Pallagi Óriás Egres magastörzsű személyes átvétel KÉSZLET EREJÉIG KAPHATÓ!!! CSAK SZEMÉLYES ÁTVÉTELLEL VÁSÁROLHATÓ MEG! Nagyméretű, alakja elliptikus, mutatós, éretten sárgászöld színű, napos oldalon pirosas, kellemes ízű. Érési ideje: késői érésű, július eleje-közepe körül fogyasztható Ültetése: Igénytelen növény, azonban a trágyázást és a nyári bőséges öntözést meghálálja. Korán termőre fordul. Ügyeljünk arra, hogy kapálás közben a fák törzsét ne sértsük meg, mert a sérülés gombák melegágya lehet. Porzói: önállóan is megtermő, porzó fajtákkal ültetve maximális terméshozam várható. Permetezése: lisztharmat ellen rendszeres permetezést igényel, melyet időben el kell végezni az egészséges gyümölcsök érdekében. Felhasználása: friss fogyasztás, fő felhasználója a hűtőipar, szörp, gyümölcslé, ízletes mártás, kompót, dzsem készül belőle. Pallagi óriás-köszméte(piszke,egres)-magastörzsű – SzentesKert Webáruház. 1, 5 literes Konténeres kiszerelésben kapható! 1m magas törzsre oltott. Konténeres növényeket egész évben lehet ültetni ezért egész évben vásárolható!
Késői érésű, általában július 10-20. között éri el a biológiai érettséget, ezután pár nappal lehull. Gyümölcse nagy méretű, 6g átlagtömegű, eliptikus, éretten sárgászöld színű, napos oldalon pirossal márványozott.
A betegségeket is könnyebb megelőzni, hiszen könnyen észrevehetjük a növény beteg részeit és gyorsan el is tudjuk távolítani azokat. Az egres termesztése nagyon egyszerű és igazán gyümölcsöző. Fotó: Az egres téli metszése Az egres téli metszése igazán gyümölcsöző. Ha ugyanis rászánjuk az időt és alaposan elvégezzük a munkát, a terméshozama jóval nagyobb lesz, mint korábban. Az egres, vagy más néven a piszke, pöszméte vagy köszméte, az idősebb ágakon terem gyümölcsöt, és nem az új hajtásokon. Ezért nagyon fontos, hogy soha ne metsszük vissza túlságosan, hiszen akkor egres nélkül maradhatunk. Mivel az egres a fás hajtásokon, a termőágakon terem, az oldalhajtásokat egy-két rügyszemnyire szabad csak visszametszeni. Pallagi óriás eures.europa. Ha azt szeretnénk, hogy a bokor sűrű maradjon, a törzset egyharmad részben, az ágakat egynegyed részben vágjuk vissza. Arra azonban ügyeljünk, hogy minden olyan ágat metsszünk le, amely nem bírná el a termés súlyát. Ilyenkor van lehetőségünk átnézni a növényt, és eltávolítani a száraz, elhalt, sérült és beteg ágakat.
A Magyar Madártani Egyesületet (MME) honlapján nyáron zárult szavazás eredményeként 2020 év madara az erdei fülesbagoly lesz. Éppen itt az ideje, hogy alaposabban megismerjük ezt a védett madárfajt! Íme néhány izgalmas tény az erdei fülesbagolyról: 1. ) A leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Itthoni fészkelő-állománya 6 500 – 12 000 párra tehető. Nem vonuló madár, így egész évben láthatjuk. 2. ) Szívesen költözik be az elhagyott varjúfészkekbe. A múlt század első felében éppen ez jelentett rá veszélyt, mivel a varjak vadászata során sok erdei fülesbagoly fészekaljat is kilőttek. Viszont a varjútelepek növelésével a hazai erdei fülesbagoly állomány is növelhető. 3. ) Noha a neve alapján azt gondolnánk, főleg erdeinkben találunk rá, valójában a magasan fekvő, zárt erdőket elkerüli. Inkább kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Szívesen pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. 4. ) Viszonylag halk madár. Nászhangja mély "húú", melyet a nászidőszakban 2, 5 másodpercenként hallat, de csak halkan.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által meghirdetett, 2020 év madara, internetes lakossági szavazás nyertese az erdei fülesbagoly lett. Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. A tavaly nyári év madara internetes lakossági szavazáson a három a három választható madárfajra (uráli bagoly, erdei fülesbagoly, füleskuvik) érkezett 6 576 voks közül az erdei fülesbagoly kapta a legtöbbet, így ez a faj lett az idei év madara Az erdei fülesbagoly (Asio otus) közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú felmereszthető tollfülű bagoly. Szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó. A fiókák első tollazatát fehéres pehelytollak alkotják. Hatalmas elterjedési területű madár, Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt költ. A világállomány mintegy 28%-a él Európában. Magyarország leggyakoribb bagolyfajának állománya 6 500-12 000 pár közé becsülhető. Ragadozó életmódot folytató faj, fő táplálékát kirágcsálók képezik, de helyenként és időszakonként jelentős lehet énekesmadár zsákmányolása is.
Az év madara 2020-ban az erdei fülesbagoly volt. Jegyei Az erdei fülesbagoly közepes nagyságú bagoly – szárnyfesztávolsága 90 cm – feltűnő tollfülekkel. Csak éjszaka tevékeny, a nappalt szorosan zárt tollazattal a fatörzs mellé húzódva vagy a sűrű ágak között tölti. Márciusban és áprilisban hallható nászhangja egy viszonylag halk "hu". A frissen kirepült fiatalok a fák koronájában rejtőznek, és átható, síró hangot adnak. Élőhelye A nagyobb erdőkben és a kisebb, réttel körülvett facsoportokban egyaránt költ, de megtelepszik a városi parkokban is. Nagy hidegben a lakott területekre húzódik, ahol a téli etető körül apró madarakra is vadászik. A telelő madarak főleg fenyőfákon ülnek. Szaporodása Elsősorban áprilisban költ, de még májusban is akad friss fészekalj, talán mert késve szabadultak fel azok a varjúfészkek, melyekben szívesen költenek az erdei fülesbaglyok. Mint csaknem valamennyi jó rejtőszínezetű madár, szívósan ül a tojásokon, Amíg kotlik, a hím hordja a táplálékot a fészekhez.
Ha vigyázunk az erdei fülesbaglyokra, akkor talán azt is biztosítjuk, hogy az erő és a mágia, amelyet a bagoly megtestesít, körforgásban maradjon. Így a túlvilág kapui nem maradnak őrzők nélkül, de ha más nem, akkor szerezhetünk egy-egy jó napot magunknak vagy gyermekeinknek, akik csillogó szemekkel rácsodálkozhatnak a fákon megbújó tüneményes erdei fülesbagolyra, a 2020. év madara pályázat győztesére.
Nézzük a jelölteket! Erdei fülesbagoly Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Előszeretettel foglalja el költőhelyül varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll. Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai fészkelő-állománya 6500-12 000 párra tehető (1995-2002), az országos állományváltozás trendje nem ismert. Uráli bagoly A hideg- és mérsékelt égövi eurázsiai Szahalintól és Japántól Skandináviáig és a Kárpát-medencéig előfordul. Elterjedésének határai északon nagyjából a 65. szélességi fokot, délen nagyjából a tajga déli határát követik. A zárt, öreg erdőket kedveli. Elfoglalja a ragadozó madarak gallyfészkeit, valamint kettétört odvas fák üregében költ természetes körülmények között. Évente egy fészekaljat nevel, amely általában 3-4 tojásból áll.