chevron_right Részmunkaidőben foglalkoztatott garantált bérminimuma hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2022. 01. 22., 06:15 Frissítve: 2022. 31., 13:19 A részmunkaidő díjazásáról olvasónk a következőket kérdezte: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 703/2021. kormányrendelet 2. § (2) bekezdése alapján a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől órabér alkalmazása esetén 1495 forint. Ha a munkavállalót részmunkaidőben (napi 4 órában) foglalkoztatják, úgy órabér alkalmazása esetén mekkora összegű a garantált bérminimum? (Ebben az esetben a "teljes munkaidő teljesítése" mint fogalmi elem nem merül fel. ) Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
VAGYIS MÉG TÖBB, NAGYOBB SZAKMAI TAPASZTALATTAL RENDELKEZŐ PEDAGÓGUS ILLETMÉNYE CSÚSZIK A GARANTÁLT BÉRMINIMUM ALÁ, HA NEM EMELKEDIK A FIZETÉSÜK. igazából csak annyit tennék hozzá, hogy totálisan érthetetlen számomra is, hogy az utóbbi években hogy a francba nem volt képes a szakszervezet sztrájkot szervezni?? Miközben én is gyakran érvelek amellett, hogy a sztrájktörvény épp ezt lehetetleníti el, mostmár tényleg ezzel együtt se értem az egészet. Minden le van írva a cikkben: az utóbbi években FOLYAMATOSAN hozzá kellett emelni a szakmunkás minimálbérhez a pályakezdő tanárok fizetését. A legutóbbi tárgyalásra a kormány 10 SZÁZALÉKOS EMELÉST ajánlott, ami viszont nem éri el az elkövetkező, automatikusan szükséges bérigazítást se. A kormány ebben a helyzetben ajánlott 10%-os béremelést a tanároknak, amivel még többeknek a hivatalos illetménye lenne mélyen a garantált bérminimum alatt, ha megállapodnának a kormánnyal, hiszen a béremelési ajánlat fele akkora, mint a bérminimum emelkedése. Vagyis jövőre is életbe lépne a törvényi szabályozás: a diplomások nem kereshetnek kevesebbet, mint a szakmunkások, ezért a megemelt bérüket ki kellene egészíteni a bérminimumra.
Parragh László hangsúlyozta: az állami beavatkozás egyes helyzetekben elkerülhetetlen, és ez sok csődöt is megelőzött. A kamara részt vett a gazdaságvédelmi akciótervben, rendszeresen jelezték a kormánynak, hogy a vállalkozók milyen problémákról számoltak be, és a kamarai javaslatok sok esetben be is kerültek a programba. Ilyenek voltak a hitelmoratórium és annak meghosszabbítása, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a gazdaság egyensúlyának figyelembevételével, továbbá a szociális hozzájárulási adó egyidejű csökkentésével, a helyi iparűzési adó felezése, a kiszállított készételek áfacsökkentése, ami lehetővé tette az ágazat túlélését. Az MKIK és a kormány hosszú évek óta köt új és újabb megállapodásokat, ezeket pedig mindig be is tartotta mind a két oldal. Parragh László szerint az együttműködés így hosszú távon sikeres. Varga Mihály: A magas inflációhoz magas gazdasági növekedés társul – Az emberiség a bő 100 évvel ezelőtti spanyolnáthajárvány óta példátlan kihívással nézett szembe, és ezt minden országnak kezelnie kellett.
2019-ben megtörtént, hogy a főiskolai diplomával (BA/BSc) rendelkező, pályakezdő pedagógusok illetménye alacsonyabbá vált, mint az akkori garantált bérminimum (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér). Azóta nekik a garantált bérminimumra egészítik ki a fizetésüket. 2020-ban megtörtént, hogy a mesterdiplomával (MA/MSc) rendelkező, pályakezdő pedagógusok fizetését is a szakmunkás minimálbérre kell korrigálni. Az ok egyszerű: a pedagógusok bére akkor sem emelkedett, a minimálbér és a garantált bérminimum viszont 8-8%-kal nőtt, ami utolérte/meghaladta a mesterdiplomás tanárok fizetését is. 2021-ben megtörtént, hogy a 3-5 év szakmai tapasztalattal rendelkező, a 2 év gyakornoki idejüket teljesítő, majd sikeres minősítő vizsgát tett pedagógusoknak (Pedagógus I. fokozatba lépett) az alapilletményét is utolérte a garantált bérminimum. Ugyanis a bérminimum 4%-kal nőtt (219 ezer forintra), miközben a pedagógusok alapfizetése semennyivel sem emelkedett (219 240 forint maradt). A garantált bérminimum pedig a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának friss megállapodása szerint bruttó 260 ezer forintra emelkedik 2022-től, ami csaknem 20%-os emelés.
2022. február 19., szombat 09:16 | Hír TV Varga Mihály: a cél a gazdasági növekedés megtartása A koronavírus okozta válság ellenére az elmúlt 10 évnek köszönhetően a magyar kormány 2020 és '21-ben olyan gazdasági csomagot tudott összerakni, ami a bruttó hazai termék 36 százalékát tette ki - hangsúlyozta a pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. Varga Mihály kiemelte: ez a nagyságrend a német és a cseh gazdaság csomagjához hasonló, és bizonyítja, hogy a 2008-as válsággal ellentétben most saját erőforrásai átrendezésével volt képes kezelni az ország a kihívásokat. Hozzátette: a jövőben is a gazdasági növekedés megtartása a cél. Parragh László: A gazdasági kamara szerepe döntő volt a válságkezelésben – A nemzetközi koronavírus-járvány okozta válság leküzdésében a kormány, a kamara és a piaci résztvevők együttműködése döntő jelentőségű volt, hiszen így gyorsabban sikerült meghozni a szükséges döntéseket – jelentette ki szombat délelőtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) idei gazdasági évnyitóján a kamara elnöke.
És akkor még a nyuggereknek is plusz 80 ezer, meg 13. havi nyugdíj, jön az szja visszatérítés ami önmagában 600 milliárd forintot pumpál a gazdaságba... lesz itt olyan infláció hogy beszarunk, plusz az MNB jövő év végére akar a toleranciasávon belülre menni (3%), úgyhogy az alapkamat is az egekben lesz. A sok birka még nem érti hogy még azzal is jobban járna, ha ugyanannyit kapna mint 2010-ben, de 230 lenne mondjuk az euró.
KROWICKI Leszek – szövetségi kapitány STRUZIK Adrian – segédedző Frissítve: 2018. december 4. Lengyel Kézilabda Szövetség (Związek Piłki Ręcznej w Polsce) EREDMÉNYEK: Világbajnokság: 4. hely (2013, 2015), 5. hely (1973), 6. hely (1960, 1978), 7. hely (1957, 1962, 1975), 8. hely (1965, 1997), 9. hely (1990), 10. hely (1993), 11. hely (1999, 2007), 13. hely (1986), 17. hely (2017), 19. hely (2005) Európa-bajnokság: 5. hely (1998), 8. Sport365.hu - Női kézi-vb: Lengyelország–Magyarország 24–23, szinte biztosan oda az olimpia. hely (2006), 11. hely (1996, 2014), 14. hely (2018), 15. hely (2016) Világkupa: 7. hely (2006)
Teljesen elbizonytalanítottuk a lengyel támadókat, és így a mi gyors játékunk érvényesült. A második félidő talán azért nem sikerült, mert a játékosaim nem vették figyelembe, hogy az ellenfélnek már nincs veszíteni valója, ezért bátran játszhat. Értékesnek tartom ezt a győzelmet, mert a csapatomnak ez volt az első sikere világversenyen – fogalmazott a magyar kapitány. Hozzátette: most már biztos, hogy két helyszínen ott lesznek, és mostantól azért harcolnak, hogy ott legyenek a harmadik városban, Budapesten is, azaz a legjobb hat közé kerüljenek. Kim Rasmussen, a lengyel válogatott dán szövetségi kapitánya szerint túl könnyen adták oda ezt a győzelmet a magyaroknak: Sok labdát szórtunk el, és a szabad labdákat is gyakran a hazai csapat szerezte meg. Magyarország lengyelország kézilabda vb. Sajnos nem azt játszottunk, amit elterveztünk. Tomori Zsuzsanna és a lengyel Karolina Kudlacz Tomori Zsuzsanna a kézilabda válogatott csapatkapitánya azt mondta, az oroszok elleni nyitómérkőzésen még érezte a nyomást a csapaton, most viszont sokkal felszabadultabban játszottak, így több minden sikerült, különösen az első félidőben.
Bodó Richárd a férfi kézilabda-világbajnokság középdöntője csoportkörének második fordulójában játszott Magyarország-Lengyelország mérkőzésen Kairóban 2021. január 23-án. Fotó: MTI/EPA/Pool/Petr David Josek A magyar csapat továbbra is százszázalékos. A magyar férfi kézilabda-válogatott biztosította negyeddöntőbe jutását az egyiptomi világbajnokságon, miután a középdöntő második fordulójában 30-26-ra legyőzte Lengyelországot szombaton az Új Fővárosban. Index - Sport - Lengyelország-Magyarország - Percről percre. A magyar férfi kézilabda-válogatott a középdöntő utolsó, spanyolok elleni mérkőzésének eredményétől függetlenül továbbjutott a negyeddöntőbe. Gulyás István csapata ötödik mérkőzését megnyerve továbba is 100%-os az egyiptomi tornán. A magyarok ezúttal Németország, Uruguay és a Zöld-foki Köztársaság legyőzésének köszönhetően a maximális négy pontot vitték magukkal a csoportkörből a középdöntőbe, ahol nyertek Brazília ellen is, hétfőn 18 órától pedig az Európa-bajnok Spanyolországgal találkoznak, amely már szintén negyeddöntős. (MTI)