Halász Albert: Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken (Studio Artis Kiadó-Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1999) - Lektor Kiadó: Studio Artis Kiadó-Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Kiadás helye: Lendva Kiadás éve: 1999 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 322 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 18 cm ISBN: 96-6232-10-X Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal, ábrákkal. Angol és szlovák nyelvű összefoglalóval.
a(z) 269 eredmények "jeles napok ünnepek" Mikulás memory Egyező párok Általános iskola 1. osztály 2. osztály 3. osztály Jeles napok Doboznyitó Környezetismeret Matek Egyezés 5. osztály ének-zene JELES NAPOK 6. osztály Történelem Februári jeles napok Kártyaosztó 4. Februári jeles napok, érdekességek | Anyanet. osztály 7. osztály 8. osztály Fejlesztés Világnapok Karácsony Szókereső Ünnepek Találd ki! Akasztófa Gyereknap Napok Párosító Időmérés Csoportosító Erkölcstan napok Anagramma Feloldó Német
Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. Április 14. - A Titanic pusztulása 1912-ben, ezen a napon, útban Southamptonból New Yorkba 2200 utassal a fedélzetén jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Titanic. További érdekességek a 2012. évi áprilisi Hónap ajánlatában. Április 15. - Nagypéntek Virágvasárnapot húsvétig a nagyhét napjai követik. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a húsvétot megelőző péntek. Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Ezen a napon hústilalom és szigorú böjt van. Nagypéntek a reformátusok egyetlen hagyományos böjti napja. Jeles napok ünnepek 18. Jézus Krisztus kereszthalála, a keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt Kr. u. 26 és 35 között. A településünkön fennmaradt húsvéti népszokásokról a Hónap ajánlata 2011. április menüben olvashatsz. Április 17-18 - Húsvét A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is.
A Föld Napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg. Magyarországon e napon általában fák ültetése, közösségi szemétszedés, és egyéb közcélú tevékenységek megrendezésére kerül sor. Április 24. Jeles napok ünnepek 9. Szent György napja, a Rendőrség Napja, A Kísérleti Állatok Védelmének Világnapja. A kormány határozata alapján 1992-től Szent György napján, április 24-én rendezik meg Magyarországon A Rendőrség Napját. E napon osztanak ki miniszteri elismeréseket a munkájukat kiemelkedően végző, esetenként már nyugalmazott rendőrök között. A Kísérleti Állatok Védelmének Világnapján A világon évente közel 100 millió állaton végeznek kísérleteket. Ezek több mint fele hadászati célokat, további nagy részük kozmetikai szerek tesztelését, és mindössze 6 százalékuk gyógyászati célokat szolgál. Az állatvédők arra figyelmeztetnek: a tudomány számára lehet állatbarát megoldás is, ezért minden évben felhívják a figyelmet április 24-én a laborállatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát.
Napjainkban ezért egyre nagyobb igény van a különböző évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódó megbízható összeállításokra. Az embereknek, a nemzeteknek és a vallási közösségeknek, az egész nemzetközi közösségnek szüksége van az ünnepekre, mert ezek által erősödik az egymáshoz tartozás és kötődés, az egymásrautaltság érzése is. Ezzel szemben vannak olyan vélemények is, hogy túl sok az ünnep, és hogy korunk rohanó embere nem is tud már ünnepelni. Halász Albert: Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken (Studio Artis Kiadó-Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 1999) - antikvarium.hu. Valójában nem az a probléma, hogy hány ünnep vagy jeles nap van egy évben – ki-ki ünnepeljen a saját választása és érdekeltsége szerint –, hanem hogy miként viszonyulunk ezekhez az ünnepekhez, teszünk-e, és mit az adott ünnepnap által meghirdetett közös cél vagy eszme megvalósítása érdekében. Bozóki Antal
ELŐSZÓ (... ) A vajdasági magyarság jeles napjai: ■ a magyar kultúra napja (január 22. ), ■ az anyanyelvi világnap (február 21. ), ■ a magyar sajtó napja (március 15. ), ■ a vajdasági magyar könyv és olvasás napja (március 29. ), ■ a magyar költészet napja (április 11. ), ■ a táncművészet világnapja (április 29. ), ■ az Európa-nap – az Európai Unió ünnepe (május 9. ), ■ a vajdasági magyar irodalom napja (július 27. ), ■ a magyar dráma napja (szeptember 21. ), ■ a vajdasági magyar mozgókép napja (október 13. ), ■ a délvidéki magyar színjátszás napja (október 29. ), ■ a magyar tudomány napja (november 3. ), ■ a magyar közoktatás napja (november 22. Jeles napok ünnepek - Tananyagok. ) és ■ a kisebbségek világnapja (december 18. ). A délvidéki magyarság jelentős dátumai közé tartozik, habár nem számít hivatalos ünnepnek, október 21-e, a Magyar Tanszék napja is. Sinkó Ervin, költő, író, irodalomtörténész, tanulmányíró, pedagógus 1959. október 21-én tartotta meg székfoglaló előadását az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Szabadság téri épületében, és ugyanezen a napon kezdte meg munkáját a Magyar Tanszék az akkor már öt éve megalakult Bölcsészettudományi Kar kötelékében.
Március 15. NEMZETI ÜNNEPÜNK A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. A Kossuth- és Széchenyi-díjakat ezen a napon nyújtják át. Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit. A Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.
Újdonsült szülőként nem is olyan egyszerű eligazodni a védőoltások között. Melyik a kötelező és mi a választható vakcina? Mikor, milyen szurit fog kapni a babánk? Lehet e mellékhatásuk? És még számtalan ehhez hasonló kérdés merülhet fel bennünk. Miért van szükség a védőoltásokra? - A védőoltások alapelve, hogy a kórokozó gyengített vagy elölt változatát a szervezetbe juttatva a szervezetet a védekezési (immun) folyamatok beindítására készteti - tudjuk meg Dr. Sztanó Gabriella gyermekorvostól. Mely oltások kötelezőek Németországban? | Németországi Magyarok. Eközben a szervezet meg is jegyzi magának a kórokozót, és amikor később egy betegséget akarna a kórokozó kialakítani, a szervezet "emlékeit felelevenítve ", gyorsan felismeri és hatástalanítja azt. - Az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai a védőoltások, és amennyiben egy potenciálisan súlyos betegséget meg lehet előzni egy védőoltással, azt meg kell tenni. Sokan kibúvót keresnek az oltások alól, abban reménykedve, hogy gyermeküket majd megvédi az úgynevezett nyájimmunitás. (A nyájimmunitás olyan immunitás, amely akkor keletkezik, amikor a népesség egy bizonyos részének beoltása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is. )
A kórokozó A bárányhimlőt a varicella-zoster vírus (VZV) okozza, amely övsömöröt (herpes zoster) is okozhat. Előfordulás A bárányhimlő leginkább a kisgyermekeket érinti, az esetek nagy részében a 2–8 éves gyermekek között fordul elő. Általában enyhe betegség és a legtöbb egészséges gyermek gyorsan gyógyul, de súlyos szövődmények is előfordulhatnak. A bárányhimlő-esetek kb. 10% -a 15 éven felüli embereknél fordul elő, és a fertőzés szövődményei gyakran súlyosabbak felnőtteknél. Az ellenanyaggal nem rendelkező terhes nőket nagymértékben veszélyezteti a bárányhimlő, amely súlyos betegséget okozhat a nőben, valamint növeli a vetélés és a magzati veleszületett rendellenességek kockázatát. Kötelező oltások gyerekeknek. Terjedés A vírus cseppfertőzéssel terjed, valamint a kiütéses személy hólyagjainak megérintésével vagy ruhák, felületek, játékok, ágynemű közvetítésével is fertőződhet a fogékony személy. A bárányhimlő nagyon fertőző betegség, a fogékony emberek kb. 96% -ánál fog kialakulni a betegség, ha fertőző forrással találkoznak.
Választható a kullancs által terjesztett fertőző agyvelőgyulladás elleni oltás túrázóknak, erdőben járóknak vagy fertőzött területen lakóknak. A kötelező és az ajánlott oltások együttes beadása sem a helyi reakció esélyét nem növeli, sem az immunrendszer számára nem jelent nagyobb terhelést. A koronavírus járvány miatt különösen ajánlott csökkenteni a rendelőben való megjelenést, emiatt a házi gyermekorvos összevonhatja a kötelező és az ajánlott oltások idejét.
Amennyiben átestek már a betegségen, orvosi igazolással kell azt bizonyítaniuk. Mi történik, ha elmarad az oltás? A szülők maximum 2. 500 eurós pénzbírságra számíthatnak, ha oltás nélkül küldik gyerekeiket a közösségi létesítményekbe. A pénzbírság kiszabható olyan intézmények ellen is, amelyek oltatlan gyerekeket fogadnak be, illetve a közösségi, egészségügyi intézmények személyzetére és a menekült szállások lakóira is. Bárányhimlő | VÉDEM. Az oltatlan gyerekeket kizárhatják az intézményből, és felfüggeszthetik állásából az oltási bizonyítvánnyal nem rendelkező közösségi létesítmények alkalmazottait is. Ahhoz, hogy a folyamat zökkenőmentes legyen, a törvény értelmében minden szakorvos beadhatja az oltást a tevékenységi kör megszabott határától függetlenül is. Ezenkívül a közegészségügyi szolgáltatók önkéntes oltásokat szervezhetnek az iskolákban. Végezetül az oltások dokumentálása elektronikus formában is lehetségessé válik, így könnyebb lesz a következő oltással kapcsolatos időpontokról értesülni. Forrás:
Azt találták, hogy a régióban a legjobb átoltottságot értük el, és szervezett rendszert alkalmazunk. Ez a védőnői és a gyermekorvosi hálózatnak is köszönhető. A védőoltások tekintetében a szülők körében sokáig nem voltak kételyek, mindenki elfogadta azokat, és oltatta a gyermekeket. Az utóbbi időben sajnos hangot kaptak olyan vélemények, amelyek megkérdőjelezik a védőoltások szükségességét. Akik ilyen véleményen vannak, nincsenek tisztában a védőoltások hatásával, nem ismerik azokat a betegségeket, amelyek ellen a vakcinák védelmet nyújtanak. Az, hogy a betegségeket nem ismerik a mai fiatal szülők, éppen annak köszönhető, hogy a védőoltások hatására eltűntek. Számos példa figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi kedvező helyzet csak addig tart, amíg fennáll a védőoltások által kialakított immunitás. A védőoltások szükségessége tehát nemhogy nem kérdőjelezhető meg, hanem alapvetően fontos megelőző tevékenység. A szülők felelőssége, hogy gyermekeiknek megadjanak mindent, ami segíti egészséges fejlődésüket.
Az egészségügy feladata pedig az, hogy a legkorszerűbb módszerekkel megelőzzék a gyermekek egészségét fenyegető súlyos betegségeket. Ennek igen jelentős momentuma az új védőoltás rendszer bevezetése. Szerző: Dr. Szabó Aranka gyermekorvos
Tünetek A bárányhimlő megfázásos tünetekkel kezdődhet, amelyeket magas láz és nagyon viszkető, hólyagszerű kiütés követ. A kiütések 3-5 nap alatt jelentkeznek, főleg a törzsön, és a végtagokon. A tünetek súlyossága személyenként eltérő. Lehetséges tünetmentes, de súlyos bárányhimlő fertőzés is. Övsömör akkor alakul ki, ha korábban már volt bárányhimlő fertőzés, és a vírus újra aktiválódik a szervezetben. Kezelés Lázcsillapítás, valamint ágynyugalom alkalmazandó, egészséges egyéneknél nincs szükség vírusellenes kezelésre. Azoknak a személyeknek, akiknél nagyobb a szövődmények kockázata (12 év feletti, gyengült immunrendszerű, vagy terhes nők), vagy bárki, akinek szövődményei vannak, orvosi kezelés szükséges. Megelőzés Rendelkezésre áll hatékony védőoltás a betegség megelőzésére. Európában egyelőre csak kevés országban tartozik a kötelező védőoltások közé.