd megértettem, amihez különösen kellett a színésznő játéka. Mindeközben a film betekintést enged egy kicsit a stricik életébe is; megismerjük Viktória és Blondie stricijét, a szerencsejáték-függő Juniort ( Nagy Zsolt), akit szeretne irányítani a barátnője ( Pölöskey Edina), de nem mindig sikerül neki.
" Blasen fünfzig, ficken achtzig, komplett hundert. " A magyar közönség a Szemrevaló Filmfesztiválon láthatta először Men Lareida rendező és Maros Anna forgatókönyvíró filmjét a Svájcban dolgozó magyar prostituáltakról. A Viktória – A zürichi expressz forgatása előtt az alkotók több száz szexmunkással készítettek interjút és az ő igaz történeteik adták az inspirációt. Az aktuális társadalmi problémát bemutató erős alapanyagból lehetett volna döbbenetes dokumentumfilm. A mélyszegénység kilátástalanságából menekülő budapesti cigánylány története azonban csak egy mese lett. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy budapesti cigánylány, aki nem akart többé melegítőalsóban százasért paprikát árulni az aluljáróban. Azt is látja, hogy a két szomszéd lány új frizurával, műkörmökkel és csillogó ruhákkal jött haza Svájcból. Az ember lánya Zürichben legálisan kaphat engedélyt arra, hogy az utcán dolgozzon. ORIGO CÍMKÉK - Viktória - A zürichi expressz. Na, nem mint paprikaárus, hanem mint prostituált. Viktória Zürichbe utazik egy jobb élet reményében.
Viktória lassan összebarátkozik szobatársnőjével, a gyermeke visszaszerzéséért küzdő Blondie-val (Stefanovics Angéla), és együtt szállnak szembe sorsukkal. A magyar állami finanszírozás nélkül, kizárólag svájci pénzből, de magyar forgatókönyvből készült Viktória – A zürichi expressz korábban megjárta Németország és Portugália filmfesztiváljait és a Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon is bemutatták. Jelenleg Budapesten a Művész mozi műsorán látható.
A film kizárólag svájci pénzből készült svájci-magyar koprodukció. Az aktuális társadalmi probléma kiemelt fontossága miatt a svájci filmalap (Swiss Films) támogatta. A rendezőnek korábbról egy dokumentumfilmje ismert – Live fast, die young – egy svájci Forma 1-es autóversenyzőről. Lehet, hogy ez a filmje is erősebb lenne dokumentumfilmes formában. A film legemlékezetesebb percei azok, amik egy dokumentumfilmes szemével akár csak egy pillanat erejéig, de hiteles képeken villantják fel a valóságot. Ezekben a jelenetekben tényleg kaphatunk némi betekintést ebbe az életformába. Felvillan például, hogy a zürichi állomásról elég besétálni a rendőrségre és legálisan lehet engedélyt kérni a szexmunkához. Hosszabb jelentet is megérdemelt volna a prostituáltak számára menedékként szolgáló SOS buszokban zajló munka. Vajon a lányok miért csak melegedőként és óvszerbeszerző helyként használják és miért látnak még az ott dolgozó szociális munkásban is ellenséget? Victoria zurich expressz . Sajnos azonban ezekből a reálisan ábrázolt, hihető pillanatokból van kevés.
Vajon milyen filmet rendezett volna ebből a témából a provokátor Ulrich Seidl, aki olyan mesterien tudja vegyíteni a dokumentum- és a játékfilmes eszközöket? A Viktóriát alakító Farkas Franciska valóban roma családból származik. A gyönyörű, tanult színésznő elmondása szerint a származása miatt ténylegesen átélt diszkriminációból is merített a szerepéhez. Viktória karaktere azonban nem kiforrott. Érthetetlen, hogy mi kényszeríti őt erre a munkára. Nincs családi nyomás, nincs tragédia az életében, nincs eltartandó gyerek, még a Svájcból hazatérő szomszéd lányok bizsuinak csillogása sem nyűgözi le. Miért vállalná ezt a munkát? Kalandvágyból? Miért marad? Viktória zürichi express france. Szégyenből? Nézzük Viktória történetét, de kíváncsiak a mellékszereplőkre vagyunk. A Nagy Zsolt által alakított strici lapos tekintetű kártyapartnereire, a dolgozó lányokra felügyelő Marinára (Pölöskey Erika), a homoszexuális prostituált feketebőrű barátra (Foscky Pueta), az utca többi lányára, a kuncsaftokra. A bennük ragadt történet érdekesebb mint a fő cselekményszál kiszámítható kliséi: a gonosz stricik még Svájcban is gonosz stricik, akik verik a lányokat és elveszik a pénzüket.