Helen élete során az összes amerikai elnökkel találkozott és kivétel nélkül rávette őket, hogy fordítsanak nagyobb hangsúlyt a testi fogyatékossággal élő gyermekek, a vakok és siketek oktatására, hiszen őket is megilletti a tanulás joga. Célt ért. "Nélkülük nem éltem volna" Miss Sullivan mindvégig Helen mellett maradt, sőt egy háztartásban is éltek a tanító férjével együtt. Miután Anne egészsége megromlott, a segítő szerepet az akkori házvezetőnő, Polly Thomson vette át. Helen mindenhol hangoztatta, hogy ő mitsem érne Anne nélkül, aki igazán hasznossá és széppé varázsolta nehéz életét. 1936-ban Anne meghalt, így Helen odaadó társa Polly maradt, akivel ismét járni kezdték az országot, hogy pénzt gyűjtsenek a nemlátók taníttatására. Helen Keller összesen tizenkét könyvet írt, és számos cikket publikált az elesett emberek védelmében. Csakhamar híres szerző és szónok lett, bárhol megfordult a világban, mindenütt szeretettel és érdeklődve fogadták. Hallgattak nehezen megszerzett szavára. 1964-ben megkapta Amerikában az egyik legrangosabb állampolgári kitüntetést, 1965-ben a New York-i Világkiállításon a Leghíresebb Hölgyek közé választották.
Látó, halló és beszélő emberként semmit nem tudunk a teljes némaságról és sötétségről, mégis Helen Kellernek úgy sikerül elkalauzolnia bennünket ebbe az ismeretlenbe, hogy egy parányit átérezhetjük, milyen az, amikor semmit nem látunk, semmit nem hallunk a körülöttünk lévő világból. Elképzelhetetlen számunkra, hogyan volt képes megtanulni írni, olvasni, beszélni az a kislány, aki tizenkilenc hónapos korában, egy betegség következtében elveszítette szeme világával együtt hallását is. Helen akaratereje, tudásvágya és makacssága vitte előre egy különleges, mások számára járatlan úton, hogy aztán tartalmas, értékes és varázslatos életet élhessen. "Bezárt engem a világ! " Helen 1880 nyarán született Alabama államban. Kortársainál jóval korábban kezdett beszélni, de tizenkilenc hónaposan, valószínűleg a skarlát és az agyhártyagyulladás következtében egyik napról a másikra megvakult és megsüketült. " Csak egyetlen énekes, virágos rövid tavasz, csak egyetlen rózsával s gyümölccsel gazdag nyár, csak egyetlen aranyos és bíboros ősz kedves sugarai gyönyörködtették a kis vidám gyermeket! "
Miss Sullivan gyöngyök és szalmaszálak segítségével mutatta meg Helennek az alapműveleteket. Tízéves volt, amikor nekifogtak a folyékony beszéd megtanulásához: Helen egyik kezét a beszélő vagy éneklő ember torkára, másikat a szájára tette, és utánozni kezdte a rezgéseket, az ajkak mozgását. Leginkább az inspirálta, hogy végre nemcsak Martha, Anne, hanem kishúga, Mildred is megérti majd, amit mondani akar. "Mikor beszélni kezdtem, olyan szép gondolatok jöttek ki ajkamon, amelyeket talán soha sem tudtam volna létrehozni, ha csupán ujjaimmal beszéltem volna. Kimondhatatlan isteni ajándéknak tartom, hogy élő szavakkal szólhatok, melyekhez nem kell magyarázat. " Mary Ingraham, Bunting-Smith és Helen Keller Az első siketvak diplomás 1896-ban beiratkozott az Ifjú Hölgyek Cambridge Iskolájába, majd 1900-ban felvételt nyert a Radcliffe Főiskolára, ahol magna cum laude szerzett bölcsészoklevelet, majd ezek után a Harvardon is lediplomázott. Mindvégig mellette volt hű tanítója, Miss Anne Sullivan, hiszen ő volt a tolmács az egyetemi előadó és Helen között.
Tízévesen megismerte egy szintén siket és vak norvég lány történetét is, aki megtanult beszélni. Ezen felbuzdulva Helen is meg akart tanulni beszélni. Sullivan fáradhatatlanul tanította Helent a Tadoma-módszerrel, de ki is egészítette azt. Rt. Hon. W. Paling és Helen Keller (Fotó: Getty Images) Tadoma-módszer A siketvak személy ujjai a beszélő arcának meghatározott pontjain vannak, ezáltal érti amit mondanak neki. Ez egy nagyon ritkán használt módszer, mert kevesen képesek elsajátítani, azonkívül az arc érintése mindkét fél számára kellemetlen lehet. Forrás: Helen megérintette a beszélők száját és torkát, hogy érezze, mit kell csinálnia, Sullivan pedig Helen tenyerén betűzte a szavakat. Idővel Helen megtanulta a Braille-írás használatát is, amelynek segítségével az angolon kívül több nyelven, például franciául, németül és latinul is olvasott. Ő volt az első, aki siketen és vakon diplomát szerzett Helen olyannyira jól fejlődött, hogy 1888-ban a Vakok Királyi Intézetének tanulója lett. 14 éves korában Sullivannal együtt New Yorkba költözött, ahol két, siketek számára működő iskolába járt.
– írta arról a rövid időszakról, amikor még egészséges volt, és még mielőtt egy februári napon hosszú időre " bezárta őt a világ ". Édesanyja ezek után még többet foglalkozott Helennel, akinek tehetetlensége dühkitörésekbe torkollott. Családtagjai megértették a saját szabályrendszer szerint kommunikáló kislányt, és mind azon voltak, hogy érintés útján Helen is megértse őket. Egy idő után a ruhák illatából tudta, ha anyját a városba szólítja a kötelesség, de az ajtócsapódás rezgéséből is megállapította, éppen ki érkezett hozzájuk. Életrajzi könyvében Helen vásott gyermekként ír magáról, aki sosem fogadta el mások akaratát, mindig is a saját útját szerette volna járni. Több csínytettet is elkövetett legjobb barátnőjével: a család szakácsának kislánya, az afro-amerikai Martha Washington nemcsak a huncutságokban volt Helen partnere, hanem a tanulásban is. Viccből többször is bezártak egy-egy cselédet a kamrába, vagy unalmukban fiúsra vágták egymás hosszú, göndör fürtjeit, de a két kislány mindeközben valami olyasmit alkotott, ami Helent elindították a tanulás és a szabadabb lét rögös útján.
Annak ellenére, hogy nem látott, nem hallott, gyönyörű tájleírásai voltak, kifejezetten jól szemléltetve, mit érzékelt a világból tapintás, szaglás formájában. Az azért furcsa volt, ahogyan arról beszélt, hogy valamit először "látott" vagy "hallott" (pl. a lovak nyerítését, vagy a fegyverropogást). Nagyon örültem, hogy szüleivel és egészséges testvéreivel ilyen jó volt a kapcsolata. Az egész családja nagy szeretettel vette körül, de az iskolatársai, a szakemberek és ismeretlenek is támogatták, segítették őt. Megható volt, amikor azt írta, hogy szégyellnie kellene magát azért, mert néha eszébe jut, mennyi minden nem adathatott meg neki az életben, mert úgy érzi, hogy mások még kevesebbet kaptak, mint ő. Pedig ha belegondolunk, milyen sok mindentől megfosztotta őt a betegsége… A könyv nem egy regény, vagy összefüggő, kronológiai sorrendben megírt mű, inkább visszaemlékezés azokra az élményekre, amik meghatározóak voltak életében, amiket szívesen idézett fel, kifejezetten arra fókuszálva, ő hogyan élte meg ezeket.
Gyógypedagógusként épp ideje volt elolvasni ennek a kivételes nőnek az önéletrajzát. Láttam a róla készült filmet is (Miracle Worker), ahol a színésznő elképesztően hiteles alakítással mutatta be (amiről Helen is írt a könyvben), mennyire frusztráló lehet, ha nem láthatjuk, és nem hallhatjuk, ami körülöttünk történik, ha szervi-működésbeli hiányosságok miatt nem tudjuk megértetni magunkat a környezetünkkel, mert nincs hozzá eszközünk. Helen számára Anne Sullivan jelentette ezt az eszközt. Miss Sullivan nem akármilyen feladatra vállalkozott: meg akarta ismertetni a világot Helennel, konkrét tapasztalás útján. Ki akarta nyitni előtte a tudás, az ismeretek birodalmának ajtaját, önállóságát erősítve képessé tenni őt arra, hogy magáról gondoskodjon, hogy szórakozzon, élvezze az életet. Gyakorlatilag ennek szentelte egész életét. Nélküle Helen nem jutott volna el a felsőoktatásba. Kevés ilyen önfeláldozó, nemes lélek van a világon. Helenben a jó felfogóképesség mellé erős tudásvágy és hatalmas kíváncsiság is társult, így Miss Sullivan és a későbbi tanárainak kezei alatt gyorsan fejlődött.
Ha így sem látják a feladatlapot, akkor vagy nincsenek belépve, vagy egy másik fiókba léptek be. pl. kistesó redmentás fiókjába, vagy épp a kamu fiókjukba. Egy jól beállított feladatlap rengeteg fejfájástól megkíméli a pedagógust! Meg tudom-e akadályozni Redmentában, hogy a tanulóim összedolgozzanak, vagy bemásolják a választ? - Kérdezd a Manót!. Több olyan funkció is van a rendszerünkben, amivel jól lehet csökkenteni a csalások számát. A Redmentában gyorsan lehet készíteni A-B-C csoportokat egy felmérésnél, így nehezebben tudják a diákok kitől lehet kérdezni. Ezekkel a csoportokkal, a véletlenszerű sorrendbe rendezett feladatlappal, és egy szoros kitöltési időkerettel még tovább lehet csökkenteni a kockázatát, hogy a diák puskázzon, az internetről keresgéljen információkat, vagy a társaitól kérdezzen. A diákok mindig fognak trükköket keresni, de ez nem jelenti, hogy a csalások jelentős részét ne lehetne ellehetetleníteni. Ha van ötleted, hogy hogyan tehetnénk még többet a csalások ellen, írd meg az ötleteidet messengeren!
Redmenta belépés regisztráció nélkül A diákoknak a Redmenta belépés nem kötődik regisztrációhoz: elég egy Redmenta direktcím megadásával belépniük a Redmenta oldalára (), ám saját nevüket vagy oktatási azonosítókódjukat ilyenkor is meg kell adniuk, hogy az oktató személyekhez tudja párosítani az eredményeket (egyébként anonim módon is ki lehetne tölteni a feladatlapokat). A Redmenta direktcím egy olyan kód, amelyet az oktató küld el / mond el a diákoknak - ezt a kódot kell beütni a Redmenta belépés során, ami egyenesen a megadott feladatlapra irányít minket el. Redmenta feladatlap készítés A Redmenta feladatlap elkészítése az oktató vagy más számon kérő feladata a Redmenta rendszerbe bejelentkezve. Online teszt: Redmenta | Rigler Marianna tanári blogja. A regisztráció és a Redmenta bejelentkezés után saját lapunkon az Új feladatlap létrehozása nevű menüpontra kell kattintanunk, elneveznünk a feladatlapunkat, majd kezdhetjük is a szerkesztést. Többféle Redmenta kérdéstípus közül válogathatunk: lehet a feladat többek között kifejtős, igaz-hamis vagy feleadatválasztós is.
Mi az a Redmenta és hogyan történik a Redmenta használata? Redmenta bejelentkezés Redmenta direktcím alapján: Redmenta belépés tanároknak és diákoknak egyszerűen a Redmenta magyar oldalára. A digitalizáció a koronavírus járványtól függetlenül, már évekkel ez előtt is elérte az oktatást: a különböző online interaktív feladatok és tesztek nem csak a számonkérést gyorsítják meg, hanem a diákok tudását is segítik elmélyíteni. A Redmenta egy ilyen, mindenki számára ingyenesen és egyszerűen hozzáférhető alkalmazás, ami bármilyen eszközhöz, képernyőtípushoz alkalmazkodik, ennek köszönhetően a diákok akár okostelefonról is képesek lehetnek a feladatok elvégzésére. Cikkünkben bemutatjuk, mi az a Redmenta, hogyan történik az egyre népszerűbb Redmenta használata és hogyan érhetőek el a feladatok Redmenta direktcím útján. Mi a Redmenta és hogyan használjuk az oktatásban? A Redmenta egy magyar fejlesztésű digitális feladatlapkészítő és kiértékelő alkalmazás, ami bárki számára ingyenesen hozzáférhető.