Jelentkezés A Harmadik Covid Oltásra / Deutsche Welle Magyar

Tuesday, 09-Jul-24 09:16:06 UTC

A magyar lakosság további átoltottságának növelése érdekében oltási akciót szervez a 60 év felettiek számára az országos oltási munkacsoport. Mint azt a Fejér Megyei Kormányhivatal hangsúlyozza a dunaújvárosi polgárok számára is, az időseket háziorvosok, önkéntes orvosok és egyetemisták segítségével keresik fel személyesen. A vakcina beadása otthon és a rendelőben is megtörténhet. A feladatok ellátásához önkéntes orvosok jelentkezését várják a kormányhivatalok. Harmadik oltásra jelentkezés. Azok az egyetemisták, akik már legalább tíz félévet teljesítettek képzésükből, az oltást is beadhatják, az akcióban való részvételük pedig beleszámít a gyakorlati képzésükbe. Az oltási akció során egyrészt a még be nem oltott időseket keresik fel, az adatok szerint 470 ezer 60 év feletti személy még nem kapott oltást, az érintettek 83 százaléka élt már az oltás lehetőségével, számukra már elérhető a harmadik oltás is. A harmadik dózisra a háziorvosnál, illetve az időpontfoglalón keresztül a kórházi oltópontokra is be lehet jelentkezni -ahol az orvos dönt arról, milyen vakcinát kapjon a jelentkező.

Harmadik Oltásra Is Jelentkezhetnek Az Idősek | Dunaonline.Hu

Kórházban 1785 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 49-en vannak lélegeztetőgépen. Egy nap alatt 36 ember vesztette életét koronavírus-fertőzés következtében, így az áldozatok száma 45 647-re emelkedett – közölte a szerdán. Összesen 2880 új fertőzöttet azonosítottak. Mind az elhunytak, mind az új fertőzöttek száma stagnál az elmúlt hetekben. A beoltottak száma 6 403 532, közülük 6 188 620-an a második, 3 848 757-en a harmadik, 268 485-en már a negyedik oltást is megkapták. A tájékoztatás szerint az ország a járvány ötödik hullámának leszálló ágában van, ezért a kormány kivezette a járványügyi korlátozásokat és megszűnt a maszkviselési kötelezettség. Oltásra regisztrálni azonban továbbra is lehet, ezt elsősorban azoknak ajánlják, akik még nem adatták be maguknak a vakcinát, valamint azoknak, akik már több mint négy hónapja kaptak utoljára oltást. XXII. kerület - Budafok-Tétény | Koronavírus: így jelentkezhetsz a 3. oltásra!. Csütörtök délután, pénteken és szombaton újabb oltási akció lesz, ezeken a napokon regisztráció nélkül is fel lehet venni a vakcinát. Nyitókép: Balázs Attila/MTI

Xxii. Kerület - Budafok-Tétény | Koronavírus: Így Jelentkezhetsz A 3. Oltásra!

Kiemelik, hogy az átoltottság miatt járványügyi szempontból Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, de a koronavírus delta variánsa agresszíven fertőz, és a többi közt a Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Horvátországban nyaralók között is terjed.

Mint az a csütörtöki Kormányinfón kiderült, február 15-étől a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá alakul, és ha valaki a második oltását követő 6 hónapon belül nem veszi fel a harmadik vakcinát, akkor az ő igazolványa érvénytelen lesz – jelentette ki a közmédiának György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője pénteken. Kiemelte, egész januárban zajlik az oltási akció, az első ilyen hétvége pedig nagyon sikeres volt; több mint 135 ezer oltást adtak be. Jelentkezés harmadik covid oltásra. Információik szerint 20 ezer körüli volt az első vakcinát felvevők száma. György István szerint az omikron variáns rendkívül gyorsan terjed, ezért az oltatlanokat és a második oltás után lévőket is oltásra biztatja. Ismertette: 101 kórházban és 115 szakrendelőben oltanak, emellett minden háziorvos szervez januárban legalább egy péntek délutáni, szombati oltási napot, írja a. Az oltási munkacsoport vezetője beszélt arról is, hogy a kormány foglalkozott a negyedik oltás kérdésével, és a szakemberek egyöntetű véleménye az, hogy a harmadik oltást követő 4-6 hónapon belül javasolt a negyedik felvétele.

Hazug címmel jelentetett meg beszámolót a Deutsche Welle nevű német közszolgálati médium Petry Zsolt, magyar kapusedző berlini menesztéséről. A V4NA megkérdezte az érintett médiumot, hogy erre miért volt szükség - írja a V4NA. Hatalmas felháborodást váltott ki mind Magyarországon, mind Németországban, hogy politikai véleménye miatt menesztette a Bundesligában szereplő Hertha BSC Petry Zsolt magyar kapusedzőt. Deutsche welle magyar adása. A felháborító kirúgásról a Deutsch Welle angol nyelvű oldala is beszámolt, amely már a címben egy jókora hazugságot állított. "A Hertha Berlin kirúgta a kapusedzőt a homofób és bevándorlóellenes megjegyzései miatt", olvasható a cikk címében. Forrás: V4NA Csakhogy Petry Zsolt nem tett homofób kijelentéseket, mi több kiállt a magyar válogatott kapusának véleménynyilvánításhoz való szabadsága mellett. "Gulácsi Péternek a szivárványcsaládokról alkotott liberális véleményével a magyar társadalom többsége nem ért egyet. Ezért sokan elkezdték őt kritizálni, pedig a véleménynyilvánítás morálisan nem támadható.

Deutsche Welle Magyar Adása

A Deutsche Welle újságírónak nem nevezhető zsoldoskatonái a szakmai alapelveket figyelmen kívül hagyva nemhogy kellő alapossággal, de egyáltalán nem tájékozódnak az általuk feldolgozott témáról, nem olvassák el a kritizált törvényeket, nem hallgatnak meg minden véleményt – fogalmaznak a kommünikében. A Deutsche Welle hazudott Petry Zsolt kirúgásáról. "Nem először derül ki, hogy a DW-zsoldosok nem tájékoztatni, hanem manipulálni akarnak: parancsra dolgoznak, előre megírt forgatókönyvek alapján. Manipulatív képekkel, előre megírt kérdésekkel és állításokkal fércelik össze az anyagaikat. Aggódnak a kisebbségi jogokért és a véleményszabadságért, miközben hallgatnak arról, hogy Németországban sportszakembereket rúgnak ki a véleményük miatt, Magyarországon pedig baloldali politikusok munkájukat végző újságírókat fenyegetnek meg" – emlékeztetnek. "A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a Deutsche Welle munkatársait, hogy fejezzék be a magyar emberek szidalmazását, és tartsák be az újságíró szakma írott és íratlan szabályait, ellenkező esetben pedig haladéktalanul cseréljék le a névjegyükön található »újságíró« titulust a sokkal helytállóbb »médiazsoldos« elnevezésre" – zárul a közlemény.

Rengetegen állnak sorban a berlini magyar nagykövetség épülete előtt, hogy leadhassák a voksukat – ez egyértelműen látszik a Deutsche Welle friss videójából. Tudósítójuk szerint a várakozási idő akár 45 perc is lehet. Azok a választók, akik rendelkeznek ugyan magyarországi lakcímmel, de külföldön élnek és dolgoznak, a külképviseleteken (Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain) adhatják le a szavazatukat, ha március 25-éig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A külképviseleteken szombaton és vasárnap több mint 65 ezren szavazhatnak, négy évvel ezelőtt 58 ezren szerepeltek a névjegyzékben. A szavazás befejezése után a leadott voksokat Magyarországra, a Nemzeti Választási Irodába (NVI) szállítják, legkésőbb április 7-éig. Az NVI az urnák beérkezése után választókerületek szerint szétválogatja a szavazólapokat. A külföldre vándorolt magyarok szavazásának kérdése az egyik, amelyet az ellenzék zászlajára tűzött. Deutsche welle magyar nyelven. Igazságtalannak tartják ugyanis, hogy míg a kettős állampolgárok levélben is voksolhatnak, addig a más országban dolgozóknak ehhez el kell menni a külképviseletekre, ami akár több órás utazást is jelenthet.

Deutsche Welle Magyar Nyelven

A mai néven működő társaság 1953. -án indult el rádiós műsorként, az újjáalapított rádió első napja alkalmából Theodor Heuss NSZK elnök beszédet tartott, amelyben "A világ minden részén élő honfitársak" -ról beszélt. Júniusban szerződést írt alá a társaság a regionális közszolgálati médiumokat tömörítő ARD -vel és így a föderatív ARD szövetség tagmédiuma lett. A programkészítéssel kapcsolatos feladatokkal a szerződés értelmében az akkori Nordwestdeutscher Rundfunkot és a kölni székhelyű Westdeutscher Rundfunkot látták el és ugyanígy a két médium intendánsa feladata volt a Deutsche Welle vezetése. [1] 1954. októberében megkezdődött a társaság angol, francia, spanyol, portugál és lengyel nyelvű rádió adása. BAON - Ismét zsoldosokkal támad a magyar emberekre a Deutsche Welle. 1960 -ban közjogi intézménnyé vált a társaság, miután ezt megszavazta a Bundestag. A törvény értelmében a Deutschlandfunk rádióval kellett együttműködni, ugyanakkor a Westdeutscher Rundfunktól elkülönülve külön épületbe költözött a társaság. [2] 1962-ben a rádiós műsorok újabb nyelvek indult el: perzsa, török, orosz, cseh, szlovák, magyar, szerb és horvát nyelven.

Péter ugyanis nem tett mást, mint kiállt az elvei mellett. Elvi alapon nem lehet és nem is szabad őt elítélni csak azért, mert elmondta a véleményét. Más kérdés, hogy egyetértenek-e az emberek az ő álláspontjával vagy sem. Én sportolóként az ő helyében a futballra koncentrálnék, és nem fogalmaznék meg semmilyen álláspontot közéleti, társadalompolitikai kérdésekben. Deutsche welle magyar adás. (... ) Hogy mégis mi késztethette Pétert arra, hogy kiálljon a homoszexuális, transzvesztita és egyéb nemi identitású emberek mellett, nem tudom. Én biztos, hogy nem kavartam volna fel az indulatokat az ő helyében", fogalmazott Petry. A cikkben a DW cinikus módon a címmel ellentétben a Hertha BSC vezérigazgatóját, Carsten Schmidtet is idézte, aki leszögezte, hogy Petry "soha nem viselkedett homofób vagy idegengyűlölő módon". Természetesen előfordulhat, hogy a Deutsche Wellének nehézséget okozott a magyar nyelv értelmezése, azonban a teljes interjú angolul is elérhető - írják. A V4NA megkérdezte a DW-t, hogy Miért hazudták azt, hogy Petry Zsolt, a Hertha BSC kapusedzője homofób kijelentéseket tett?

Deutsche Welle Magyar Adás

A Deutsche Wellét már azelőtt érték kritikák Magyarországon, hogy elindította volna magyar nyelvű adását, a többi közt a kormányszóvivőtől is. Nem tart attól, hogy már az induláskor ellenzéki csatornaként bélyegzik meg Önöket? A. : Ha egy kormány ennyit foglalkozik azzal, amit csinálunk, az egyszerűen azt bizonyítja, hogy odafigyelnek a műsorunkra. Minden nyelven kiegyensúlyozott és független újságírói tartalmat készítünk a nézőinknek. A különböző címkézéssel a sajtó lejáratására tett kísérletek egyáltalán nem újdonságok, de tapasztalataink szerint az emberek elég okosak ahhoz, hogy ezeken átlássanak. Hogyan reagálna a videóik alatt megjelent, önöket propagandának beállító hozzászólásokra? Deutsche Welle magyar Archívum » Contextus magazin. A. : Újságírók vagyunk, betartjuk az újságírás etikai és szakmai szabályait. Néhány riportunk lehet, hogy egy-egy félnek kellemetlen. Egy demokráciában együtt kell élni a kritikával, ami a politikusokra és az újságírókra is vonatkozik. Ha valamire azt mondják, nem igaz, akkor arra lehet válaszolni, de ha csak propagandának hívunk valamit, az nem konstruktív vita.

Számít arra, hogy nem fognak válaszolni a kérdéseikre a kormány vagy a hatóságok részéről? A. : Folyamatosan ez történik, még a Budai Várról szóló riportunkkal is. A kolléga minden szükséges kérdést feltett a hatóságoknak, de nem kapott rá választ. Én akkor is úgy gondolom, hogy jobb, ha a politikusok és a hatóságok válaszolnak. Ha elutasítják az átláthatóságot, az általában csak újabb kérdéseket szül. Peter Limbourg, a DW főigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, hogy a csatornára azért volt szükség, mert a független sajtó egyre nagyobb nyomás alatt van. Egy újabb csatorna indítása valóban a megfelelő eszköz a független sajtó támogatására? A. : Az újságírói kínálatunk segíti a magyarországi partnereinket, hogy több tartalomhoz jussanak. Világszerte a partneri együttműködésekkel dolgozunk: segítségükkel a saját csatornánk mellett még több emberhez juttathatjuk el a tartalmainkat, a magyar sajtót pedig olyan helyekről is elláthatjuk újságírói tartalommal, ahol nincs saját tudósítójuk. Nyitott lenne a partnerségre a kormányhoz közelebb álló médiával?