Számunkra már természetes a mindennapjainkba beférkőző technológia, hogy minden automatizálva van, azonban ha jobban belegondolunk, mindez lényegében egy évszázada még sci-finek számított. Sőt, valakinek az életkörülményei miatt még a napfény is luxus. Pláne, ha egy nukleáris háború túlélőjéről van szó. Merthogy lényegében ezzel indít a New Dawn. Egy túlélő szemszögéből, aki már a nagy világégés után született, így hatéves koráig a szabadban sem járt, majd egy teljesen új világban kellett megismerkednie a felszínnel, az élővilággal és a technológiamentes élet mindennapjaival. Azért az első jelenetek tükrében a helyzet tragikuma megkérdőjelezhető, elvégre a bevezető egy olyan civilizációt mutat be, mely nem függ a kormányoktól, adóktól, bankoktól, ehelyett felépíti mindazt, ami elveszett az elmúlt évszázadokban. Ha pedig azt kérdezed, hogyan és miért robbant ki a régóta vizionált atomháború, akkor esélyesen nem játszottad végig a tavaly megjelent Far Cry 5-öt (PC Guru 18/04), aminek a New Dawn lényegében a folytatása/bővítése.
Érted már, hogy mire megy ki a játék? Bezony: vagy gyűjtögetsz, keresed az alapanyagokat, vagy a kártyád után nyúlsz, aztán megveszed, amire szükséged van. Ezúttal tehát nem XP-boostra van a valós pénz, hanem arra, hogy ne kelljen annyit farmolgatni. Más kérdés, hogy egyébként lazán összeszedhető minden, lényegében csak a javíthatatlanul lusták fognak extrán költeni a játékra, de azért így is érthető, ha bárki ferde szemmel nézi azt, ahogy egy minimális változtatásokkal teli programot még ráadás bevételi forrásként igyekszik eladni a Ubisoft. Isten útjai kifürkészhetetlenek Azért van jó hírem is. A New Dawn világa teljesen szerethető. Persze, aki magát a Far Cry-sorozatot és játékmenetét nem kedveli, esetleg az ötödik részért nem volt oda, az esélyesen nem szereti majd ezt az újabb kalandot sem. Ha viszont valaki kifejezetten élvezte a tavalyi részt, nem zavarják a markáns színek, az ismét jól mulathat – pláne, ha még a Mad Max-jellegű jövőképeket is csípi. A hegyekkel és folyókkal, erdőkkel és tavakkal teli terület még zöldebb és tarkább, mint eddig volt, a volt civilizáció nyomai nagyon mutatósak (egyúttal megmutatják a Falloutnak is, hogy mi a cél), az állatvilág immáron mindenhol megtalálható, ráadásul a craftolással együtt egy színkódos RPG-rendszer is bejött a képbe, ami kicsit feldobja a fegyverkezést és a harcokat.
Mindenkinek van három egyedi képessége, de az utolsó kettőt csak akkor oldhatjuk fel, ha elég ellenfelet intéztünk el közösen. Menet közben számos olyan karakterrel összefuthatunk, akit a Far Cry 5-ben megismertünk, de az események akkor pörögnek fel igazán, amikor színre lép az öreg Joseph Seed. Onnantól kezdve kezd igazán izgalmas lenni a sztori (nélküle gyorsan unalomba fullad az egész). A Far Cry New Dawn jó játék, de nem ettől fogják megszeretni a sorozatot azok, akik eddig elkerülték. Ez inkább a rajongóknak szól, még egy kis Far Cry mielőtt a sorozat elmegy egy hosszabb pihenőre, ami már nagyon hiányzik neki. Jó lenne egy hasonló megújulás, mint amit az Assassin's Creed játékoknál behoztak, mert így ebben a formában vészesen közeledik a Far Cry sorozat a kiégés felé. Ettől függetlenül az alapok jók, a sztori a játék második felétől egészen érdekes és még a természetfeletti szál behozatala sem zavart annyira, mint ahogy azt elsőre gondoltam. Leginkább a Far Cry Primalhöz tudnám hasonlítani, azt az élményt hozza, se többet, se kevesebbet.
Mocsy hosszabb, belemenősebb tesztjét a márciusi GameStar magazinban olvashatjátok. Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!
Azt mondom, soha rosszabbat, mert összességében élveztem az akciót, de ennél azért sokkal kreatívabbak is lehetnének a fejlesztők, mert a jobb eredményhez mindez már nem elég. Még amellett sem, hogy kifejezetten mutatós darabról van szó, amiben fotózgatni is élmény.
Az erősebb ellenfelek ellen erősebb fegyverek kellenek, de azokat csak úgy gyárthatunk, ha a fegyverműhelyünket is továbbfejlesztjük. Okosan van kitalálva a rendszer, elég sok bázist fel kell szabadítanunk (akár többször is), hogy eljussunk az elit fegyverekhez. A fegyverek mellett tuningolhatjuk az életerőnket, gyógynövényeket termeszthetünk, spéci lőszer és robbanóanyag műhelyt üzemeltethetünk, kiképzőközpontot nyithatunk a társaink erőnlétének fokozására, a kommunikációs központban hasznos térképeket szerezhetünk be, sőt lesz még egy külön bejáratú garázsunk is. Akinek ez nem lenne elég annak ott vannak az expedíciók: ezek teljesen különálló egyedi missziók, ahová helikopterrel szállítanak el bennünket. Egy partra sodródott repülőgéphordozó, egy lepusztult vidámpark vagy egy összeomlott híd ideális terep egy kis extra küldetésre, ahol a cél az, hogy egy csomagot megszerezzünk és biztonságban kimenekítsük a helikopterrel, miközben a banditák a nyomunkban loholnak. Kimondottan izgalmas és pörgős missziók ezek, ráadásul újakat is fognak belőlük a fejlesztők időnként betenni a játékba.
Igen, minden alkoholba kerül, legyen szó a géppark bővítéséről, a fegyverek korszerűsítéséről, a gyógynövények termesztéséről, vagy akár a felfedezésről. Mindennek ára van, így alaposan farmolni kell. Ez lényegében annyit tesz, hogy a 10 helyőrséget többször is ki lehet fosztani, egyre nehezebb fokozaton, sőt az utakon állandóan mozgásban lévő rakományra is rárabolhatunk. De ha mindez nem lenne elég, bőven van még gyűjtenivaló, merthogy a New Dawn a craftolásból és nem mellékesen a mikrotranzakciókból tartja fenn magát. Bár ez nem teljesen igaz, hiszen keveset kellett dolgozni vele, így a költségei is megkérdőjelezhetőek. A lényeg, hogy a térképen mindenhol találunk valami fontos összetevőt, amit aztán beharácsolhatunk: ragasztószalag, fémhulladék, növények és egyebek – mind valami elkészítéséhez szükséges. A fegyvereket, a járműveket, a gyógyító csomagokat nem vesszük, hanem készítjük, ahogy a töltényeket is, sőt ha a választott segítőnk valahogy meghal, őt is összetevők segítségével lehet feltámasztani.
Az Animációs esték – Hagyomány és haladás című online sorozat keretében május 20-án Kollarik Tamás vendége Rófusz Ferenc és Vácz Péter voltak. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) által életre hívott esték folyamán eltérő generációk képviselői ülnek egy asztalhoz és a házigazda, a Bánffy Miklós-díjas producer Kollarik Tamás, egyetemi oktató olyan kérdéseket vet fel, mint például melyek azok a szempontok, amelyek a művészeti értékek létrehozásához elengedhetetlenek? Miben áll a tehetségek gondozása, hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak? XVII. század - Hagyomány és múltidéző. Mi az állam szerepe, a támogatási rendszerek szükségessége, a piac, valamint a mecenatúra és a kultúra kapcsolata? Az aktuális rész vendége a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Rófusz Ferenc Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező, akinek karrierje 1968-ban indult a Pannónia Filmstúdióban. Az első magyar, aki hazánkban készült filmért, az 1981-es A légy című produkcióért kapott Oscar-díjat. 1984-ben Németországba utazott, ahol animációs TV-sorozatokon dolgozott, ezt követően 1988-tól a torontói Nelvana Ltd. animációs cég munkatársa.
A Produceri esték – Hagyomány és haladás című online sorozat első vendége szeptember 30-án Sándor Pál producer és Taba Miklós a Filmiroda igazgatója. Ősszel folytatódik a "Hagyomány és haladás" című filmszakmai beszélgetéssorozat az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) szervezésében. Az őszi sorozatnak a nyáron megjelent Magyar producerek I. interjúkötet ad aktualitást. Az esték során a házigazda, Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas és Magyar Filmdíjas szakember, filmalkotó, egyetemi oktató a magyar film igazgatásához, szervezéséhez kapcsolható nemzetközi hírű szakemberekkel beszélget, s olyan legendákat kérdez a Hild-villában, mint Mikulás Ferenc, Hábermann Jenő, Sándor Pál vagy Taba Miklós. Balsaráti Vitus János Általános Iskola, Balsaráti Vitus János Általános Isola Di. Sándor Pál Az őszi tematika kapcsolódik a kutatóintézet gondozásában és Kollarik Tamás szerkesztésében a Fundamenta profunda sorozatban megjelent – a ma már egyetemi oktatásba beépült – "Mozgókép és paragrafusok" és "Animációs körkép" kötetekhez és illeszkedik a Documenta Artis sorozatban publikált a Magyar animációs alkotók I. és Magyar forgatókönyvírók I. könyvekhez.
© Technológia: Múltidéző feladatot kaptak a Kazahsztánnal határos oroszországi Novoszibirszki terület kozákjai a KGB utódszervezetétől, a Szövetségi Biztonsági Szolgálattól (FSZB). A belügyi titkosszolgálat emberei katonai képzésben részesítették a hagyományőrző félkatonai szervezetet, hogy a határőrség kötelékében a múlt héten zűrzavarba süllyedt Kazahsztánnal közös határt őrizzék. Félidőben a komáromi Nagy Kokárda Napokon – KÉPRIPORT | ma7.sk. A kozákokat megtanították az államhatár védelmének alapjaira, a katonai topográfiára, a határvédelem technikai eszközeinek használatára, a katonai egészségügyi ellátásra – áll az FSZB közleményében. A cári Oroszországban viselt egyenruhában járőröző, kucsmát viselő férfiak állítólag már fogtak is három határsértőt. Kritikusok szerint azonban a kozákok katonai kiképzése meglehetősen aggályos, mivel – bár az orosz katonaság szerves részét képezték – hagyományosan a cárt szolgálták kiváltságokért, juttatásokért cserébe. És a szolgálat gyakran nem kedvelt kisebbségek, például zsidók ellen folytatott pogromokban, vagy nem kívánt tüntetések, sztrájkok erőszakos feloszlatásában nyilvánult meg.
Sokan úgy gondolják, Marcel Proust tette világhírűvé az Az eltűnt idő nyomában című művével ezt az apró, kagylócska formájú süteményt. Az elbeszélő egy madeleine-nek nevezett süteményt merít a hársfateájába, melynek íze felidézi a Combray-ben töltött gyermekévek ízeit és hangulatát. Madeleine – 1. recept Hozzávalók: 5 tojás, 250 g cukor, 5 g vanília, 60 g méz, 1, 2 dl tej, 400 g liszt, 20 g élesztő, 400 g felmelegített vaj A hozzávalókat összekeverjük ebben a sorrendben, formába töltjük, és 8-10 percig sütjük. Madeleine – 2. recept Hozzávalók: 8 dkg vaj, 10 dkg liszt, 10 dkg cukor, 2 tojás, csipet só, 1/2 citrom reszelt héja A sütőt 200 fokra melegítem elő. A vajat megolvasztom. A tojásokat a cukorral habos-fehérre keverem, majd hozzáteszem a citromhéjat. Óvatosan beleforgatom a lisztet, majd a kihűlt olvasztott vajat. Néhány percre hűtőbe teszem dermedni, majd mikor már kanalazható állagú, kivajazott madeleine-formába simítom. Kb. 10-12 perc alatt sül arany színűre. Earl Grey teás madeleine Hozzávalók: 5 ek vaj (a forma kikenéséhez is kell egy kevés), 2 ek Earl Grey teafű, 12 dkg liszt, 1/2 tk sütőpor, 2 tojás, 7 dkg cukor 2 ek méz, 2 rúd vanília kikapart belseje, 1/2 citrom reszelt héja A vajat megolvasztjuk, és hozzákeverjük a mozsárban porrá tört teafüvet.
Elismerés 2022. február 10., 13:42 Liszt, só, cukor meg gyöngy legyen otthon! - Balta Arankát díjazták Az idei Csemadok közművedődési díjazottjainak egyike Balta Aranka, a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes egyik tánckarvezetője. 2022. február 9., 19:10 Jubilál a Folk-kocsmakvíz a Hagyományok Házában Huszonötödik állomásához érkezett a Hagyományok Háza Folk-kocsmakvíz játékos vetélkedője. Magyar emlékek nyomában 2022. február 6., 17:26 Erzsébet királyné/Sisi – Genf (Svájc), Zandvoort (Hollandia) Magyarországon ritka népszerűségnek örvendett Ferenc József felesége, Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő, (köz)kedvelt becenevén Sisi.
2021 nyarán felkérést kaptam a Gömöri Kézművesek Társaságától, hogy a hagyományos nemzetközi XV. Gömöri Kézműves Vásár várhosszúréti rendezvénye keretében tartsak előadást Gömör hagyományos tánckultúrájáról. Az előadás vázlatának felhasználásával próbálom folytatásos írásban összefoglalni a Gömör tájegységben végzett néptáncgyűjtéseimet, illetve a jelenlétemben végzett gyűjtéseket. Az előadás bevezetőjében elmondott fontos tényt itt is, és minden folytatás elején közölni szándékozom, hogy "az elődeinktől a XX. század első felével bezárólag semmilyen írásbeli hagyaték nem maradt ránk a gömöri tánckutatást illetően, legalábbis kutatásaim alkalmával én nem találkoztam vele". X X X A Tánckörvezetők és koreográfusok sorozatban megvalósított 2-3 éves távoktatások a néptánc, népdal, szokásanyag, stb. kutatása és felgyűjtése területén is jelentős eredményt hozott. A színpadi táncalkotók, koreográfusok és a táncegyüttesek vezetői tudatosították, hogy a hagyomány megismeréséhez a néprajzi gyűjtőmunkába való bekapcsolódásuk a legeredményesebb út.