Minden helyzetben vállalható a viselkedése! Mit vártatok a Kölyök Tanfolyamtól, amikor belekezdtetek? Szabina: Azt szerettem volna, ha egy olyan alap tudás birtokába jutok, amit tovább tudok építeni a közös életünk során. Számomra a legfontosabb az volt, hogy Lea minden helyzetben behívható legyen, hogy a közös sétáink során szabadon tudjon mozogni. Ez az tanfolyamnak köszönhetően ma már így működik. Nagyon büszkén mondhatjuk, hogy már 7-8 hónapos korára jól szocializált kutya lett, akivel öröm az együttélés. Ezt nagyon jó hallani! A sok pozitívum mellett visszatekintve, mi volt a legnagyobb kihívás a Kölyök tanfolyam alatt? Tamás: Lea három hónaposan került hozzánk, és már rögtön vittük is oviba, az Őrmezői Kutyasuliba. Az első foglalkozás végén az oktató szólt, hogy "a border és a gazdája jöjjön ki". Szulló szabina életrajz miskolci egyetem. Hát ez is jól kezdődik, gondoltuk! ☺ Elmondták, hogy terápiát javasolnak Kresák Ágival, mert Lea – félénkségéből fakadóan – kitámadt, kicsattog más kutyákra. Szerencsénkre két alkalom elegendő volt ahhoz, hogy időben elcsípjük a hajlamot!
Az éttermi állítások szakértői szemmel való ellenőrzése komoly "fogyasztóvédelmi" feladat. Az idei tesztelés különleges volt, hisz limitált idő adatott rá, emellett sok hely ki sem nyitott a legjobb éttermek közül. Őket az idei kalauz természetesen nem említi, nem rangsorolja". A 2021-es Audi-Dining Guide TOP100 Étteremkalauz július 21-től vásárolható meg az újságárusoknál.
Tulajdonosok / Séfek Több, mint két évtizede történt egy életre szóló találkozás az akkori Corvinus étteremben, azóta folyamatosan együtt dolgoznak. Szulló Szabina & Széll Tamás - Stand Restaurant. Közös munkájuk eredményeként 2011-ben Michelin-csillagot kapott az Onyx étterem. Pályájuk összes állomása közös érdem, mind az éttermi, mind a Bocuse d'Or sikerek. A Stand25 és a Stand konyhájának mozgatórugói: két séf, aki nem szereti, ha séfpárosnak hívják őket.
Eláruljátok, hogy mi Lea kutya kedvenc étele? Tamás: Erről is lehetne egy külön interjút adni. Az én döntésem, hogy nyersezik. Lea mindent megeszik amúgy, nem válogatós, de én is mindent megteszek azért, hogy fogára való legyen az ennivalója. Az állatorvos figyelmeztetett, hogy a nyersezés mellett könnyen hiánybetegségek lépnek fel. Mi nagyon vigyázunk, az eredmény pedig önmagáért beszél, a tányért mindig tisztára nyalja Lea! Szabina: Annyira tudatosak vagyunk, hogy laminált táblázatban itt lóg napra lebontva, mi az ebédje-vacsorája. Nagyon felépítetten, odafigyelve kezeljük az étkezését is. Azért az vicces volt, amikor nyers májat vittem jutifalinak és ott álltam véres kézzel. Ismét a Stand 25 lett az év étterme - IN. Nem győztem törölgetni magam a konyharuhába! Ezeket már olvastad? A rovat további cikkei ismert gazdák kutyáiról itt találhatók: Ismert Tükrös Gazdák
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval. A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek.
Érdemes időnként rendet vágni a fejekben. Augusztus 20. nemzeti ünnepünket már sokszor próbálták kisajátítani. Főleg az átkosban. A monarchia idejében még csak beszélni se lehetett erről. Majd a második világháború után az új kenyér ünnepeként aposztrofálták, utána pedig a sztálini magyar alkotmány megszületésével akarták behelyettesíteni. Na, de miként élte túl ez a nemzeti ünnep az elmúlt ezer esztendőt – íme egy komoly visszatekintő, hogy rendet tegyünk a buksinkban. Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap.
1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból. ) A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
A kenyér nagyon fontos volt, nem véletlenül nevezték életnek. A középiskolában és a főiskolán már az államalapítás ünnepéről és akkoriban még I. Istvánról tanultunk. A gimnáziumot is így hívták, amikor ott tanultam. Aztán jött a rendszerváltás, I. Istvánból Szent István király lett, az ünnep jellege is megváltozott. Az alkotmány ünnepéről ma már egyáltalán nem beszélünk, visszatértünk Szent István alakjához. De milyen is volt közelebbről az a király, aki ezer év múlva is példát tud adni? Ismerhetjük törvényeit, könyvek százai mutatják be életét és a kort, amelyben élt. Én azt ajánlom, hogy fiához, Imre herceghez írt intelmeire fordítsuk figyelmünket, amikor a szent király jellemét, uralkodásának lényegét akarjuk megragadni. Ebben a néhány oldalas írásban annyi modern gondolat van, hogy azt jó szívvel ajánlhatjuk a XXI. század emberének figyelmébe is. Nézzük mit írt István a főemberek és vitézek tiszteletéről: "senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.
A néprajzkutató arról is beszélt, hogy Szent István kultusza a néphagyományban inkább a sok Istvánnak keresztelt fiúgyermek révén élt. időjárásjósló nap is, ha ilyenkor jó az idő, akkor jó gyümölcstermésre és további jó időre számíthatunk. A naphoz kötődik a gólyák elrepülése, valamint az is, hogy innentől kevesebb a szúnyog, mert "e napon temetik el a szúnyogkirályt" – tette hozzá. Forrás: MTI,