Általában magányosak vagy párban vannak. Költőterületeit ősszel elhagyja, Afrikában, a Szaharától délre telel, tavasszal aránylag korán visszatér. Hangja jellegzetes ("up-up-up"), tudományos neve hangutánzó. Röpte csapongó, hullámzó, szárnycsapásai lassúak. Költés A búbos bankára monogám szaporodási rendszer jellemző, a hímek territóriumot tartanak fenn. Fészküket fák, épületek üregeibe építik, ritkábban földön is költenek, könnyen foglalják el a mesterséges költőládákat is. Csak a tojók kotlanak, a hímek etetik őket, a fiókagondozásban, azonban mindkét szülő részt vesz. A fészekaljankénti 7-8 fióka csupaszon bújik ki a tojásból, fészeklakó. Más madárfajokkal szemben, a szülők a fiókák ürülékét nem távolítják el a fészekből (innen származik a "büdös banka" népi név). Élőhely Kedveli a száraz, bokros, nyílt mezőket, legelőket, valamint a gyümölcsösöket, ahol fák odvaiban költ. Búbos banka hangja srbija. Falvakon gyakran házak közelében is megfigyelhető. Elterjedés A búbos banka gyakori költőmadárnak számít Európa déli felében.
Európai elterjedésén kívül megtalálható még Ázsia és Észak-Afrika egyes területein. Az európai populáció nagynak mondható, hiszen több mint 890 ezer párra becsüli az állományt. Bár 1970 és 2000 között az európai állomány stabil volt, több országban akár 10%-os csökkenést is megfigyeltek, külön kiemelve Törökországot, ahol az egyik legnagyobb európai populáció él. A legnagyobbnak számító spanyolországi populáció stabil. Hazai elterjedés és állományméret Hazánkban is gyakori fészkelő, 24-42 ezer párra becsülik az állományt. Az BirdLife International 2004-es adatai alapján a romániai populáció azon kevesek egyike, mely növekvő tendenciát mutatott az utóbbi években. Érdekes tudományos kutatások a fajjal kapcsolatban A búbos banka hímek éneke, mellyel költési időben vonzzák a tojókat, és mellyel védik területüket a betolakodókkal szemben, nagyon egyszerű. Búbosbanka hangja - Európa madarai. A strófák hossza változó hímeken belül és hímek között is, és korábbi kutatások alapján ez szoros összefüggésben van az egyes hím madarak egészségi állapotával és költési sikerével.
A csőr enyhén lefelé ível, hosszú, csipeszszerű és fekete. A láb ólomszürke, a szem sötétbarna. Életmódja Szerkesztés Táplálékát rovarok (főleg sáska, tücsök, cserebogár, lótetű), valamint lárvák, pajorok, kukacok és giliszták képzik, melyeket hosszú csőrével a földből szedeget ki. Szívesen elfoglalja a harkályok odúit, de bármilyen alkalmas faodúban, üregben, kőrakásban költ, akár talajszinten is. 5–10 piszkosfehér tojásán kizárólag a tojó kotlik, miközben a hím a táplálékot hordja. 28. A BÚBOS BANKA. | Madaraink | Kézikönyvtár. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. A fiókák veszély esetén bűzös ürüléket spriccelnek támadójuk felé, és a költőüreg is tele van bűzös ganéval – erre utal a madár számos népies neve: büdösbanka, szurtos dudu, ganajmadár, fostos bugybóka [2] stb. Szaporodása Szerkesztés Üregekben, főleg harkályok odvaiban költ, de lakott helyeken, településeken is fészkel. Fészekalja 5–8 tojásból áll, melyen a tojó 16–19 napig egyedül kotlik. A fiatalok 26–27 naposan repülnek ki a fészekből. Kárpát-medencei előfordulása Szerkesztés Magyarországon márciustól szeptemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő; ősszel délre vonul.
További tájékoztató
A mi költőnk a Vignyk, a Turgenyevek, a német romantika rokona, meg a holland tájképfestőké, meg a Hollandiában tanult brassói, nagyenyedi írástudóké, ötvösöké, a mi költőnk szűkszavú, rejtőzködő, északi, erdélyi. Miről beszél hát voltaképpen? Ha jobban odanézünk, láthatjuk, hogy sok mindenről, csak egy bizonyos kódban beszél. Ez a kód a természet. Életét, világát, fátumát mintegy a természet képein át közli, ez a beszédanyaga. Amivel nem azt akarom mondani, hogy a természet neki allegória, dehogyis. Éppen azt óhajtom kiemelni költői jellemzői közül, hogy milyen fokon képes a természetet, a vadlibát és a somvirágot, a vihart és az évszakok váltását önmagukban, kvázi eredetiben átnyújtani nekünk. Július 1-jétől saját tulajdonú erdőterületen is végezhető őstermelői tevékenységként | Erdő-Mező. Akartok hamisítatlan, magyar természetköltőt ma, a természetpusztítás korában? Nosza, vegyétek elő Áprilyt. A természethez való közeledésnek, persze, sokféle módja van. Vannak, akik a kertre esküsznek, erre az emberhez igazított, kezesített földdarabra, amely által megszólítjuk a természetet, és az mozdul, jön, válaszol, mint egy titokzatos, zöld háziállat.
Alighanem a legtöbb túrázó – már csak a látvány, a spirituális élmény kedvéért is – az érintetlen, de legalább egy kicsit háborítatlanabb természetre vágyik. Türelmetlenül várja, hogy maga mögött hagyja vágásterületeket, az esős időben sártengerré váló erdészeti utakat, és a szurdokok mélyén vagy a hegygerincek felé megérkezzen egy fakitermeléssel kevésbé érintett világba – ami valóban kiragadja a hétköznapi életének lüktető, stresszel teli környezetéből. Az ENSZ által életre hívott Erdők Nemzetközi Napjának (március 21. ) fő témája 2020-ban: az erdők és a biológiai sokféleség. Ti mit gondoltok az emberi tevékenységek és a klímaváltozás kapcsolatáról? : hungary. Az életünkhöz szükség van fára, de éppúgy vadonra is – ezért a 21. század elején meg kell hozni azt a fontos döntés, hogy az erdők egy részét adjuk vissza a természetnek. Szerző: Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője
A nyomtatványt két – védett természeti terület esetén három – példányban kell kitölteni és beküldeni. A nyomtatványt a hatóság ellátja az ellenjegyzésével, és az egyik példányt visszaküldi a kérelmezőnek. Ez az irat szolgál igazolásul a fakitermeléshez, amely a kézhezvétel után megkezdhető. A fakitermelést végzőnek a fakitermelés során magánál kell tartania ezt az iratot, valamint a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó vagy a szabad rendelkezésű erdő használója által kiállított okiratot vagy annak másolatait. A saját karácsonyfa kivágása felejthetetlen élmény lehet - Szórakozás. A kitermelt faanyag szállítása csak szállítójegy kíséretében történhet, amelyet szabad rendelkezésű erdő használója, az erdőgazdálkodója vagy megbízása alapján a jogosult erdészeti szakszemélyzet személy állít ki. Az erdőnek nem minősülő, külterületen található faállomány fásításnak tekintendő. Ebben az esetben a fakitermelés útja – a szabad rendelkezésű erdőkhöz hasonlóan – lényegesen egyszerűbb. A tervezett fakitermelést előzetesen be kell jelenteni a területileg illetékes erdészeti hatóságnak.
A környezetvédők szerint a romániai fakivágások közel fele illegálisan történik, és a rendszer olajozott bűnszövetkezetként működik: a törvénytelenül kitermelt fát a feldolgozó átveszi, fűrészeli, majd pár cégen átjátszva később már legálisan exportálja külföldre. Az elmúlt húsz évben legalább négyszázezer hektárnyi erdő tűnt el keleti szomszédunknál, a nemzetgazdaságot ért kár több mint ötmilliárd euró. Az Agent Green szervezet november harmadikára tüntetést szervez a bukaresti Egyetem térre Menet az erdőért címmel. A szervezők arra számítanak, hogy nem csak a román fővárosban, hanem minden nagyobb településen utcára mennek az emberek.
Ez a "Bejelentés fásításban tervezett fakitermelésről" megnevezésű formanyomtatvánnyal történik, amelyet két – védett természeti terület esetén három – példányban kell kitölteni és beküldeni. Ez az irat szolgál igazolásul a fakitermeléshez, amely a kézhezvétel után megkezdhető. A fakitermelési munka végrehajtója a munkavégzés során köteles magánál tartani ezt az iratot, valamint egy igazolást a fakitermelésre jogosulttól, amelyben feljogosítja őt a munka elvégzésére. A kitermelt faanyag szállítása csak szállítójegy kíséretében történhet, amelyet a földrészlet tulajdonosa, vagy a faanyaggal rendelkezni jogosult személy állít ki a fakitermelési bejelentésében szereplő adatok felhasználásával. A nyomtatványok elérhetők a NÉBIH EI oldalán. A fent leírt szabályok be nem tartása esetén az erdészeti hatóság – az Erdőtörvény, valamint az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII. 6. ) kormányrendelet alapján – az erőgazdálkodóra, illetve az erdő tulajdonosára bírságot szab ki, amelynek összege a kitermelt faanyag után köbméterenként 20 000 Ft. Amennyiben a fenti előírásokat megszegő személy nem erdőgazdálkodója, illetve nem tulajdonosa az adott erdőterületnek, akkor az erdővédelmi bírság összege 30 000 Ft köbméterenként.