Bujtor István hirdette meg az önfinanszírozós szereplőválogatást A három testőr Afrikában (1996) tuniszi forgatása előtt. A film ettől sem lett jobb (de rosszabb sem).
Ecsém, az már mekkora királyság, hogy Kulka a nindzsa, a Scherer meg még mindig segghülye, a Kovács Lajosnak meg kilóg a segge a szado-mazo bőrszerkóból, a cigányok, ezek a mulatós-esküvőzős-lövöldözős népek pedig tankra szállnak, egy Tigrisre. Ja, és nem fogod elhinni, de egy japán buksza meg halomra irt mindenkit, és különben is, tele japcsival a film, ez most nagyon megy, és van a végén egy hidrogénbombás beszólás is, érted ugye, japánnak a bomba, na, attól aztán behalsz, de tényleg! És tényleg, bárcsak be lehetne halni az Argo 2 poénjain, azon, hogy a hollywoodi akciófilmekből ellesett beállítások milyen komikusan festenek a magyar ugaron, de ehhez több kell, mint hogy Kulka nindzsául néz, a Kovács–Scherer–stb. Argo, Árpa Attila filmje - 77 magyar film. -csapat meg sokadszorra is elkáromkodja magát, igaz, ezt kétségtelenül ízesen. Az Argo 2 tanulsága, hogy kurvaanyád és kurvaanyád közt is van különbség, ha igazi színész anyázik, az mégiscsak jobb, mint egy amatőr gecifelkiáltás. Kétségtelen, hogy viszonylag kevés magyar filmben szerepel együtt szlovák vadászgép és gémeskúton egyensúlyozó nindzsa, mulatós cigányokkal megrakott világháborús tank és orosz hússaláta – a vágókat nem érheti rossz szó.
spoiler Blissenobiarella 2015. július 23., 11:35 Az ismerőseim (és bizonyára jó pár snittelő is) legszívesebben megkövezne, de én ezt akkor is utáltam. Első percétől az utolsóig. Egy mosolyra sem futotta. – Újbóli megnézés: mérsékelten szórakoztam. Továbbra sem kedvelem az ehhez hasonló filmeket, különösen a tesztoszteron túláradását, de azért azt már nem állítom, hogy nem mosolyogtam. Dexter79 2018. január 7., 18:58 Nem is értem, hogy miért vártam 13 évet, hogy megnézzem ezt a filmet. Argó magyar film teljes. Szeretem a magyar filmeket és színészeket (Mucsit, Csuját). Ez annyira tipikus magyar, amikor mindenki béna, és minden rosszul sül el, de mégis eljutnak valahova és sikerrel járnak. A poénok jók, a káromkodások oda illenek, ahol vannak, a karaktereke is nagyon jól kitaláltak. Kedvencem az volt, amiben a Nagy Feró játszott, főleg a kézifékes rész. NaNa_88 2015. június 28., 19:48 Sokszor ismételhető, káromkodós, nagyon magyar, de nem annyira, hogy utáljuk. Tény, hogy nem mindenkinek való. Nem mindenki szereti a stílust és az ilyen humort.
Filmet csinálni, úgy látszik, hogy ma már nem mesterség. Ennek az egyik oka az lehet, hogy az egyre erősebb közvélekedés szerint nem kell hosszú éveket eltölteni tanulással, mesterek melletti asszisztálással, hanem egy film egyszerű "lerendezésével" bele lehet csapni egyenesen a lecsó közepébe. Persze könnyebbséget adhatnak az egyre fényérzékenyebb anyagok, vágáshoz a digitalizálható képek, a könnyű felszerelések, a jóságos trükkök garmadája stb. Argo - Múzeumi betörés | Film videók. Természetesen azonban nemcsak technikáról van szó, hanem arról a sajátosan új helyzetről is, hogy beköszöntött már Magyarországra is a befektetői filmgyártás. Lényege – az alkotó és producere szempontjából – a rábeszélés. (Mert tőkemegtérülés, az persze, továbbra is álom. ) Kovács Lajos, más néven Balogh Tibi, az Argo lúzer bandavezére és a technika állása egy évtizede Celeb filmet rendez Ki tudná hatásosabban rábeszélni a jámbor befektetőt, mint egy tévés celeb, aki kitalálta az abbahagyhatatlan Való Világot? Ki a celeb? Akinek nincs magánélete, akit szabad tudta nélkül fényképezni, és van rinocéroszbőre.
Kapkodhatja a fejét. Árpa Attila annyi szálat indít el, hogy a végére maga sem tudja összefonni őket, de nem is törekszik rá. Megelégszik annyival, hogy a szituációból kicsikar egy poént, aztán el is ejti. Hogy példát is mondjak rá, a szextáns keresésének nincs következménye, a jelenet indokoltsága a benne elsülő poénok számával lenne mérhető. Csakhogy az mégsem "fantasztikus" poén, hogy Bodri (Scherer Péter) a szextáns keresése közben fölvesz egy mentőmellényt, amely fölfúvódik rajta. És ezen ő igen elcsodálkozik. Röhögjön a néző! Azon pedig hosszan töprengtem, hogy mi szerepe van a történetbe már kissé későn érkező Thezeus (Görög László) eligazító jellegű belső monológjának. Argo magyar film port. Rájöttem: semmi. Ezért mindenkinek tetszik. Akárhogy is nézzük, Árpa Attila és hívei hiába hivatkoznak Guy Ritchie-re, az Argó bannem csillan föl a jelenlegi akció-vígjátékok ünnepelt rendezőjének a sajátos humora. Nem is a régi Blöff re gondolok (2000), amelyben, persze, a főszerep a cigány bokszbajnoknak, Brad Pittnek jutott, akit mégsem lehetett ötlettelenül ide-oda rángatni.
Na jó csak megvan. január 7., 18:43 Tejesember: Tibikém, és Ti mindannyian akárkik is legyetek! Normális körülmények között gondolhatjátok, nem érdekelne, hogy kik vagytok, így végignézve ezt az egész társaságot, leszarnám. De jelen pillanatban megdöglök a kíváncsiságtól, hogy mi ez az egész és ki a f*sz vagytok Ti? Folytatása Argo Hasonló filmek címkék alapján
Ez vonatkozik azokra a filmekre is, amelyeket divat mostanában műfaji filmeknek nevezni (régebben közönségfilm volt a megjelölésük). Na, de mit csináljunk? Az én gyakorlati filmdramaturgiámban az autonóm filmalkotásokkal szemben (ravaszul így elkerülöm a "művészi" jelzőt) szórakoztató zsánerfilmeknek neveztem őket. Argo magyar film online. Ami még nem értékítélet. A munka utáni felüdülést szolgáló filmek egyáltalán nem idegenek a filmkultúrától, értékelésüket sem szabad "lefokozott" esztétikával végezni. Például Árpa Attila filmjét se önmagában értékeljük, hanem vegyük figyelembe a kincskereső zsáner eddigi teljesítményeit. Ezt a megközelítést az Argo szinte kiköveteli, hiszen a forgatókönyv úgy készült, hogy az írók innen is vettek ötletet, meg onnan is, miközben számolatlanul írták a szcenáriumba az argó nyelv (altáji humorban gazdag) kifejezéseit. Lehet, hogy nem is írták, csak a forgatáson "rögtönözték" a színművészek. Az a gyanúm azonban, hogy Árpa Attila és csapata egy szigorú médiaiskolában csak elégséges osztályzatot kapott volna filmtörténetből.
Örök életetekben. " Ezt Lázár Vilmos ezredes írta feleségének, Máriának, és két gyermekének 1849. október 5-én éjszaka, a kivégzése előtt az aradi várbörtönben. Hogy miért írtam ezt nektek? Nem tudom. Talán azért, hogy életetekben legyetek szerények, hűségesek, igazságosak és szerelmesek, mint Lázár Vilmos volt. Mielőtt megszülettetek volna, egy regényt kellett befejeznem, a Szakbarbárokat. Az aradi vértanúk börtönben írt leveleit olvastam hozzá. Anya aludt az ágyban, amikor a világ legszebb szerelmes mondata gázolt belém: Szeretném beléd lehelleni utolsó sóhajtásomat. Anyába lehellettem… Mindenemet. Lázár Vilmos mindössze harminckét éves volt, amikor kivégezték. Örmény–magyar származású csóró nemes volt. 1834 és 1844 között volt katona. 1847-ben az Első Magyar Központi Vasútnál volt főpénztáros. Az aradi vértanúk kivégzése tv. Bárcsak küldött volna egy jegyet Haynaunak a pokolba. Helyette jelentkezett negyvennyolcban hazát védeni. Ő volt az egyetlen nemtábornok, csak ezredes, akit kivégeztek. Amikor ezt a levelet írta Marimnak, akkor még reménykedett, hogy nem akasztják fel.
Ez azt jelentette, hogy Julius Jakob von Haynau táborszernagy 1849. szeptember 22-től szabad kezet kapott a császártól és a Schwarzenberg-kormánytól a halálos ítéletek jóváhagyására, vagy kegyelmezésére. A döntéssel Ferenc József hivatalosan elháríthatta magáról a kivégzések zöméért a közvetlen felelősséget. Az udvar a "bresciai hiéna" szabadjára engedésével kívánta elvégeztetni a piszkos munkát. A szabadságharc 35 magyar tábornoka közül tizenkettőt az "aradi Golgotán" végeztek ki, október 6-án. Mindjüket felségsértésben találta bűnösnek az aradi hadbíróság, és teljes fő-, rang- és vagyonvesztés volt sorsuk. A temesvári Kiss Ernő volt huszárparancsnok eleve lőpor és golyó általi halálra ítéltetett. Hogyan léptek a vesztőhelyre az aradi vértanúk? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A váci csata hőse, Dessewffy Arisztid; az örmény származású Lázár Vilmos (az egyetlen nem tábornok, akit október 6-án Aradon kivégeztek) ezredes, hadtestparancsnok; és a zombori Schweidel József, a kormány mindenkori székhelyének helyőrségparancsnoka Haynau "kegyelme" folytán részesülhetett golyó általi halálban.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. Az aradi vértanúk kivégzése. 20 000 ft 9 990 Ft április 4. Mai évfordulók
Közülük megközelítőleg 30 fő volt honvédtiszt vagy a honvédsereg tagja, 30 egyfajta köztes kategóriába tartozó népfelkelő vagy "gerilla", míg a többi, legalább 90-100 ember civil. A császári és fővezéri kiáltványok alapján gyakorlatilag a fél magyar közigazgatást ki lehetett volna végezni, bárkit, aki akár csak a forradalmi magyar kormány valamely rendeletét kihirdette. Julius von Haynau Giuseppe Bezzoli 1853-as festményén. Forrás: Wikipedia A hivatalnokokon túl papokat, lelkészeket, tanítókat, egyszerű embereket találunk a vértanúk között, elég volt, ha valaki népfelkelésre buzdított – minden adott osztrák parancsnok lelkiismeretén, kedélyállapotán múlt. Hadbíróság vagy kényszersorozás Érdemes pár szót szólni a honvédség egészéről is, sokuk sorsára éppúgy a bosszú pecsételte meg. Ők a 150 névtelen magyar vértanú | 24.hu. A világosi fegyverletétel után a legénységi állomány, őrmestertől lefelé automatikusan kegyelmet kapott, mindenki hazatérhetett. A tiszteket viszont, akik már a császári haderőben is tisztként szolgáltak, hadbíróság elé állították.
Látszott rajta, hogy az bántja, hogy nem masérozhat a bajtársakkal, aztán meg, hogy ő, a hős hazafi, mostan leghátul kocogott. Mi, mikor ott álltunk a sáncon, ahol a menet elment: úgy ríttunk, akár a gyermekek. Aulich fölnézett mireánk, és katonásan visszaköszönt, a drága jó Damjanich még a sapkáját is levette, úgy integetett minékünk fel a sáncra. Szegény jó »Bruder Johann« (Damjanich, a szerk. ) úgy szivarozott, mintha kocsizni menne, nem pedig a halálba, aminek a csatába annyiszor nézett a szemébe. Ott álltunk, amíg csak láttuk őket, azután ríttunk, de nemcsak mi, hanem az őrök is… Haynaunak ez még nem volt elég: a holttesteket elrettentésül közszemlére tetette a városban, akiket aztán pár óra múlva levetkőztettek, mert az akkori szokás szerint ruháikat a hóhér kapta meg, és így földelték el őket a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig ott, a vesztőhelyen. Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért! Index - Tudomány - Olvastak, fuvoláztak utolsó óráikban az aradi vértanúk. Megveszem most!