Kihirdették az új Közös Agrárpolitikát meghatározó uniós rendeleteket, bővült a hungarikumok gyűjteménye, a nagylevelű hárs az Év fája 2022-ben. Heti hírösszefoglaló. A faültetés élhetőbb jövőnk záloga - Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen. Arborétumok, amelyeket kár lenne idén kihagyni | Agrotrend.hu. November végéig 262 milliárd forint előleget fizettek ki a gazdáknak - Az előlegfizetési időszak csaknem másfél hónapja alatt a Magyar Államkincstár mintegy 262 milliárd forint közvetlen és vidékfejlesztési támogatást fizetett ki a termelőknek, ezen felül pedig az átmeneti nemzeti támogatások folyósítása is megkezdődött – közölte Nagy István agrárminiszter. Hazánk legnagyobb problémája a vízhiány - Felsorolni is sok, mennyi hiányterületet tárt fel egy vízügyi szakmai konferencia, a következményekkel pedig a szakemberek szerint végre tettekkel kellene szembeszállni.
Felüdülés a léleknek is. Legyen akár tavasz vagy tél, egy kis kimozdulás a zöldbe mindig segít feltöltekezni, D vitamint pótolni, kikapcsolódni. Mutatunk 2 titkos helyet Budapesten, és egyet mellette, ahol eltölthetsz pár órát nyugalomban, töltekezve. 1. Budai Arborétum A nyüzsgő belvárostól nem messze, a Gellérthegy lábánál bújik meg az ország egyik leggazdagabb arborétuma. Az egykori Kertészeti Egyetem, ma Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét körülölelő kert vidékét valaha szőlőskertek borították, amelyeket a filoxéravész pusztított ki a XIX. század végén. Az arborétumban jelenleg csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és mintegy 250-féle egyéb évelő dísznövényt találunk. A nyugalom szigetei, egy karnyújtásnyira a fővárostól: 3 arborétumot mutatunk | Senior.hu. Az arborétum maga természetvédelmi terület, az itt található épületek, építmények, szobrászati díszek pedig műemléki védettséget is élveznek. A 7, 5 hektár különleges növényanyaga a sajátos mezoklímának köszönheti létét. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, a Budai Arborétum az ország talán legmelegebb területe.
A gróf kitűnő kertész munkájának köszönhetően a gyűjtemény szépen gyarapodott az évek előrehaladtával. Az Arborétumban 5 fás gyűjtemény található, 82 hektáron, ahol az értékes növény állomány több ritka madárfajnak, illetve számos emlős, és rovarfajnak nyújt otthont. A kert egyik különlegessége az óriási Hegyi mamutfenyő. Látványosságai között fontos még megemlíteni a 200 éves tölgyeket, és a szabadon élő pávákat. Tavasszal igazi csoda a virágzó Liliomfák látványa, ősszel pedig a vöröslő Japán juharok miatt érdemes ellátogatni a Szarvasi Arborétumba. A libanoni cédrus az Alcsúti arborétumban Az Arborétum mindössze 40 kilométerre helyezkedik el a fővárostól, a csodaszép Csaplári-erdőben. Ezüst hárs ár ar correios. A parkot József nádor építette a Váli-völgy szívében. Ez az arborétum volt a Habsburg birodalom egyik legszebbje. A korábban itt álló nádori klasszicista kastélyra ma már csak annak főhomlokzata emlékezteti az oda látogatókat. Az egykori kastély park több mint 40 hektáron terül el, és növényritkaságok egész sora található meg.
Az állandó kiállítás, a skanzen és az Espersit-ház megtekintése tárlatvezetéssel kb. 1, 5 óra. A múzeumban hétfőtől péntekig, 9-16 óráig kutatószoba várja a szakdolgozókat, dolgozatírókat, kutatókat. A makói József Attila Múzeum állandó kiállítása KÜZDELMES ÉVSZÁZADOK MAKÓ VÁROS TÖRTÉNETE AZ ÚJJÁTELEPÜLÉSTŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG 1699 – 1989 Az Alföld déli részén, a Maros mellett fekvő település első okleveles említése 1299-ből maradt fenn, Makófalva alakban. A 16-17. században mezővárossá fejlődő Makó a török kiűzése utáni újjátelepülésétől 1950-ig Csanád vármegye székhelye volt. A 18. század elejétől kezdődően fokozatosan fejlődött a település. 1849 nyarán Makó rendezett tanácsú várossá alakult. Kossuth Lajos kormányzó 1849 júliusában kétszer utazott át a helységen. A kiegyezés után Makó gyors növekedésnek indult. 1878-ban állandó híd épült a Maroson. 1883-ban Makó bekapcsolódott a vasúti forgalomba. 1888-ban a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert a makói hagyma. A 19-20. század fordulójára kialakult a város modern főtere, új városháza, bankpaloták, szállodák, kereskedőházak épü I. világháború után közel egy évig idegen megszállás alatt szenvedtek az itt élők.
Közművelődési intézmények: Hagymaház (Makó Városi Kulturális-Közművelődési Nonprofit Kft. ) József Attila Gimnázium Sportcsarnoka Makó, Csanád vezér tér 6-10/A Telefon: +36 62 213 184 Fax: (62) 213-181 József Attila Városi Könyvtár és Múzeum József Attila Múzeum Gyermekkönyvtár Városi Levéltár Makói Gyógyfürdő Kft. Makó Városi Televízió Nonprofit Kft.
Eseménynaptár 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 József Attila Városi Könyvtár és Múzeum - Makó Cím: 6900, Makó Megyeház utca 4. Telefonszám: (62) 213-540, (20) 610-0361 Nyitva tartás: K-V 10-17 A kiállítás már nem tekinthető meg. 2021. 07. 03. - 2021. 08. 03. földrajz, gazdaság, Helytörténet, helytörténet, időszaki kiállítás, történet, vízgazdálkodás Belépő felnőtteknek 500 HUF / állandó- és időszaki kiállítások Egyéni belépő felnőtteknek 800 HUF / állandó- és időszaki kiállítás, Ford-T modell, skanzen, Espersit ház Egyéni belépő diákoknak 400 HUF / fő Csoportos belépő diákoknak 300 HUF Egyéni belépő nyugdíjasoknak Csoportos belépő nyugdíjasoknak Tárlatvezetés 4000 HUF
Makó várostörténetének fontos forrásai között tartjuk számon a múzeum fotótárát. Forrás: a városi könyvtár és múzeum honlapja