A látogatóközpont megtekintésére a csoportok 10. 00, 12. 00, 14. 00 és 16. 00 órakor indulnak, akár egy fő esetén is. Belépő díj: A teljes árú belépő 900 Ft, a kedvezményes árú belépők (diák, nyugdíjas, pedagógus) 600 Ft. A belépő díja a tárlatvezetést is tartalmazza. Rappai Zsuzsa: Szeged - Alsóvárosi templom (TKM Egyesület, 1988) - antikvarium.hu. Elérhetőségek: 6725 Szeged, Mátyás tér 26. Mobil: 20/502-1953 Szobafoglalás: Tisza Alfa Hotel Szeged Szeged, Teréz u. 30. Tel / Fax: + 36 / 62 424 – 400, +36 / 62 423-737 Mobil: + 36302101909, Email:
00, 12. 00, 14. 00 és 16. Alsóvárosi ferences templom | Szeged Ma. 00 órakor indulnak, akár egy fő esetén is. Belépő díj: A teljes árú belépő 900 Ft, a kedvezményes árú belépők (diák, nyugdíjas, pedagógus) 600 Ft. A belépő díja a tárlatvezetést is tartalmazza. Elérhetőségek: 6725 Szeged, Mátyás tér 26. Mobil: 20/502-1953 Foglaljon szállást online a belvárosi Tisza Hotelben***: Online szobafoglalás belvárosi hotel szeged, szállás szeged belváros, szegedi belvárosi szálloda, rendezvényterem Szeged, rendezvényhelyszín Szeged, esküvőhelyszín Szeged
Szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszony-templom: az obszerváns ferencesek kegytemploma. - Tit-a a →Havi Boldogasszony -kultusz talán legkorábbi emléke Mo-on, s vsz. a legrégibbek közé tartozik Közép-Eu-ban is. Kegyképe a →Napbaöltözött Asszony. A több szakaszban épült, 63, 5 m hosszú, 13, 2 m széles, 20 m magas ~ az Alföld legnagyobb egyh. építménye volt. - A ferencesek 1480-ig vsz. a közeli Szt Péter ispotályban laktak. A ~ építésének első szakaszában vsz. az ispotály 3 hajós Szt Péter-tp-ához építették hozzá a rendi hagyományokat őrző hosszú szentélyt. A 2. Havas Boldogasszony-templom (Szeged) | Miserend. építési szakasz mestere a visegrádi kir. építkezésekről ismert, s később a kolozsvári Farkas u. ferences tp-on dolgozó János barát lehetett. A szentélyt és az egyhajóssá alakított hajóteret, a belső faltámaszok tanúsága szerint a mainál magasabb boltozattal fedték le. A mai, egyszerű dongaboltozatra erősített álbordás, csillaghálós boltozatszerkezet a 16. sz. elején, ill. az 1624-25-i munkálatok során készülhetett, s a barokk kori "regótizálás" ritka emléke.
A kőkortól a középkorig. Szeged, (1994) 519-530. Szakirodalom Bálint Sándor Szeged - Alsóváros. Templom és társadalom. Budapest, 1983. Huszár Edit Szeged régészeti lelőhelyeinek revíziója, 2013 LLTK/1332/2013 Adattári dokumentáció Vágner Zsolt Szeged örökségvédelmi hatástanulmánya 2005. KÖH 600/2983/2005 2005 Levárdy Ferenc Szeged, Alsóvárosi templom. TKM 44. Bp. 1980. Zsoldos Attila Szeged "régi" lelőhelyeinek azonosítása. Szeged 2005, 93. Cs. Sebestyén Károly Szeged középkori templomai. A Szegedi Városi Múzeum Kiadványai VIII. Szeged, 1938. Lukács Zsuzsanna Előzetes beszámoló a Szeged-Alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról. Koldulórendi építészet a közép Művészettörténet-Műemlékvédelem. 1994. A Szeged-Alsóvárosi középkori kolostoregyüttes. Középkori Dél-Alföld és Szer, Szeged 2000. 143-192. Mészáros Patrícia Szeged nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek revíziója, 2013 BPD/100/01334/2013 2013. 05. 29 Kondacs Julianna Lelőhelybejelentő adatlapok. Apátfalva, Nagytőke, Szeged. KÖH 600/1978/2007.
A "határainkat védő rendőrökért, rendőröknek" címmel tartottak misét a Csongrád Megyei Rendőr-Főkapitányság munkatársainak az Alsóvárosi Ferences Templomban vasárnap este. … Érdekes színfolttal gazdagodik az alsóvárosi ferences közösség több, mint 570 éves történetét bemutató állandó kiállítás, amely az ünnepi ráhangolódás jegyében advent vasárnapokon ingyenesen lesz látogatható. … A ferencesek által fenntartott gyöngyösi Autista Segítő Központ beteg gyermekeit segítették mindazok, akik részt vettek az Angyalok az Autistákért kampány szegedi jótékonysági hangversenyén. … A rend alapításának 800. évfordulója után az idei év elsősorban a csendes építkezés időszaka volt. A ferencesek megemlékeztek közösségük közelmúltjának megpróbáltatásáról, a szerzetesek elhurcoltatásáról. … Barokk kamarazenei koncertet tartanak az alsóvárosi ferences templomban december 30-án Lux Mundi címmel. … 2009 januárja óta előbb havi, majd májustól heti rendszerességgel vannak Szegeden is tridentinek mondott hagyományos római rítusú szentmisék… Október 4-én vasárnap Assisi Szent Ferenc - a Ferences Rend alapítója - halálára emlékezik a Katolikus Egyház.
Ismerkedjen meg az 570 éves múltra visszatekintő Alsóvárosi Látogatóközponttal! A Szeged-Alsóvárosi Ferences templom és kolostor épületegyüttese – Pannonhalmát követően – hazánkban a második legnagyobb, középkori eredetű, egyházi épületegyüttes, amely a mai napig is eredeti funkciójának megfelelően működik. A kolostor falai között kialakított látogatóközpontban az érdeklődők bepillantást nyerhetnek az épületegyüttes és a ferences rend történetébe, a szerzetesi élet hagyományaiba és mindennapjaiba. Foglalja le szállását kedvezményesen a belvárosi Tisza Hotelben***: Online szobafoglalás A másfél órás kolostori séta során a látogatók megismerkedhetnek az alsóvárosi ferences szerzetesek 570 éves történetével. A tárlatvezetéssel egybekötött séta során megtekinthetőek a kolostor egyes részei, a barokk berendezésű gótikus templom, a gyógy- és fűszernövénykert, a kvadrum, a kőtár, a szerzetesi ebédlő, a sekrestye és az állandó kiállítás is. NYITVA TARTÁS: Szerda-vasárnap 10-18 óráig. A látogatóközpont megtekintésére a csoportok 10.
A nemzeti tudatunkat erősítő köztéri szoborállítás pedig most, a nemzetek felszámolására tett európai kísérletek idején különösen nagy jelentőségű.
Beférkőztek palotájába, ellenségei orvul megtámadták és meggyilkolták". Hogy melyik az igaz: ugyan ki mondhatná meg ma, másfélezer év után? Attila meghalt. A húnok nagy királya letette az "Isten kardját". Tépjétek le rabláncaitokat népek és ujjongjatok! HUN-MAGYAR ROKONSÁG – Árpádtól Árpádig. A ki belétek fojtá a lélekzetet, akinek szemöldöke itélt élet és halál fölött, akinek villogó szeme milliókat ejtett rettegésbe: tehetetlen hulla. Nézzétek, most hozzák a síró húnok a vas, ezüst és aranykoporsót. Más embernek elég egy is, neki három kell. Arany koporsóba teszik holttetemét, evvel együtt ezüstbe, úgy a vaskoporsóba. Selyemsátorban állítják ravatalra, siratják az asszonyok, harcban elkérgesült szívü hún vitézek három álló napig. Sötét, csillagtalan éjjel viszik a hármas koporsót halálra szánt rabszolgák. Medréből kiszorítnak egy patakot s ott ássák el. A patak visszatérül régi medrébe s az egykor hatalmas hún király holtteteme felett susogva, mormolva sietnek tovább a habok, mintha el akarnák vele feledtetni a véres harcokat, a sok dicsőséget, a világi élet zajos örömeit.
A Hun Birodalom fénykorában a Balti-tengertől egészen az Atlanti-óceánig terjedt. Attila ahová csak eljutott, pusztítást vitt magával, így érdemelte ki az "Isten ostora" megnevezést. Halálát egy váratlan belső vérzés okozta 453-ban. A király fiai, Ellák, Dengitzik és Ernakh képtelenek voltak összefogni a hatalmas birodalmat, amelyből az erős vezető hiányában a meghódított törzsek hamar kiváltak. Ezek lennének tehát Attila élete és tettei egy történész szemszögéből. A hunok nagy királya full. Azonban mivel kevés hiteles forrást tártak fel a hun királlyal kapcsolatban, számos mítosz és legenda kötődik a nevéhez. A nyugati irodalom a keleti barbarizmus gonosz, kegyetlen megtestesüléseként ábrázolja őt, aki minden volt, csak nem civilizált. A magyaroknak azonban megvan a saját képük Attiláról, ami ráadásul elválaszthatatlan nemzeti öntudatunktól, köszönhetően több irodalmi műnek és mindazoknak, akik nyíltan ellenzik a magyarok finnugor eredettörténetét. Az Attila nevéhez fűződő mítoszok annyira beleivódtak a magyarok tudatába, hogy sokan afféle szentírásként kezelik őket.
Két kard egy hüvelyben nem szokott megférni, Etele mellett Bléda meg nem maradhatott; bárány volt az egyik, oroszlán a másik, az oroszlán királynak született, a báránynak áldozatul kellett esnie. Összezördült a két testvér, kardot rántott egymás ellen, de az a kard, mely Etele oldalán függött, nem volt közönséges kard, hanem az "Isten kardja", mely csodás módon az égből hullott alá, hogy szolgálja a világhódítót. A rettenetes kard avval kezdette meg világhódító munkáját, hogy kioltotta a Bléda életét. Testvérkéz ejtette el a testvért. Gonosz munkája volt ez a hatalomra-vágyásnak, de ahol milliókról van szó, egyet ugyan ki venne számba? A hunok nagy királya 1. Te világrendítő Attila, nem érezted-e abban a pillanatban, midőn bátyád életének fonalát elmetszéd, hogy számadásod lészen az örök Igazsággal? Attila megölte Blédát, s ettől a perctől kezdve ő volt egyedüli ura a hún törzseknek. Királya lett a népnek, egyesíté ezt hatalmának vaskapcsával a maga személyéhez fűzve. – Én vagyok a király, az én akaratom az úr!