A szeizmológus érdekesnek nevezte, hogy a rengés nagy távolságokból is érezhető volt. Budapestet és Székesfehérvárt is beleértve Magyarország körülbelül felén érzékelték a rengést az emberek. Mint mondta, Szolnokról is kaptak telefonhívásokat. Ilyen távolságokra már hosszabb periódusú hullámok terjednek, nem okoznak olyan károkat, de a csillárt meglengetik – szemléltette Tóth László. Megjegyezte, hogy a földrengés érzékelése nagyban függ a fészekmélységtől és főként a magnitúdótól, de más adottságoktól is. Egy toronyház felső szintjein például könnyebben érzékelhető. Manapság több robbantást észlelnek, mint földrengést – az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumában, százéves gépek között jártunk. Kérdeztük arról is, hogy többen hosszabban elnyúló rengésnek írták le, sokaknak volt idejük a telefonjukon a videófelvételt is elindítani. Azok is hosszabb rengésként élték ezt meg, akik már átéltek kisebb rengéseket Magyarországon. Évente 200 földrengés Magyarországon is van, az egyik törésvonal most is alakítja a Dunántúlt | Pécs Aktuál. Az érzékelés kapcsán Tóth László azt mondta: mivel nagy volt a rengés magnitúdója, tovább is lehetett érzékelni, míg egy 2-es, 3-es rengés csupán néhány másodpercig érzékelhető.
Felidézte, hogy 1763-ban Komáromban volt a mai rengéshez hasonló nagyságrendű rengés Magyarországon. A körülbelül 6-os erősségű rengés akkor 60-70 ember halálát okozta és fél magyarországnyi területen keletkeztek károk. Ilyen méretű rengés 200-300 évente fordul elő hazánk területén. A Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriuma évente 200-300 földrengést regisztál. A sashegyi obszervatórium működéséről ebben a cikkünkben írtunk. Mint arról beszámoltunk, a mai, közép-horvátországi természeti katasztrófa az MTI szerint már több halálos áldozatot követelt. A földrengés epicentruma Zágrábtól 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt, ahol több épület is összedőlt. A földmozgást egész Horvátországban, de a szomszédos országokban, köztük Magyarországon is érezni lehetett
A Kárpát-medence földtani szerkezete. A piros és a kék színnel jelölt lemezek az elmúlt néhány száz millió évben kerültek egymás közelébe A keletkezett károk alapján a földrengés erősségét a kutatók a Richter-skála szerinti 6, 2–6, 3 magnitúdójúra teszik, ami már nagyon erősnek mondható. A beszámolók szerint hét templom, 279 ház dőlt össze, 353 ház súlyosan megrongálódott, vált életveszélyessé. Kénbűzös gázok, furcsán bugyborékoló vizek is feltörtek a mélyből. Érdekes, hogy a módosabb polgárok boltíves kőépületei sínylették meg leginkább a csapást, az egyszerű, vályogból és fűzfavesszőből tapasztott házikók megúszták. Mivel a környéken több településen is éreztette a hatását a földrengés (epicentruma valahol Győr és Komárom között lehetett), a károk aszerint alakultak, hogy hol milyen épületek álltak. A katolikus egyház adatai szerint 63 ember halt meg és sok százan megsérültek, de elképzelhető – dr. Mácza Mihály helytörténész szerint –. hogy ennél jóval több lehetett a halálos áldozatok száma, csak ők nem katolikusok, hanem protestánsok voltak.
A Zemplénben található egyik legszebb magyar épület, a füzérradványi Károlyi-kastély felújítását az EB HUNGARY INVEST Kft. Átadták a felújított füzérradványi Károlyi-kastélyt | Startlap Utazás. végezte. Feladatunk többek között az állagmegóvási munkák megvalósításához szükséges építési és restaurálási tevékenység ellátása, a műemléki kastélyépület külső- és belső felújítása, valamint strandház építése, ill. a kastélypark helyreállítása volt. – Emeletráépítési és szerkezetépítési feladatok – Bontási munkák, helyszíni vasbeton munkák – Zsaluzási és állványozási munkák – Falazás és egyéb kőművesmunkák – Ács, tetőfedési és bádogozási munkák – Szigetelési munkák, nyílászárók cseréje – Gépészeti és elektromos munkák – Belsőépítészeti, fit-out feladatok A másfél milliárdos beruházást az országos kastélyfelújító program keretében végeztük.
Október első hétvégéjén újabb megújult kastélyt vehet birtokba a nagyközönség. A Zemplénben található füzérradványi Károlyi-kastélyt és óriási parkját érdemes meglátogatni, különösen a szomszédos füzéri várral együtt. A kissé eldugott helyen lévő, cserében viszont igazi hegyvidéki, felvidéki hangulatot árasztó együttes a Zempléni – (más néven Tokaj-Eperjesi) hegység közepén fekszik. A neoreneszánsz kastélyt óriási, 100 hektáros (vagyis Városliget méretű) park veszi körül, ami fokozatosan beolvad a környező erdőkbe. A kastélyhoz ráadásul védett fenyősor vezet. A park nagy részét már felújították 2014-16 között, a most átadott projekt a főépületet és közvetlen környezetét érintette. Az épület mostani formáját nem kisebb építész, mint Ybl Miklós tervei szerint nyerte el, aki évekig a Károlyi-család alkalmazásában álló uradalmi építész volt. Füzérradvány károlyi kastély szállás. Ugyanakkor az épületen az amatőr tervezés nyomai is fellelhetők: ennek oka, hogy az építettő, Károlyi Ede műkedvelő építészként belekontárkodott a tervekbe - a visszaemlékezés szerint családja csipkelődő gúnyolódását is kiváltva ezzel.
Egy 1844-es leírás szerint "gyönyörű vadakkal bővelkedő erdő" terült el a kastély mellett. A mai kastély elődjének számító épületet a 16. század végén Réthey Péter építette, az akkor még Radvány nevű településen. I. Lipót király 1686-ban báró Károlyi Lászlónak, Szatmár vármegye örökös főispánjának adományozta az uradalmat. Ezt követően a radványi kastély a Károlyi család rezidenciájaként és uradalmi gazdasági központjaként működött. Károlyi László fia, gróf Károlyi Sándor kötötte meg a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben. A hatalmas asztal, amelyen a békeszerződést aláírták, ma is ott áll a füzérradványi kastélyban. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője Forrás: Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram/NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Füzérradvány – Wikipédia. Az épület historizáló stílusa Az épület historizáló stílusát gróf Károlyi Edének köszönhetjük. A tervezést Ybl Miklósra bízta, de ő maga is részt vett benne. A nyolcszögletű torony az ő ötlete nyomán született.
Vendéglátóink finom bográcsgulyással és ínycsiklandó meggyes pitével várják a csoportot. Miután késői ebédünket elfogyasztottuk, megismerkedünk a méhészkedés történetével, régi méhészeti eszközökkel, a méhészet alapjaival, illetve megkóstolhatjuk a helyben termelt mézeket. Továbbá aki szeretne a finomabbnál finomabb mézkészítményekből haza is vinni, a múzeumban lehetőségünk lesz vásárolni igazi különlegességeket, gyógyhatású mézeket és egyéb méhészeti termékeket (úgy, mint virágpor, propolisz, méhpempő). Az itt kínált termékek valóban a minőséget képviselik, ugyanis 2016-ban elnyerték az Év Kiváló Méhészete Díjat, mely igazán nagy elismerést jelent a szakmában. Hazaindulás a délutáni órákban, érkezés Vácra az esti órákban. Átadták a megújult füzérradványi kastélyt. Részletek és árak Időpontok: 2022. március 26. (megtelt) és 2022. május 21. (szombat) 1 nap Találkozó: 6:30-kor a váci Művelődési Ház előtt Indulás/érkezés: 6:45-kor váci Művelődési Ház elől / elé Utazás: légkondicionált autóbusszal Fakultatív ebéd: 2500 Ft/fő (bográcsgulyás + meggyes pite) Min.
A kastélyegyüttest egyébként a vállalkozókedvű Károlyiak már a harmincas években szállodává alakították. A felső körökben rendkívül népszerű üdülőhelyen golfpálya, úszómedence, sípálya is létesült, sőt, magát a kastélyt átalakították kissé, ekkor létesült az egyik teremben a remekbe faragott bárpult. A kert kevéssé használt részén kis luxusbungalók épültek. A szálló 1947-ig működött, sikeresen és jövedelmezően, ekkor államosították az épületet, ahol tüdőgondozó létesült. A hányattatott sorsú együttes már évek óta látogatható volt, igaz a turisták legfőképpen üres termeken mehettek végig, ahol csak egy-két bútor utalt arra, hogy mégiscsak kastélyban járnak. A mostani felújítás 3 milliárd forintba került, ami magában foglalta az épület berendezését is - a kiállítási koncepció szerint a harmincas éveki kastélyszálló hangulata éledt újjá. A tervező az XYZ Design Labor, B. Szabó Veronika vezetésével. A felújítás magában foglalta az összes külső homlokzatot, a tetőt, és a belsőépítészeti munkákat is.
[12] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98, 8%-a magyarnak, 32% cigánynak, 0, 3% örménynek, 0, 6% szlováknak mondta magát (0, 9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54, 9%, református 21%, görögkatolikus 9, 8%, felekezeten kívüli 3% (9, 8% nem válaszolt).