Napra pontosan nyolcvan éve, 1939. március 14-én mutatták be a nagyközönség előtt az akkor nagy jövő előtt álló M 262. 001-es pályaszámú, Stříbrný šíp, azaz Ezüst Nyíl névre hallgató motorvonatot. A motorvonat mind formatervezési mind pedig műszaki felszereltségi szempontból hűen tükrözi a harmincas évek időszakát. Az akkori Csehszlovák Államvasutak (ČSD) nagy jövőt jósoltak a szerelvénynek, a tervek szerint sorozatgyártásban jött volna ki a gyárból jónéhány példány, hogy a motoros vontatás elterjedését erősítsék országszerte. A motorvonat korát meghaladó paraméterekkel rendelkezett: maximális sebessége 130 kilométer per óra volt, még a harmadik kocsiosztályon is kárpitozott bőrülések voltak, ami az akkori utazási komforthoz képest rettenetes nagy újításnak számított. Az átadás napján, 1939. március 14-én Prága és Pardubice között ment egy kört a vonat, akkor a száznégy kilométeres szakaszt hatvannyolc perc alatt sikerült megtennie. Ma a leggyorsabb expresszvonat ugyanezt a távot ötvenkét perc alatt teszi meg.
Felszálltunk hát a kocsikba. A "Jaszi" akkor a legutolsó vágányról indult, úgyhogy nem igazán zavarta a kormányvonat biztonságát. Akkor már sejtettük, hogy valami nagy ember utazik át a szolnoki pályaudvaron. Fél óra múlva láttuk, hogy egy ezüstösen csillogó motorvonat robog át az első síneken. Jó tíz perc múlva pedig egy hosszabb szerelvény. A pályaudvar ismét megélénkült: rendőrök, vasutasok indultak meg a kijáratok felé, meg egy csomó öltönyös úriember, akiről útitársaim rögtön mondták, ezek "civil nyomozók". Végül sikerült hazaérnem legalább négyórás késéssel, de egész életemben emlegetem azt a nyári napot. Kádár János utált repülni, ebben az is szerepet játszhatott, hogy 1956 sorsfordító napjaiban a "szovjet elvtársak" repülőgépen vitték ki Ungvárra vagy Moszkvába. Szívesebben használta a kormányvonatot, amit Ezüst Nyílnak neveztek el. A vonatot 1969-ben készítette a Rába Magyar Vagon és Gépgyár a gépészeti részeit a GANZ MÁVAG szerelte fel. A vonat padlózata, falai, üvegei vastagabbak voltak, mint a személyszállító kocsiké.
Aztán 2011-ben sikerült megállapodnia a Cseh Vasutaknak a nymburki járműjavítóval, hogy újjá születhessen a legendás motorvonat. A nymburki DPOV oroszlánrészt vállalt a felújítás finanszírozásában. A járműjavító képviselője szerint körülbelül 30 millió koronába (330 millió forint) került az M260-as másodszori világrahozása. Ha minden jól megy, akkor májusban már utasokkal tele közlekedhet a csehszlovák vasútipar világégés előtti gyöngyszeme. Hivatalosan az ostravai Czech Raildays -en mutatják majd be júniusban. Az Ezüst Nyíl egy négytengelyes motorkocsi, a kocsiszekrény aerodinamikus formatervezéssel készült, az acélvázra villamos hegesztéssel kerültek a kocsiszekrény alumíniumrészei. A motorkocsi két 168 kilowatt teljesítményű nyolchengeres ČKD-motorral szerelték a gyártáskor. A motorok az alvázban találhatók, egyenként hajtják meg a tengelyeket egy hatfokozatú Praga-Wilson márkájú bolygóműves váltó segítségével. A motorkocsi konstrukciós maximális sebessége 130 kilométer per óra is lehetett volna, de a fékrendszer elavultsága akkor nem engedte ezt, így csak 90 kilométer per órás maximális sebességgel haladhatott a jármű.
- A jövő nyárra közlekedésre alkalmassá válik a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal – mondta Szijjártó Péter június elején Belgrádban. A külügyminiszter hansúlyozta, a szerb féllel megállapodott arról, hogy tovább bővítik a két ország közötti összeköttetést, és segítik a határon történő átjutást. A jövő nyárra közlekedésre alkalmassá válik a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal. A szabadkai állomás A 13, 3 kilométeres Szeged-Röszke vasútvonal átépítésével és villamosításával az érintett nagyvárosok, regionális központok elérhetősége javul. A közel 41 milliárd forinttal támogatott beruházás további haszna, hogy megfelelő minőségű kerülőutat kínál majd a Budapest-Belgrád korszerűsítés miatt szükséges vágányzár idejére - közölte a szakminisztérium. A közlekedési infrastruktúrafejlesztések jelentős szerepet tölthetnek be Magyarország határmenti területeinek gazdasági-társadalmi fejlődésében, az egykor természetes egységet képező térségek összekapcsolásában. - A kormány friss döntése szerint idén és jövőre összesen 40, 9 milliárd forinttal járul hozzá a Szeged-Röszke vasúti vonalszakasz felújításához, villamosításához - közölte a szaktárca július végén.
A vasúti forgalmi osztály a menet előtt 24 órával járművel utazott végig a vonalon. Pályamester vonalbejárása A pályamesterek a saját vonalrészüket (a győri például Tatától Hegyeshalomig, ha nem Győrig jött a különvonat) a várható érkezés előtt legalább 2 órával. Az állomásfőnökök az állomás területén levő váltókat, vágányokat ellenőrizték. A távközlő és biztosítóberendezési főnökség arra ügyelt, nehogy a vonat közlekedése közben történjen jelző vagy sorompó meghibásodás. A főnököknek ezen kívül ügyeleti szolgálatot kellett teljesíteni, azokon az állomásokon is ahol a vonat áthaladt (az érkezés előtt legalább egy órával). De képzeljék csak el a főnökök helyzetét. Mindenre ügyelni. Minden szolgálati helyre megfelelő embert állítani, az ott dolgozón kívül egy ügyeletest is. Törődni kellett azzal, hogy a különvonat által érintett vágány mellett mindkét oldalon legalább két vágány szabad legyen (kivéve a szigetperonos állomásokon). Sorompók zárva (fegyveresek őrizték) A tolatási mozgásokat a vonat érkezése előtt legalább 10 perccel be kellett fejezni.
– A források szerint 1326 -tól vezette be a király az új magyar aranypénzt, a firenzei fiorino d'oro mintájára vert értékálló aranyforintot, ami Európában igen kedvelt volt. Az aranyforint váltópénze az ezüst garas és az ezüst dénár volt, amelyet cseh mintára vertek. – A bányászati reformok mellett bevezeti a pénzverés monopóliumát. Eszerint csak az uralkodó verethetett pénzt, ami felszámolta a pénzügyi sokszínűséget. Történelem 6 osztály i károly i lajos - Tananyagok. A kibányászott nemesércet a királyi pénzügyi igazgatás helyi szerveinek, a kamaráknak kellett beszolgáltatni. Itt a földesúr a tiszta fém súlyának megfelelő súlyú pénzt kapott vissza. Ezzel a királyi kincstár 30-50%-os haszonhoz jutott (kamara haszna). – Az értékálló pénz bevezetése után a király nem élt a pénzrontással és az évenkénti kötelező pénzbeváltással (kamara haszna), s bevételtől esett el. Ennek pótlására vezette be Károly Róbert a kapuadót (portális adót). Ezt azoknak a jobbágyoknak kellett fizetniük, akiknek a kapujukon befért egy megrakott szénásszekér. Ez volt az első, csak parasztokra kivetett állami adó.
A rozgonyi csatát a királyhoz hű nemesek és egyháziak, valamint a szepességi városok, főként Kassa polgárai nyerték meg. Csák Mátéval csak a halál tudott leszámolni 1321-ben. Ezután tehette át Károly Róbert székhelyét Temesvárról Visegrádra 1322-ben. Zách Felícián Visegrádon 133-ban sikertelen merényletet kísérelt meg a király ellen, amit az uralkodó igen keményen megtorolt. A megerősödő királyi hatalomnak az új feudális nagybirtokosság lett a támasza. A most fölemelkedő Szécsiek, Báthoriak, Lackfiak, Kanizsaiak, Bánffiak hűek voltak ahhoz a királyhoz, akinek hatalmas birtokaikat köszönhették. Károly róbert zanza tv. A földeket honorárium gyanánt adományozta. Ezek a honorbirtokok voltak, nem örökbirtok. be Erre az új nagybirtokos rétegre alapozva hozza létre Károly Róbert az új hadseregét, a banderiális hadsereget (bandérium – zászlóalj szóból) A bandériumokon kívül még fontos szerepet játszottak a várkatonák, a könnyűlovas kunok és a zsoldoskatonák. Erős királyi hatalmat biztosított. Megalapította a Szent György lovagrendet.
Támogatóinak honorként, udvari szolgálatuk idejére adományozott birtokokat. Károly idején tártak fel újabb ércbányákat, és az évi 3 tonna arany csordultig töltötte a kincstárat. A király megtiltotta a nemesfémkivitelt az országból, de a bányaregálé harmadát a helyi földesúrnak adta. Bevezette az új, firenzei mintára készült, értékálló aranyforintot. A bevételeket a 10 kamara kezelte, Körmöcbányán pénzverdét hoztak létre. A király az eddigi pénzrontás helyett, amelyből a kamara haszna származott, új, kapuadónak nevezett, 1/5 forintnyi adót vetett ki a jobbágyokra. Károly róbert zanza no. Ott fizették, ahol egy szekér átfért a jobbágytelek kapuján. Az adót azonban sokan úgy kerülték el, hogy az utcára csak egy kiskaput nyitottak, míg a nagykapu a mezőre nyílt. A hidaknál, réveknél és vásároknál fizetett vámok helyett a határnál egységes harmincadvámot vetettek ki. A kivitt árucikkeket Bécs árumegállító joga miatt a kereskedők sokszor nem tudták továbbszállítani, ezért Károly egy királytalálkozót hívott össze Visegrádra.