A GDP-arányos magyar államadósság a 90-es évek eleji 90%-ról, az évtized közepén végrehajtott "Bokros csomag" keretében / hatására lezajló privatizáció bevételeinek adósságszolgálatra fordításának, szigorúbb fiskális politika folytatásának, valamint a beinduló gazdasági növekedésnek és a magas inflációs rátának köszönhetően 2001-re a GDP 52, 7%-ára csökkent. Az adósságráta 2001-től indult ismét emelkedésnek, alapvetően az elszabaduló költségvetési hiány (a kormányzat adott évi túlköltekezésének mértéke) miatt. Magyar államadósság alakulása 1990 óta. A 2006 évi költségvetési hiány forintban kifejezett összege hétszerese, a GDP-arányos értéke azonban alig több, mint kétszerese az 1996 évinek. Ez idő alatt ugyanis a magyar GDP nominális értéke részben a kilencvenes évek végi magas infláció hatására a triplájára nőtt. A költségvetési hiány mellett, az adósságráta emelkedésének másodlagos okai a felhalmozott adósságállomány magas kamatterhei voltak. A kamatteher már 1995-ben meghaladta az 500 milliárd forintot, 2004-ben 900 milliárd forint fölé emelkedett, mára pedig 1200 milliárd forint körül jár, éves szinten.
Ugyanakkor, a forintadósság magasabb kamatterhe fenntarthatósági, a rövidülő futamidő pedig refinanszírozási kockázatokat hordoz.
Magyarország az Európai Unió legnagyobb tormatermelője Tavaly csaknem 1267 hektáron folyt tormatermelés Magyarországon, és több mint 12 ezer tonna torma termett, ami az Európai Unió éves össztermésének közel felét teszi ki - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csütörtökön az MTI-vel.
Summa summarum: egyelőre még ráérnek a balliberális szakértők rémhíreket kelteni. Várjuk már meg a hivatalba lépő kormány új, költségvetést és gazdaságot érintő intézkedéseit. Elég lesz utána is riogatni! De legjobb volna semmikor sem. A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank homlokzata (Fotó: Kurucz Árpád)
Gyűjteményedből ez a Megállni tilos tábla sem hiányozhat! Részletek Mire számíthatsz, ha a Pindurpalota webshopban vásárolsz? Raktárkészletről szolgálunk ki, emiatt aznap összekészítjük a csomagodat! Házhozszállítás - 15. 990. - felett ingyenesen (Sprinterrel): 2 - 4 munkanap 10. 000. - feletti vásárlásnál ajándékot is választhatsz (Nem jár automatikusan)! 14 napos elállás Teljeskörű garanciális ügyintézés sorban állás nélkül! Több féle szállítási és fizetési mód: csomagpontok, házhozszállítás, csomagautomata Expressz szállítási lehetőség GLS másnapra! 4 0. § Megállás (1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2) - (5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell. (2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5, 5 méter szélességű hely marad.
2014. augusztus 22. A III. ker. Raktár-Kerék utca kereszteződésben egyértelmű a parkolási tiltás, viszont a kerület a tábla mögött kialakította a lakosok számára a parkolási lehetőséget. Az ellentmondás miatt legalább 4 (jóhiszemű) parkoló gépjármű folyamatosan ki van téve a büntetés kiszabására. Szerk. : 2014. 09. 09. Sajnos, továbbra is ellentmondásos a helyzet a következők miatt: ugyanebben a parkolói sávban messzebb látható egy másik megállni tilos tábla (a fehér szállítójármű mögött, a Kerék utcai iskola konyhája előtt, alatta időbeosztással, miszerint hétköznap bizonyos órákban nem lehet megállni a táblától kezdve, az ugyanígy kialakított parkolási lehetőség ellenére sem. Mégis (számlákkal bizonyithatóan) a közterületesek megbüntették az ismerősömet az említett tábla mögötti járda és az úttest között kialakított részen történt "szabálytalan" parkolás miatt. Ezek szerint a törvény bizonyos szituációkban rugalmasan kezeli a tábla úttestre vetített érvényességi hatályát? (kérésre küldöm a közelebbi képet az említett útszakaszról).
Várom (véleményem szerint) az autósok számára elég fontos (perdöntő? ) válaszukat! 2015. 02. 11. "A jóindulattól és a precíz megoldásra való törekvéstől vezérelve a kérdéses helyen kissé tisztázatlan forgalmi helyzet került kialakításra. Azzal ugyanis, hogy az úttestet azonos szinten kiszélesítették és leburkolták – gondolván arra, hogy majd itt fognak parkolni a gépjárművek – gyakorlatilag az eredeti úttestet szélesítették ki. Ugyanis parkoló tábla alkalmazása nélkül az az eredeti úttest szélesebb változata jött így létre. Ezt még csak tetézi az, hogy az utca elejére kihelyezték a "Megállni tilos" jelzőtáblát, amely azt jelenti, hogy az úttesten – tehát az immár "kiszélesített" úttesten – tilos a megállás. Nyilván a forgalmat szervező közútkezelőnek (gondolom ez esetben a területileg illetékes önkormányzatnak) az volt az eredeti szándéka, hogy az utcában parkolni szándékozó gépjárművek ne a "normál" forgalmat lebonyolító úttest részen várakozzanak, hanem az erre kialakított részen. Ahogy a közmondás is mondja, "A legjobb szándék is hasztalan, ha tetté nem válik" itt az az eset állt elő, hogy az eredeti folyamatot közúti jelzésekkel nem egészítették ki.
Táblák: A5 méretben • anyaga: könnyű habosított műanyag • vastagsága: 2 mm • szinezési eljárás: digitális nyomtatás • a táblák bármilyen más képpel és egyedi méretben is rendelhetők • a táblák foszforeszkáló felülettel is rendelhetők, (a foszforeszkáló táblák, sötétben kb 3 órán át jól láthatóak) Figyelem! Az A5-ös mérettől eltérő méretekre és a foszforeszkáló felületre kérjen árajánlatot. Ha kérdése van hívjon bátran! +36 70 431 2146
Mi lett volna véleményem szerint a helyes megoldás? Az, hogy egyrészt nem kellett volna indokolatlanul járdaszigetekkel megszakítani a kiépített parkoló sávot (általában ez ott indokolt, ahol pl. fa van és a parkoló kialakítása kapcsán – nagyon helyesen – nem akarták a már meglévő fát kivágni), másrészt jelzőtáblával jelezni kellett volna, hogy az az érintett rész kijelölt parkolóhely. Ezzel a jelzéssel ugyanis nem jött volna létre a "kiszélesített" úttest és nem lett volna anomália a parkolás jogosultságát illetően. Tehát javaslom, hogy kerüljön kihelyezésre minden érintett járdaszigetre a KRESZ 17. § (1) c) pontjában nevesített "Várakozóhely" közúti jelzőtáblák valamelyike (nyilván a "Várakozni tilos" kiegészítő táblával jelölt résznél maradjon a meghatározott cél szerinti eredeti jelzés). E nélkül ugyanis a jobbra tartási kötelezettséget figyelembe véve a haladó forgalomnak ezt a területet is elvileg igénybe kellene venni (természetesen olyan helyen, ahová a haladó jármű az indokolatlan "cikázást" kizárva akadálytalanul ezt megteheti).