2020 decemberében a Népszavában indult, majd a Telexen és a 444-en folytatódott a "nagy hídvita". Ezt egészíti ki a Karátson Gábor kör által 2020. február 26-ára szervezett szóbeli vita a dél-budapesti hidakról. A vitát Pákozdi Imre moderálta, aki mérnök, a Karátson Gábor kör, a Budapest Kör és a Levegő Munkacsoport tagja. Négy meghívott felszólaló vett részt: Schneller István, Budapest volt főépítésze, Molnár László, a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. volt vezérigazgatója, Fleischer Tamás, közlekedéstudományi szakember, KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa és Ferenczi István, Határ úti Kiserdővédők aktivistája. A vita elérhető az weboldalon. A Rádió9 podcastjának vendége Pákozdi Imre, témája pedig a dél-pesti hidakkal kapcsolatos anomáliák. A rendszerváltás óta Budapesten 3 híd épült. Ezek közül kettő a fővárost elkerülő M0-ás körgyűrű északi és déli hídja. Északon a Megyeri híd épült meg 2008-ban, délen pedig a Deák Ferenc híd déli része készült el 2013-ra. Ezt megelőzően a 90-es években a Lágymányosi, mai nevén Rákóczi híd készült el 1995-ben.
Hírek Felemás az elmúlt bő 30 év környezetvédelmi intézményrendszerének fejlődése. A rendszerváltás után még önálló minisztérium felügyelte a területet, mára azonban jelentősen háttérbe szorultak a zöld szempontok és az intézményrendszer is. Fura, de mindkét folyamat az Európai Uniós csatlakozással függ össze. Programok Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Karátson Gábor Kör következő vitasorozatára. Miért szorulnak háttérbe korunk legégetőbb kérdései a választási küzdelemben? Hogyan látna megoldásukhoz egy "harmadikutas" kormány? Programok "A világ mostani rendje nem azért fenntarthatatlan, mert a természet eltartóképességének korlátaiba ütközik, hanem azért ütközik természeti korlátokba, mert fenntarthatatlan. " Programok Hordozható ökopolitika! A Karátson Gábor Kör pódiumvita-sorozata folytatódik, de témáinkkal az ősszel lehetőleg házhoz megyünk: a helyszínen tanácskozunk egy-egy országos jelentőségű környezeti konfliktusról, az érintett civil szervezetek közreműködésével. Hírek 630 civil szervezet figyelmeztet rá, hogy Covid-19 miatti intézkedések hatására ISDS (Investor-to-state dispute settlement)-perek hulláma indulhat meg a kereskedelmi egyezményeket kihasználva.
karátson gábor kör Új zöld párt kell, de csak 2022 után Új ökopolitikai programot mutattak be a zöldmozgalom régi motorosai nemrég Budapesten. A Harmadik út szerzői közül Schiffer Andrást, Lányi Andrást és Tallár Ferencet kérdeztük arról, lesz-e a programtöredékből program, és végül párt. Videó! Ezek a kategóriák is érdekelhetnek #Fidesz #Orbán Viktor #ellenzék #kampány #Márki-Zay Péter #választás 2022 #kétharmad Túl sok a találat? Rendezés módja Cikkek Véleménycikk Fotóriport Videó
Az alábbiakban az oktatáspolitikai párbeszéd kereteire teszünk javaslatot. Ha az érintettek ezekre nézve egyetértésre jutnak, akkor későbbi vitáik és intézkedéseik során olyan közösen elfogadott célokra és értékekre hivatkozhatnak, melyek figyelembe vételét elvárhatják egymástól. 2017. március 19. 12:00 Lányi András válasza Kajner Péternek a Nem kell párt? vitaindító témájában A képviseleti demokrácia lehetősége vagy lehetetlensége talán mégiscsak több mint hatalomtechnikai kérdés: a tét az, hogy van-e esélye annak, hogy a társadalom ellenőrizze a közhatalom birtokosait. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy létezik-e elvben továbblépés abból, amivé a parlamentarizmus fajult. Vitaindítómban azt állítom, hogy az apparátusok, a döntések és a döntéshozók ellenőrizhetetlensége jelentős mértékben enyhíthető volna, ha 2017. március 12. 10:59 Pákozdi Imre hozzászólása a Nem kell párt? vitaindítóhoz. 1. A svájci "félig közvetlen", félig képviseleti demokrácia rövid, tény- és számszerű ismertetése 2.
Az ágazatban használt ArcGIS szoftverek segítségével be lehet mutatni a változást egzakt szám értékkel. Az elemzés azt mutatja ki, hogy a 2021. augusztusi vízszint a látható sáv alapján kb. 5% al kevesebb volt a februári felvételhez viszonyítva. A vízszint változásról készített műholdfelvétel (videó) a csatolmányok fül alatt letölthető!
A vízügy szerint a tározók leeresztése 13 centiméterrel emelte a vízszintet, amely a vízpótlás kezdetén 83 centiméteren állt. A mostani méter körüli érték azonban még mindig elmarad a tó alsó szabályozási vízszintjétől, ami 130 centiméteres lenne a téli időszakban. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Vízállás | A Velencei-tó hír és turisztikai portálja. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
2000 és 2004 között ugyanis extrém alacsony volt a tó vízállása, a mostani szinthez képest körülbelül 80 centivel kevesebb. A víz mélysége is megváltozott, aminek hangot is adtak annak idején a fürdőzők. És másnak is. – Az algásodást nem feltétlenül segíti elő az alacsony vízállás. Körülbelül 40-50 centiméternél kisebb vízmagasságnál azonban könnyebben szaporodnak a zöld algák. A kétezres évek elején nagy tömegben jelent meg a déli partok vízében. A turisták számára ilyenkor kevésbé vonzó a Balaton vize, éppen ezért mechanikai irtással szoktak védekezni a szakemberek a zöld algák ellen – mondta. Attól viszont egyelőre nem kell tartani, hogy nyáron nem mártózhatunk meg a Balatonban, netán kénytelenek lennének szünetet tartani a vitorlások. 193 centi is volt 1879-ben annyira megáradt a tó, hogy a víz 193 centiméteres magasságával elöntötte a partokat. Siófokon víz alatt állt a móló és a sétálóutca is. Az akkor feljegyzésekben úgy nyilatkoztak a helyiek: "kiöntenek bennünket, mint az ürgét. A Velencei-tó vízszintje is alacsony | Híradó. "