Antal fekete Antal szabo Vegyes - Az X-Faktor 2012 lányai | - Magyarország Legnagyobb Sztárfóruma - The Largest Hungarian Celebrity Community Páger Antal | Filmek, képek, díjak | Személyiség adatlap | Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszerette a filmszakma, s a közönség kedvencévé is vált, így egyre több filmes feladatot kapott. Az 1944 előtti filmek egyik legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. Híres magyar: Mestersége: színész-Páger Antal riport (videó). "Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt. " - vallotta egy riporteri kérdésre. A magyar filmgyártás akkori rendszere, a kevés próbával, tökéletes alakításokat, és kevés korrektúrát, új felvételt igénylő színészi munkát értékelte a leginkább, mert egy-egy felvétel elhúzódása a magas kauciók, és stúdióbérlési felárak folytán jóval nagyobb előállítási költséget jelentettek, így a kezdők bizonytalankodására nem, vagy csak alig volt lehetőség. A filmvállalkozók inkább vállalták a magasabb, ún. "sztár-gázsit" is, mint a néhány napos felvételcsúszást.
És régi magyarországi sikereket, például a Légy jó mindhalálig ot, amiben 1929-ben Nyilas Misiként hatalmas sikert aratott Vaszary Piroska. A honvágy, a távoli haza emléke miatt rekonstruálhatták ezeket az előadásokat. Más kitörési pont az idegen, zárt közösségből nem nagyon adatott. Páger ebben az időben már arról beszélt, hogy nem kell kitartani a színésznek az emigrációban, haza kell térnie, mert az a dolga, hogy a saját közönségének játsszon. Páger a Teaház az augusztusi holdhoz című előadásban MÉ: Több dokumentum is vall hazatérésének körülményeiről, a megelőző érdekegyeztetésekről. Maradtak a hagyatékban erre is vonatkozó dokumentumok? GT: Az biztos, hogy meg kellett dolgozni Págert, aki nagyon komoly feltételekhez kötötte hazatérését. Rögzítették, hogy visszakapja régi villáját, hogy gondoskodnak az Argentínában maradt Komár Júlia hazatéréséig kinti családjáról. Biztosították Páger hazautazásának hatalmas költségeit, s ígéretet kapott arra is, hogy ismét színpadra állhat. Néhány privát levél arról tanúskodik, hogy még a legközelebbi barátokat is meglepte Páger döntése, legjobb barátja, Kerecsendi Kiss Márton is erről ír egy fennmaradt levélben.
Az 1945 előtti időszakból a rengeteg fénykép mellett csak egy-két emlék található, például a Tamás utcai villa építésének teljes iratanyaga. GT: Bár elképzelhető, hogy néhány dokumentumot az emigrálás előtt maga Páger semmisíthetett meg, a legvalószínűbb, hogy a háború alatt sok minden elveszett. Olvastam, hogy Páger állítólag a halála előtt az egész életét hangszalagra rögzítette, de erről többet nem tudok. 1945-ben hagyta el Magyarországot. Bár itthon nyomoztak utána, nem ítélték el. Hazatérnie mégsem volt tanácsos. Hosszú ideig nagyon nehezen fogadta be a hozzá hasonló emigránsokat Európa és Amerika, így Páger is Ausztrián keresztül Argentínában telepedett le. MÉ: Sok magánlevél, fotó, személyes tárgy őrzi az argentínai időszak eseményeit, az ottani magyar emigránsok életét. Mit tudunk meg a dokumentumokból erről a kilenc évről? Személyes okmány GT: Azt, hogy nem éltek nagyon fényesen, s hogy a Páger által létrehozott színházi társulat előadásaiból próbáltak pénzhez jutni, eddig is tudtuk.
Végül arra is várakozunk ebben a szent időben, hogy amikor Jézus eljön a világ végén, készen találjon minket. Templomainkat, otthonunkat ilyenkor örökzöld fenyőágakból font adventi koszorú díszíti. Rajta a négy gyertya az adventi vasárnapok jelképe. Először 1840-ben egy német evangélikus lelkész állított adventi koszorút a templomában. Annyi gyertyát helyezett el egy fenyőágakkal díszített kocsikeréken, ahány nap volt advent első vasárnapjától december 24-ig, és mindennap eggyel több gyertyát gyújtott meg rajta. Harmatozzatok, égi magasok – Wikipédia. Újabb idők szokása lett a négy vasárnapot jelképező négy gyertya, melyek közül három lila, egy pedig rózsaszínű. A lila szín a bűnbánat jele, a rózsaszín az öröm és a várakozás beteljesedésének közeledtét jelző, biztató reménység színe. Ez advent harmadik vasárnapja, amikor már közel van a karácsony. Az adventi idő két részre oszlik: az első Jézusnak az idők végén bekövetkező eljövetelére emlékeztet, a második pedig a megtestesülés ünnepére készít fel. Kísérőink a várakozásban Izaiás próféta, Keresztelő János, valamint Szűz Mária, aki segít, hogy örömmel fogadjuk be a közénk érkező Krisztust.
Felnőttek, gyerekek így gyűjtik a képzeletbeli szalmaszálakat a kis Jézus jászlába. Ilyen lemondás lehet például, hogy az adventi szent időben kevesebbet nézzük a tévét, és többet beszélgetünk egymással. Egyszerűbben étkezünk, vagy az étkezésen megtakarított pénzt felajánljuk a szegények javára. Nemcsak a bensőnket, lelki életünket ápoljuk, hanem a lakásunk rendezettségére, tisztaságára is jobban odafigyelünk. “Jöjj el édes Üdvözítőnk”. Törekedjünk észrevenni egymásban mindazt, ami szép, és beszéljünk is róla! Találjuk meg a módját, hogyan fordulhatunk a rászorulók, a betegek, a legkisebbek felé! Adventben az egyházközségi karitász is megújult erővel dolgozik. Egész évben igyekeznek segíteni a rászorulókon, ám a december egy kicsit más. Gyűjtenek, hogy adhassanak. Aki teheti, elviszi adományait – kinőtt, tiszta ruhát, rég nem használt játékot, modernebbel felváltott háztartási eszközt – a karitász raktárába, ahol szorgos kezek ajándékcsomagokat készítenek belőlük. Szerény anyagi támogatást is tesznek mellé a csomagba, és végigjárva a háztömböket, örömöt varázsolnak a magányos idős nyugdíjasok vagy a szorult helyzetbe került nagycsaládosok arcára.
Ebben a felismerésben összegződik az adventi készület, amikor megnyitjuk szívünket és értelmünket az alázatosan, egyszerűen érkező Megváltó előtt. "Ébredj, ember, mély álmodból, megszabadulsz rabságodból. Közelít már üdvösséged, eltörlik már minden vétked" – énekeljük a roráté szentmiséken. Az egyházi évet többen hasonlították már egy körhöz, amely valamiképpen az örökkévalóság jelképe is, egy önmagába visszatérő töretlen vonal. Minden egyházi évben ugyanazt a titkot ünnepeljük – Krisztus misztériumát -, miközben igyekszünk abban egyre jobban elmélyülni. Az advent szó eljövetelt jelent. Ehhez pedig hozzátartozik a várakozás. A keleti egyházakban november közepétől, Nyugaton sok helyen Szent Márton napjától kezdődött a karácsonyi előkészület, az úgynevezett "kisböjt". Ehhez olyan bűnbánati szokások tartoztak, mint a hústilalom vagy a szigorú böjt. Aztán a nyugati liturgiában az advent a karácsonyt megelőző négy hétre szűkült. Miközben a szentmise, a papi zsolozsma olvasmányai emlékezetünket egy múltbeli eseményre, a választott nép Messiás-várására irányítják, a jelenben mi magunk is várakozunk, szeretetünk tetteivel közreműködünk, hogy Jézus egyre teljesebben megszülethessen bennünk és közöttünk.
Mint ahogy egyikük megjegyezte: "Az emberek jók, örülnek, ha adhatnak, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy adni a legnagyobb öröm. " A karitász munkatársai gyakran a kórházakat is felkeresik, és a nagyobb hittanosok is elkísérik őket. Betlehemest, verseket, énekeket adnak elő, és megtanulják megbecsülni nemcsak az egészség és a fiatalkor ajándékát, hanem a beteg, idős, magatehetetlen embereket is. Miközben a fogyasztói társadalom a pénz szeretetére ösztönöz, ezek a hittanosok fiatalon nagy bölcsességre juthatnak. Felismerhetik, hogy a legértékesebb ajándék, amit karácsonyra egymásnak adhatunk, ha az összetartozást, a bizalmat, a szeretetet erősítjük családjainkban, egyházközségeinkben, az ország minden szegletében, sőt, határainkon túl. Hiszen az idei advent ezt a nagy, határokon átívelő összetartozást is ápolhatja, megerősítheti mindnyájunkban. Húsz esztendeje, hogy összeomlott a kommunizmus, és végre nyíltan, szabadon mehetett mindenki a hajnali vagy akár a karácsonyi nagymisére. Húsz esztendeje, hogy a magyarországi ferencesek a kárpátaljaiakkal együtt ünnepelhették az Üdvözítő születését.
Közös gyertyagyújtásra várja munkatársait a következő hetek péntekén is a minisztérium; hogy valamennyien lélekben megerősödve, a várakozás örömével érkezzenek meg Szent Karácsony éjjelén a megszülető Jézuskához szeretteik körében… (HM Sajtóiroda)