A pályaudvarok fogadóépületein korábban rengeteg molnárfecske költött, de mára eltűntek a madarak. Most ez próbálják orvosolni. Régebben olyan vasútállomás is volt, ahol 100-200 molnárfecske-pár telepedett meg egyszerre, a fészkek egymás hegyén-hátán sorakoztak a peronok falazatain. Itt a tavasz, lassan visszatérnek a fecskék, amelyek száma az utóbbi húsz évben drasztikusan lecsökkent, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Helyi Csoportja összefogott a MÁV-val, hogy együtt visszacsábítsák a fecskéket régi, megszokott helyükre. Illusztráció - Füstifecske-műfészkek telepesen kihelyezve Sormáson (Zala megye) Fotó: MME "A modernizálás, az állomások felújítása, átépítése oda vezetett, hogy számos helyről teljesen eltűntek a fecskék, és ahol még maradtak fészeképítésre alkalmas részek, ott is kevesebb pár talált magának költőhelyet" – írja a. Már meg is kezdték a pécsi területi igazgatósághoz tartozó állomásokon a műfészkek kihelyezését: Baranyában négy, Somogyban és Tolnában öt állomáson, ahol első körben 180 kerámiából készített fecskebölcsőt, azaz műfészket helyeznek ki.
Kategória: IQ100+ 2019-01-31 10:48 6670 olvasó Kevesebb mint a felére csökkent a szántóföldi madarak száma Európában. A jelenség fő oka a területek intenzív mezőgazdasági felhasználása, a madárfajok csökkenő egyedszáma ugyanis azt jelzi, hogy a mezők és a szántóföldek sivárrá váltak. Az Európai Unió országaiban 1980 és 2016 között az összes szántóföldi madárfaj - mint például a mezei pacsirta, a bíbic, a mezei veréb és a seregély - állományának mintegy 56 százaléka eltűnt - derült ki az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) statisztikáiból. A Német Természetvédelmi Szövetség (Nabu) szerint Németországban 1980 óta a szántóföldi madárfajok egyedszáma több mint 40 százalékkal fogyatkozott meg, Ausztriában a BirdLife madárvédelmi szervezet pedig szintén mintegy 40 százalékos csökkenésről számolt be az 1998-as évhez képest. A Nabu felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a számok azért is riasztóak, mert a madarak jelenléte megmutatja, mennyire egészséges egy-egy terület. Az állomány nagyságának visszaesése pedig azt jelzi, hogy sivárrá váltak a mezők és szántóföldek, ahol sok madár nem talál többé költő- és élőhelyet, illetve táplálékot.
Azt látom, hogy az óvodás az a korosztály, akiken keresztül a szülők a leginkább elérhetőek. Amíg óvodáskorú gyermek van a családban, addig a szülők hajlandóak pár ezer forintot fizetni egy madáretetőért, vagy otthon készíteni egyet, és folyamatosan tölteni télen néhány száz forintnyi napraforgómaggal. Ahogy a gyerekek felnőnek, a madarak iránti gondoskodás érdeklődés hiányában elhal, és legközelebb a nyugdíjasoknál jelenik meg újra. Én ugyan elértem a teljesítőképességem határát úgy 15 évvel ezelőtt, de ameddig tudom, addig folytatom a munkám. Mert hiszem, hogy ez a munka fontossági sorrendben előrébb tart, mint a madárgyűrűzés vagy a nyomkövetés. "
Ilyen például az "első madárként" emlegetett Archaeopteryx. Ne feledkezzünk el a denevérről, ami repül, fogai is vannak és ráadásul nem is madár. A magyarázatot inkább a csőr funkcionalitásában kell keresni. A csőr rendkívül alkalmas a legkülönfélébb táplálékok aprítására, tördelésére, vésésére, nyesésére stb. Tehát sokkal több mindent meg lehet vele enni, mint fogakkal. Erre bizonyíték, hogy sok olyan állat használ csőrt, akik igen távol állnak a madaraktól. Ilyen például a papagájhal, ami a korallzátonyokat csipkedi le a csőrével, vagy a kacsacsőrű emlős, aminek szintén nincsenek fogai csak csőre, ami kiválóan alkalmas rákok és kisebb halak fogyasztására, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Referencia
A második fázisban az állkapocs hátsó részében található fogak is eltűntek, a csőr pedig tovább fejlődött. Nagyon érdekes, csőrrel és fogakkal is rendelkező élőlények maradványaiból (lásd a címlapképen is) jutottak a kutatók erre a következtetésre, ilyen például az Ichthyornis. Az ősmadarak fogainak eltűnését természetesen nem lehet pontos dátumhoz kötni, de a kutatók azt meg tudták határozni, hogy a fogzománc körülbelül 116 millió évvel ezelőtt tűnt el teljesen. Ezt követően a fogazat szépen lassan (millió évek alatt) teljesen leépült. Lehetséges magyarázatok A csőrre váltás miértje még a kutatás után is kisebbfajta rejtély maradt a tudósok körében. Széles körben elterjedt, bár tudományosan egyértelműen cáfolt magyarázat, hogy a repülés kialakulásával egy időben a fogak eltűntek, hogy az állatok csontozata könnyebbé váljon. Ennek a tézisnek az ellentétét olyan leletekkel lehet bizonyítani, ahol kimutatható, hogy az állat repült, tollai is voltak viszont csőr helyett fogazattal rendelkezett.
Az adatkezelő adatvédelmi tisztviselője tájékoztatta a NAIH-ot, hogy a biztosítottak adóazonosító jelét a szerződéskötés során kérik el és az adatkezelés célja az ügyfelek egyedi megkülönböztethetőségének biztosítása, valamint az ügyfélportál esetében az adóazonosító jel kezelése a biztonságot is garantálja. Az adóazonosító jel kezelését az is indolja az adatkezelő szerint, hogy a NAV adóazonosító jel alapján szokott megkereséseket intézni hozzájuk, amelyeket a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit) alapján kötelesek megválaszolni. Az adatkezelő válaszában kifejtette, hogy a GDPR hatálybalépését követően is folytatja ezen gyakorlatát, azonban az egyéves határozott idejű casco szerződések lejáratával, az igazgatósági tanács döntése alapján, az adóazonosító jelek további kezelését megszünteti. Nav adóazonosító jel ellenőrző. A NAIH álláspontja A Hatóság felhívta az adatkezelő figyelmét, hogy a vizsgált adatkezelés nem kizárólag a casco szerződésekre vonatkozik, ezért ezen adatkezelés megszüntetése nem érinti a NAIH többi adatkezelési tevékenységre vonatkozó megállapításait.
A Hatóság a célhoz kötöttség és szükségesség keretein belül vizsgálta az adatkezelő tevékenységét és nyilatkozatit. A NAIH a fentiek értékelését követően arra a megállapításra jutott, hogy az adatkezelő nem rendelkezik érvényes jogalappal arra, hogy az ügyfelek adóazonosító jelét már a szerződéskötéstől kezdődően kezelje, illetve arra sem, hogy azt az ügyfélportálra történő belépés során technikai azonosítóként alkalmazza. A Hatóság felhívta ezért az adatkezelőt a jogellenes adatkezelési tevékenységének azonnali megszüntetésére. A NAIH felhívásában a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. Nav adóazonosító jeu de. törvényre (Szaztv. ) hivatkozott, amely előírja, hogy az állami azonosítók csak törvény felhatalmazása vagy ennek hiányában az érintett előzetes írásbeli vagy az ügyintézésben tett hozzájárulása alapján kezelhetők. A Szaztv. tételesen felsorolja, hogy a törvény alapján mely szervezetek jogosultak az azonosítók kezelésére, az adatkezelő a Bit.
alapján azonban nem esett ezen kategóriák egyikébe sem. A NAIH szerint az adatkezelő nem jelölte meg az adatkezelésének jogszabályi alapját, illetve a Hatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy az adóazonosító jel az adatkezelő jogos érdeke alapján sem kezelhető az ügyfélportálra történő beléptetés céljából. A Hatóság szerint az adóazonosító jel ilyen célú használata alkotmányossági aggályokat is felvet és ellentétes az univerzális azonosító szám alkotmányjogi tilalmával, amely kimondja, hogy az adóazonosító jel olyan szakrendszeri azonosító, amelyet más funkcióval nem lehet felruházni. NAV: adóazonosító jel kell a diákoknak a munkavállaláshoz - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. Az adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettség jogszerűsége szintén a Szaztv-n és a Bit-en alapul, ezért a NAIH az adóazonosító jel ilyen célú kezelését jogszerűnek ismerte el, ugyanakkor kifejtette, hogy a törvényi felhatalmazást a lehető legszűkebben kell értelmezni és semmiképp nem lehet úgy tekinteni, hogy az felhatalmazást ad az ügyfélportálon, technikai azonosítóként való kezelésre. A Hatóság vizsgálta az érintett hozzájárulását mint jogalapot is, amellyel kapcsolatban arra jutott, hogy a hozzájárulás önkéntessége nem teljesül.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) tudja igényelni a 20T34-es nyomtatványon – hívta fel a figyelmet az adóhivatal kedden. A közlemény szerint a dokumentumot a legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) tölthetik ki és küldhetik be az érintettek a NAV-hoz elektronikusan, akár okoseszközről is. Kiemelték, a diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles. Nav adóazonosító jeu de mots. A személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó jövedelméből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie, amelyet szintén a munkáltató von le. A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2021. január 31-ig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.