IZSÁK IMRE Általános Iskola | 8900 Zalaegerszeg, Szivárvány tér 1-3. | Tel. :+36 (92) 511 927 | OM azonosító: 037516 | KLIK: 184020 Copyright © 2014 Izsák Imre Általános Iskola | Design & CMS by WEBMARK
Ahogy majdnem minden weboldal, a is használ sütiket a felhasználói élmény fokozása érdekében. Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. Elfogadom Adatvédelem
Rólunk A Békéscsabai Médiacentrum egy több média-egységet egymás mellett működtető, száz százalékban önkormányzati tulajdonú médium. A médiacentrum része a huszonnyolc éve működő, kéthetente megjelenő városi újság, a Csabai Mérleg, amely 28. 000 háztartásba jut el, a közszolgálati tartalommal működő, és a hírportál. RÖPLABDA Tábor ». E három média egységes, integrált szervezetet képez. A Médiacentrum kiemelten foglalkozik a békéscsabai és a Békés megyei eseményekkel, mind a három platformján exkluzív, friss hírekkel, információkkal látja el a nézőket, olvasókat.
Életmódja is jelentősen eltér a rigófélékétől, szinte kizárólag a lombkoronában él és ott táplálkozik, a földön szinte soha nem látni. Fő tápláléka is a lombkoronában élő rovarokhoz köthető, elsősorban hernyókat, bogarakat fogyaszt, de gyümölcsérés idején szívesen megkóstolja a cseresznyét, barackot, az eperfák termését is. Sárgarigó (Oriolus oriolus). A sárgarigó hurokvonuló: tavasszal nyugatabbi útvonalon érkezik vissza afrikai telelőhelyéről, mint ahol ősszel elvonult. Nagyon rövid ideig tartózkodik hazánkban, csak április-májusban érkezik meg, augusztusban pedig a madarak nagy része el is vonul. Költöző madarak | National Geographic. Fotó: Marik Pál Forrás: Elsősorban az Alföld és a dombvidék madara, ligetes erdőfoltok, erdősávok, tanyák melletti fásítások, faluszéli kertek, gyümölcsösök, folyómenti ligeterdők tartoznak a fő költőhelyei közé. Évente egyszer költ, 4-5 tojást rak. Fészke igazi remekmű, ágvillára fűzi fel és onnan zsákszerűen lógatja le kibélelt, puha otthonát. Fészekalja május végére lesz teljes. A sárgarigó nem tartozik a ritka madaraink közé és reméljük, hogy csodás fuvolázását a jövőben is sűrűn hallhatjuk majd a nyári reggeleken és estéken.
A hazai gyűrűs példányok legtöbbjét (10 példányt) Görögországból jelentették vissza, valamennyit az őszi vonulási időből. A tavaszi visszajelentések (Tunézia, Szicília és az Appennini-fél-sziget) arról tanúskodnak, hogy más útvonalon érkezik, mint amin elvonult. Magyarországon védett fajnak számít, pénzbeli értéke 25 000 Ft.
A sárgarigó, a seregély, a barátposzáta és a vörösbegy Énekesmadarakkal a legkülönbözőbb élőhelyeken találkozhatunk. Az erdők, parkok és ligetek jellemző madara például a szépen flótázó sárgarigó vagy aranymálinkó (Oriolus oriolus). Későn, csak május első napjaiban érkezik, ugyanis főként hernyókkal táplálkozik, azok pedig a teljes lombosodással jelennek meg a lombkoronában. Sárgarigó költöző mada.org. A márciusban felhangzó "Huncut a bíró"-kiáltás a seregélytől (Sturnus vulgaris) származik. Ez a fémesen csillogó tollazatú, rövid farkú madár kitűnő hangutánzó, és nemcsak a sárgarigó flótáját, hanem a kertajtó nyikorgását vagy a kiskutya ugatását is mesterien olvasztja bele saját énekébe. Faodúban költ, nem ritkán a kertek öreg gyümölcsfáiban, vagy a számára kifüggesztett mesterséges fészekodúban, és a párzási időszak extázisában a hím gyakran szárnyaival csapkodva énekel a bejárat közelében. Ahol gazdag aljnövényzetű erdők vannak, de a bokrosokban, nagyobb parkokban és kertekben is mindenütt hallhatjuk áprilistól a barátposzáták (Sylvia atricapilla) csengő énekét.
Mindig lombos fákon fészkel, leggyakrabban akácon, nemes nyáron, diófán, eperfán vagy fűzőn. Fészkét fakoronában a korona szélén vagy alsó részén vízszintes ágvillához szövi. A fészek néha csak 1-2 m magasságban található. A hím és a tojó is épít. A rostokból, háncsból, fűszálakból összefont fészek az ágvilláról kosárszerűen csüng le. Előfordulnak műanyag szálakból, raffiából készült fészkei is. Sárgarigó költöző madariss. A sárgarigó fészekalja rendszerint 4, ritkábban 3 vagy 5 tojásból áll. Harminckét vizsgált hazai fészekaljából 25 négyes, 5 hármas és 2 ötös volt. 14-15 napig kotlik. A kotlásban a hím és a tojó is részt vesz. A fiókák etetésében a hím kisebb szerepet vállal. A fiatalok 14-15 napos korukban hagyják el a fészket. Táplálkozása A sárgarigó táplálékát a fák lombozatában keresi, a talajra igen ritkán száll le. Csiki vizsgálatai szerint főleg bogarak imágói, lepkék hernyói szerepelnek táplálékában. Zsákmányol májusi cserebogarakat, csapó cserebogarakat, szipolyokat, bögölyöket, lombszöcskéket és pókokat.
Ha a jelenlegi állománycsökkenés hasonló ütemben folytatódik, akkor tíz év múlva igazi ritkaság lesz Magyarországon a fecske. Az evolúcióba piszkálhatunk bele a madáretetéssel A legártatlanabb cselekedetnek tűnhet, ha ablakpárkányunkra telente madaraknak szórunk eleséget, mégis alapvető, evolúciójukat meghatározó változásokat hozhat a fajok életében. Ne gondoljunk évmilliókra, a változás igen gyorsan, a szemünk láttára bekövetkezhet - derítették ki német kutatók. Sárgarigó költöző mada.com. Az etetés egyéb tekintetben is veszélyes lehet, ezért ha most vágunk bele, jó ha tudjuk, hogyan csináljuk. Az ember a madarak életében egyéb vonatkozásokban is evolúciós tényezőnek tűnik, s a változások új fajok keletkezéséhez vezethetnek. Ember, állat és gép kötelékrepülése - videó Sokféle válfaja létezik a kötelékrepülésnek, azonban talán egyik sem annyira különleges és meghökkentő, mint amikor egy ember vezette repülő szerkezet szárnyal együtt madarakkal. Egy francia fiatalember, Christian Moullec tökélyre fejlesztette ezt a világon egyedülálló "free style" ember-állat-gép produkciót, rendszeresen elkápráztatva az európai repülőnapok közönségét.