Kérdezz most! Hasonlítsd össze a terméket
Iratkozz fel hírlevelünkre! Hírlevél
A hirdetés csak egyes pénzügyi szolgáltatások főbb jellemzőit tartalmazza tájékoztató céllal, a részletes feltételeket és kondíciókat a bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változhat.
Akkori balladái a lelkiismeret drámáit vetítik elénk, a Vörös Rébék, a Tetemre hívás, az Éjféli párbaj, a Hídavatás, a Tengeri-hántás, Az ünneprontók című versek mindegyike "tragédia dalban elbeszélve" – Greguss Ágost esztéta meghatározása szerint. A költő 1882. október 22-én halt meg Budapesten. Arany János szalontai szülőháza sajnálatos módon nem maradt meg. A helyére épített ház sem létezik már, azonban a helyi önkormányzat a már eltűnt épületek helyére építtetett egy új, táj jellegű épületet. Az udvaron található kút már Arany idejében is létezett, nyílván az ágast és a gémet azóta több ízben kicserélték. A nádfedeles parasztház homlokzatán emléktábla hirdeti, hogy valamikor itt állott az egyik leghíresebb magyar költő szülőháza. Az épületet és a benne kialakított, néprajzi jellegű helytörténeti kiállítást 2010. júniusában adták át. A gyűjtemény megálmodója, megvalósítója és fenntartója a hajdúváros önkormányzata. A kiállított tárgyakon keresztül a XIX-XX. századok fordulóján élő szalontai lakosok életébe nyerünk betekintést.
Január 22-én, szerdán 13 órakor a nagyszalontai Arany Palota (Szabadság tér 4., a Csonka torony mellett) nagygalériájában Arany János szülőháza Nagyszalontán (részlet egy régi képeslapból). Forrás: A magyar kultúra napján közösen ünnepel Gyula és Nagyszalonta város január 22-én, szerdán 13 órakor a nagyszalontai Arany Palota (Szabadság tér 4., a Csonka torony mellett) nagygalériájában. A program Erkel Ferenc Hazám, hazám kezdetű áriájával kezdődik, majd ünnepi köszöntőt mond Török László, Nagyszalonta város vezetője és dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere. Nagy Xénia előadásában elhangzik Arany János A walesi bárdok című költeménye, ezután aláírják a két város közötti együttműködési megállapodást. A magyar kultúra napjának alkalmából köszöntőt mond Patócs Júlia, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnöke, valamint Nagy László, a gyulai Arany János Társaság elnöke. A találkozón kiállítással mutatkozik be Gyula város, amelyet március elsejéig tekinthetnek meg az érdeklődők.
1940-ben a Második bécsi döntésnek köszönhetően az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947-től újra Romániához tartozott. Lakossága: 1910-ben 15 943 lakosából 15 206 magyar (95, 38%) és 650 román volt. 2002-ben 18. 074 lakosából 10. 335 magyar (57, 18%), 7. 267 román, stb. Hires szalontai szülöttek: - 1320-ban Toldi Miklós bihari birtokos nemes, alakját mint legendásan erős vitézemberét őrizte meg a néphagyomány. Arany János róla mintázza a Toldi című nagysikerű művét. - 1817. március 2-án Arany János költő - 1844-ben Arany László költő, író, műfordító - 1891-ben Zilahy Lajos író - 1897-ben Sinka István költő - 1905-ben Kulin György csillagász. Látnivalók: A Csonkatorony: Arany János emlékmúzeum található (nyitva tartás kedd, szerda, csütörtök, szombat 10-16-ig, ugyanott városi Galéria is működik). Arany János emlékmúzeum: Alig három évvel Arany János halála után - 1885 - a költő fia, Arany László adományából berendezték a nagyszalontai Arany Emlékszobát.
Arany János legszebb verseit hallhattuk. A költőt idézték meg az elhangzott versek, prózai részletek és balladák. Szép, ünnepélyes, megható zárása volt ez az Emlékév nyitó rendezvényeinek. Az év során szinte minden napra esik valamilyen rendezvény, program a költő életének helyszínein (Nagyszalontán, Debrecenben, Nagykőrösön és Budapesten): szavaló versenyek, irodalmi vetélkedők, rendhagyó irodalom órák, versenyek, kirándulások, előadások, Toldi próba, Arany-út turisztikai játék (Arany János életének színhelyeit kell meglátogatni), kiállítások, Március 15-ei ünnepi műsor, Arany és Petőfi barátsága c. előadás, megemlékezések, művészi előadások, zenei programok, Toldi Miklós és kora bemutatók, Hajdú-hét, Toldi nyomában, Arany halálának 135. évfordulójára való emlékezés. Nagyszalonta több híres ember szülőhelye, Arany János mellett itt született pl. Toldi Miklós, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György, s természetesen Arany Juliska és Arany László, a költő gyermekei (a kiadványok 22 alkotó, költő, művész, tudós, sportoló… nevét említik).
"Arany-Út" HAT-17-03-2017-0040 HATÁROK MENTÉN: Románia – Szlovákia – Magyarország 1. rész Erdély, 2017. július 2–6.
1241-ben a tatárok pusztították el, de hamarosan újraépült. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említette Zalancha, Zalanta néven. 1337-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 8 garas pápai tizedet fizetett. 1433-ban a Toldyakon kívül a Nadaby család is birtokos volt itt. 1552-ben a község összesen 13 és fél pusztából állt. 1556-tól a század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott. 1598-ban a Nagyvárad alól visszavonuló török hadak pusztították el. Ezután majd 8 évig lakosok nélkül állt. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést. A Bocskai István által letelepített 300 hajdú megalapította Szalonta városát. 1610-ben Báthori Gábor fejedelem a szalontai hajdúknak vámszedési jogot adott. Egy 1618-ból fennmaradt, Jóte Ferencz főkapitánysága alatt Nagy-Szalontán kelt oklevélen látható a szalontai hajdúk első pecsétje, melyet Bocskaitól nyertek egyéb szabadalmaikkal együtt. A pecsét-címer oroszlánnal viaskodó sast ábrázolt.