Napközi Otthon), Jakus István (Szorgos Kezek Háza), Gyönyörűné Nagy Erzsébet (Napsugár Gondozóház), Tóth Renáta (BSZ Gyermek és Ifjúsági Oktatási és Fejlesztő Központ), Árvai Andrásné (Tábita), Antal Beatrix Éva (Kamilla CSÁÓ). A humanitárius és központi területen dolgozók közül 2017-ben a Paul Montacute Díjban Tóthfalussy Ákos, a BSZ technikai igazgatója részesült. A Cserepka János Díjat idén Zeke Istvánné, a BSZ munkaügyi előadója vehette át. Cserepka János Érmet kapott Tihanyi Tamás kommunikációs munkatárs, Balogh Lajosné Bárdosi Erika az adományozási csoporttól, Szenczy Katalin és Szilágyi Lilla, ők a nemzetközi csoport konduktorai. Történetünk – Nyitott Kapu Baptista Gyülekezet. Az eseményt a budapesti Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Baptista Iskola diákjainak előadása, majd Steiner Józsefnek, a Baptista Szeretetszolgálat missziói igazgatójának imádsága zárta. A kitüntetési ünnepség résztvevői az est további részében gálakoncerten vettek részt a Zeneakadémia nagytermében, ahol Szenczy Sándor köszöntője után Dominkó Levente (marimba), Szilágyi Júlia (ének), Révész Márk (vadászkürt), Tóka Ágoston (orgona) és a Vox Nova Baptista Férfikar előadásában gyönyörködhettek.
Rovat Rovatok – 0 db találat
Speciális képzési lehetőségként elindult a jegyes- és házas kurzus is, amelyek a kezdő és "haladó" házasoknak jelentettek és jelentenek gyakorlati segítséget. 2009-től a kárpátaljai Munkács helyi roma gyülekezetébe kéthavi rendszerességgel küldtünk missziós szolgálókat és anyagi támogatást. 2010-re kinőttük emeleti termünket, így májustól birtokba vettük az épület földszinti iparcsarnokából kialakított, a lehetőségekhez képest otthonossá tett nagytermet és a hozzá kapcsolódó helyiségeket. 2010 pünkösd: első istentisztelet a nagyteremben A folyamatos növekedés okán már az első években megfogalmazódott egy saját imaház építésének szükségessége. Szenczy sándor felesége öngyilkos. A helyi önkormányzat segítségével telekhez jutottunk. A leendő építési helyszínen tartott "helyfoglaló" sátoros istentisztelet után az építési munkák 2011. 06. 15-én kezdődtek el. 2013-tól általános iskolás fiatalok számára a Baptista Szeretetszolgálat, és amerikai szolgálók támogatásával nyári angol táborokat indítottunk, amelyek látogatottsága évről évre növekszik.
Ezúttal adta magát a fő konfliktus (azaz nagyjából az igazság): hőseink öregszenek. Ezt a nagypapává avanzsált Marcus (Lawrence) sokkal jobban érzi, olyannyira, hogy ő vissza is vonulna, Mike azonban még a kapuzárási pánik elején jár és a fejét a homokba dugva képtelen tudomásul venni, hogy az idő bizony eljár már felette. Ez persze jó sok poén melegágya, nem hazudok nektek: pár egész vicces, de azért egy idő után unalomba fullad ez a része. A kettejük közötti kémián azonban abszolúte nem hagyott nyomot az eltelt 17 év. Smith és Lawrence még mindig nagyon működnek együtt, ezzel pedig elérték, hogy a nosztalgiafaktor ki legyen pipálva. Aki a régi Bad Boys hangulatért ül be a moziba, az bizony egy párszor igencsak elégedett lesz. A gond nem ezzel a részével van a filmnek – hál Isten -. Bay kilépésével ugyanis zöld utat kapott a büdzsé Bad Boys: 90 millióból készült a film tokkal-vonóval, ami egy Bad Boys-hoz…egyszerűen…kevés. A rendezői székbe ugyan sikerült két Bay imitátort találni, de az Adil El Arbi – Bilall Fallah páros tényleg csak nyomokban emlékeztet az öregre, még ha erőltetetten próbálják is utánozni a jól bevált megoldásokat.
Bár Martin Lawrence rendre belibbentette a folytatást, ez azonban sokáig elmaradt. Neki nagyon is kellett volna egy kis siker, hisz anno még az Ő neve volt elől a stáblistán, azonban ez azóta rég megváltozott, hisz főszereplésével legutóbb kilenc évvel ezelőtt jött elő a Gagyi Mami 3-al, de Én már az első résztől sem dobtam hátast, nemhogy a folytatásoktól. Szóval a stúdiónál nem adták fel a reményt, és a marokkói származású belga rendezők Adil és Bilall duó mellett döntöttek, akik ez előtt még soha nem dolgoztak ekkora költségvetésű filmen, tehát senkivel nem konfrontálódva, bólogatva a stúdió fejeseinek, illetve Smith akaratának együttvéve leforgatták végre a Bad Boys 3 – Mindörökké rosszfiúk című produkciót. A látottak alapján a maguk stílusát a hátuk mögé hajítva tökéletesen idomultak a már megszokott képi, és hangulati viszonyokhoz, amit Michael Bay képviselt anno. Ezt rögtön a tudatunkra adja direktorduó a film nyitójelenetében. A lassított és narancssárgában sziporkázó, alulról fényképezett kameramozgással felvett porschés jelenetben ez szépen kivehető.
Együtt hajtunk, együtt halunk. De egyelőre még nem megyünk nyugdíjba. A Bad Boys – és elsősorban a második rész – megtestesíti mindazt, amiért Michael Bay-t szeretni lehet. Vagy épp utálni. Szuperlassítások, kínosan hosszan a távolba bámulás, köröző kameramozgás, és egy kisebb autópark leamortizálása. Mindez megfűszerezve brutálkemény dumákkal. Ennyi a recept, nem több ez élre csiszolt hatásvadászatnál, s bár sokan ezt tagadják, ehhez Bay ért a legjobban. Mármint a a világon. A Bad Boys első része még inkább volt egy szárnypróbálgatás, amit a Lawrence és Smith közötti kémia tartott egyben, míg a folytatásra megmaradt a kémia, de mellé megérkezett az igazi Bay, az a fajta, aki zacskóval együtt darálja bele a százdolcsis kötegeket a filmbe – mert ha egy jelenet megkívánja hogy 20 autót törjenek porrá, akkor ő megteszi. Ha fel kell robbanatni egy villát, akkor ő felrobbantja. Ha pénzt kap a kezébe, ő elkölti. Ha pedig nem kap elég pénzt a kezébe, akkor nem csinál filmet. Nagyjából ezen oknál fogva nem lett a harmadik részből nagyon sokáig semmi, hisz Bay már több, mint egy évtizede rajta volt, hogy elkészüljön, de a költségvetés sose tükrözte az ő elvárásait.
A gyors, vicces, akciódús filmek műfajteremtő alapdarabjának harmadik részét régóta várják a mozirajongók. Most az eredeti főszereplők és az eredeti alkotók együtt garantálják, hogy az új Bad Boys lesz olyan vagány, mint az eddigiek voltak! Forgalmazó: HBO GO Az oldalon közölt képek és videók forrása és tulajdonosa a forgalmazó: HBO GO; illetve a gyártó(k): 2. 0 Entertainment, Jerry Bruckheimer Films, Columbia Pictures; az anyagok sajtóban való megjelenítéséhez a gyártó a forgalmazó közvetítésével adott engedélyt a Mozipremierek számára.
Old boys, old boys, whatcha gonna do? Frissítve 2020. január 17. 10:17 Publikálva 2020. január 15. 09:06 A Mindörökké rosszfiúk olyan, mint egy balul elsült időutazás. Minden tekintetben megidézi a 90-es éveket: szédületes, mennyire ódivatú ez a film, ugyanakkor valami nem stimmel vele, és nem csupán az, hogy Will Smith lomhább lett, Martin Lawrence pedig protézisek nélkül is hozza a Gagyi Mami-formát, mert hát ennyi idősen nem várhatjuk el tőlük, hogy csúcsformában legyenek, ráadásul az öregedés még poénforrásnak sem utolsó a filmben. Nem, itt valami más hiányzik, egészen pontosan két dolog: egyrészt az a nosztalgikus, örömteli érzés, hogy igen, de jó, hogy ezek visszatértek, másrészt - és ezt nem gondoltuk, hogy valaha leírjuk - Michael Bay szelleme. Na, de menjünk sorban! Mind Smith-nek, mind pedig Lawrence-nek szüksége volt már egy igazi sikerfilmre. Mikor Smith 2008-ban négy éves szünetre ment, még ő volt a világ egyik legnagyobb sztárja, de mire visszatért, a sztárkultúra megszűnt létezni, és ezt ő is rendesen megszenvedte.
A modern kabátba bújtatott hangulatmegidézésnek persze szerintem mindenki örül, azonban ebből a korszakból táplálkozva nem képes a film továbbnőni, és megújulni. Az új szereplőkben – akciócsapattagok illetve a mexikóiak közt – sem lehetett észrevenni a potenciált, hisz gyenge jellemükből adódóan beleolvadtak a környezetbe, és nem képeztek új szintet. Az első két részben jól működő poénok, most inkább megmosolyogtató és sokszor a kínos hatást értek el, mintsem célba jutottak volna. A változást abban láttam, ami furcsa volt egy ilyen stílusú szórakoztatni próbáló produkcióban, hogy a direktor duó merte bevállalnia az előző rendező Michael Bay által nem mutatott véres jelenetek sokaságát, ami a korhatár besorolást is erősen befolyásolta. A mocskos szájú megnyilvánulások is erősen jelen voltak, melyet helyenkénti indokolatlannak éreztem, és inkább a felnőtté válás bemutatásának, mintsem az épp aktuális történetnek szólt volna. A zárókép egy teljesen új filmet mutat, melyben nem érzek akkora potenciált, amely folytatásért kiáltana.