Váci Árpád Fejedelem Általános Iskola 2600 Vác, Árpád köz 1. Adatforrás: Oktatási Hivatal, Utolsó frissítés: 2021. nov. 26., 14:30 Email
Új szabály, hogy az igazoltan fertőzött diáknak a karantén csak 7 napig tart, és a tanuló mehet az iskolába, ha legalább három napja nincs láza, és a légúti tünetei is megszűntek. A karantén ideje tovább csökkenhet, ha teljesülnek az alábbi feltételek: "három nap tünetmentesség esetén, a tünetek kezdetétől számított 5. napon végzett negatív gyorsteszt eredmény esetén az elkülönítés feloldható, és a tanuló visszatérhet az intézménybe". Üllői árpád fejedelem általános isola 2000. Az a tanuló, aki bármilyen betegség miatt otthon maradt, a háziorvos, a kezelőorvos igazolásával vagy kórházi zárójelentéssel léphet be újra az intézménybe. A legfontosabb szabály, hogy a fertőzött diák osztályában továbbra is jelenléti oktatás lesz. Ha ebben az osztályban egy tanuló oltatlan kontaktszemélynek számít öt napra karanténba kerül. Ha azonban már rendelkezik valaki az oltással, és nincs pozitív koronavírus teszteredménye vagyis nem fertőzött kontaktszemély – továbbra is iskolába kell járnia. Ezek szerint a következő időszakban az online oktatás központi elrendelésére az 1-8. évfolyamokon nem lehet számítani.
2022. március 17. Szülői tájékoztatás 03. 18. Kedves Szülők! A holnapi napon (2022. 03. 18. péntek) normál munkarend szerint lesz tanítás intézményünkben. Tisztelettel, Barna Tibor... március 16. Szülői tájékoztató 2022. 17. Kedves Szülők! A holnapi tanítási nappal kapcsolatosan a következő tájékoztatást adom: – A diákoknak reggel a szokott időben kell az iskolába érkezni. – Ügyeletet a szokásoknak megfelelően 7 órától tartunk, i... március 13. Tisztelt Szülők! Csengetési rend - Üllői Árpád Fejedelem Általános Iskola. A pedagógus szakszervezetek (PSZ, PDSZ) által meghirdetett határozatlan idejű sztrájkhoz az iskolánkból is csatlakoztak pedagógusok. Ennek következtében 2022. március 16 -án a következőképpen alakul az... március 8. Felvételi körzet Tisztelt Szülök! Kedves diákok! Tájékoztatásul megosztom a felvételi körzethatárt....
Kiemelte, hogy az Árpád-kor legfőbb eredménye az, hogy a magyarok itt lehetnek Európában, miközben ezer év alatt a kontinens a népek temetője volt, vagy bizonyos népek a mai napig nem tudták kivívni önálló államiságukat. A kereszténységgel kapcsolatban megemlítette, hogy Szent István és utódai súlyos döntést meghozva, az ősi hitet feláldozva a nyugati kereszténységhez csatlakoztak, ami helyes döntésnek bizonyult. A régészetről szólva kijelentette: a kiállított tárgyak többsége a földből került elő, vagyis kiváló szakemberek találták meg a tárgyakat, akiket a jövőben is meg kell becsülni, a jogszabályi keretek alakításával segíteni kell a munkájukat. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója hangsúlyozta, hogy több mint 100 éve dédelgetett álmot tudtak megvalósítani kellő alázattal, sok munkával és jó együttműködéssel. Történelmi léptékűnek nevezte a kiállítást, mert az a magyarságról, az értékekről, a példaképekről szól. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum főépületét, a műemléki védettség alatt álló egykori rendház épületét 1756-ban építették, sokáig ennek megfelelően is használták és csak 1980-ban kapta meg a múzeum a barokk stílusú épületet.
Fotó: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Szent István, Szent Imre, Szent Erzsébet és Szent Margit hagyatéka ma is erőt ad nemzetünknek. Szent István napja már a korai idők óta ünnepnek számított. Ezen a napon tartották a magyar királyok a törvénynapokat, ezen a napon emelték ki sírjából a szent királyt, hogy Krisztus előtt szószólónkká válhasson; 1083-ban ekkor emelték oltárra Szent Istvánt, Szent Imrét és nevelőjét, Szent Gellértet. Három olyan kivételes egyéniség került a szentek sorába, akik ma is példát mutathatnak magyarságból, tisztaságból és bölcsességből. Szent István kardjáról nem mindenki tud, mert a prágai Szent Vid-székesegyház kincstárának mélyén várakozik. 2000 márciusában a Nemzeti Múzeumban először láthatták az érdeklődők a Prágában őrzött kardot. A prágai székesegyházban már 1368. augusztus 18-a óta biztosan ott van, mivel a leltárkönyvben attól az időponttól szerepel a következő bejegyzéssel: "Gladius S. Stephani Regis Ungariae cum manubrio eburnio", azaz Szent István magyar király kardja elefántcsont markolattal.
A korán feljegyzett hagyomány erősen valószínűsíti, hogy ténylegesen Szent István tulajdonában lehetett. A 13. század hetvenes éveiben került Prágába. Az nem ismeretes, hogy a koronázásokon valóban játszott-e szerepet. [1] A másik nevezetes királyi kard, az az aranyozott szablya, amit Nagy Károly és Attila kardjának is neveztek, s ami a német-római császári kincstárból került mára Bécsbe. Formája és díszítése alapján a 10. században készülhetett. Valószínűleg azonos azzal a díszkarddal, amit I. András magyar király özvegye, Anasztázia ( I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem leánya) 1063-ban Nordheimi Ottó bajor hercegnek adományozott, mivel az hathatósan segítette fiát, Salamont a trón megszerzésében. [2] A királyi kard az Árpádok idején kettős szerepet játszhatott: egy időben a trónöröklési viták megoldására létrehozott hercegség jelképe volt, és általában trónhoz nem jutó családtag – például a király testvére a király fiával szemben – birtokába került. Később viszont a királyi koronázások története során egyértelműen a királyt övezték fel vele a koronázás alkalmával, és az új uralkodónak vele kellett megtennie a jelképes csapásokat a négy égtáj felé, amivel jelezte elszántságát az ország megvédésére, határai kiterjesztésére.
2016. augusztus 21-én a zalamerenyei Szent Mihály templomba látogatott Szent István kardjának ereklyésített másolata. A délután fél öt órakor tartott, ünnepélyes bevonulással kezdődő, szentmisét követően a helyiek előadással készültek erre az ünnepi alkalomra. A műsor után bemutatásra került a kard, és megnézhették a látogatók is.
A Királyok és Szentek – Az Árpádok kora című tárlat közösségi megnyitóját pénteken a Fő utcai múzeumépület előtt tartották, ahol kulturális programok sora is várta az érdeklődőket. "A város egyik legfontosabb belvárosi műemléki épülete újult meg és bővült egy új épületszárnnyal. Ez is azt mutatja, lehet úgy modern várost építeni, hogy közben büszkék vagyunk értékeinkre, őrizzük múltunkat, amelyre a jövőt tervezzük! " – mondta a közösségi programokkal színesített megnyitón a város polgármestere, Cser-Palkovics András. A polgármester azt is kiemelte, hogy a Rendház felújítása során a tartalékkeret jelentős része megmaradt. Ezt szeretnék a város kulturális életére fordítani. Cser-Palkovics András példaként említette az Aranybulla Emlékév programjait, valamint a Budenz-ház és a Vörösmarty Mihály Könyvtár részleges felújítását. A Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közös szervezésében eddig soha nem látott tárlat valósult meg. Makoldi Miklós a kiállítás kurátora, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója vezette körbe az érdeklődőket.