- mesélte a Blikknek mentőtisztként dolgozó Pintér László.
Van, hogy fáj átélnünk a legkisebb mozzanatot… Olyan deja vu-m volt, mikor elindultunk otthonról, hiszen napra pontosan 2 éve is megtettük ugyanezt azt utat. Semmi rossz megérzés nem volt bennem, bár a szívem fájt, hogy otthon kellett hagyni ismét a családot. Már napokkal előbb rámtelepedett az az üresség, pontosabban talán magamra erőltettem, hogy ne fájjon ismét a búcsúzás. A csomagolást is az utolsó pillanatig halogattam, mert semmi kedvem se volt elindulni. Ismét! Megint szembenézni a betegséggel úgy, hogy nem tudtam ki nevet kinek az arcába. Bár mint… Az év utolsó napján kicsit már homályba veszik az év eleje. Mennyi minden történt! 2021 év elején (még) a covid miatt ismét itthon kezelték Zalánt. Rasovszky szenzációs győzelme 10 kilométeren - Eurosport. No és amiatt, mivel a magyar állam nem hosszabbította meg az S2 engedélyt, mellyel átvállalta volna a kezelési költségeket, plusz az akkoriban (2019) a kórháznak átutalt előleg elfogytak. A kiújulások már 2020 október végén elkezdődtek, de hiába minden itthoni kezelésnek, sajnos nem került itthon nyugvó állapotba a betegség, sőt, újabb és újabb daganatok jöttek, melyekre… Nehéz lenne 8 év történéseit röviden összefoglalni, ezért nem is törekszem rá.
Kétnaponta műtötték, ami intracameralis kemoterápiából (szemlencsébe adott kemoterápia), ezzel együtt fagyasztásokból állt, hogy a daganat ne tudjon szóródni a szemen kívülre. Zalán kapott intraarteriális kemoterápiákat is egy olyan anyaggal, melyet Magyarországon erre a célra nem használnak, de Zalán betegségére ez a hatékony. Akkor Magyarország átvállalta a kezelési költségeket (a szállást, ami legolcsóbban is napi 30 ezer Ft, illetve az étkezést, utazásokat nekünk kellett állni), azonban ahogy tünetmentes lett Zalán, ezt az engedélyt nem hosszabbította meg annak ellenére, hogy a svájci kezelőorvos kifejezetten a NEAK-nak címzett levelet, hogy miért van szükség kinti nyomkövetésre a betegség tekintetében. Ennek ellenére a NEAK arra való hivatkozással utasította el az S2 kérvényt, hogy nem vettük részt magyarországi kontrollon. Mindezt tette úgy, hogy bármikor bárkinek meg tudom mutatni, hogy részt vettük a magyar kontrollon, hiszen itt vannak az ambuláns lapok, melyeket Budapesten kaptunk.
Amikor Orfeusz és Euridiké különválnak, nem Euridiké vág neki igazán az útnak, aki elindul a holtak világába, hanem Orfeusz, aki egyébként az élők között folytatja mindennapjait. Orfeuszra vár az utazás lelkében és fizikai valójában egyaránt. Ő az, akinek meg kell változtatnia életformáját, érzelmi rezdüléseit. Ha megszokásai között élne tovább, nem találná helyét az imádott nő nélkül. Meg kell változtatnia magában a szerelem érzését, amely a már halott Euridikéhez fűzi" – írta a koreográfus a darab ismertetőjében.
Egyes értelmezések szerint a komponista Rómeó és Júlia kriptabeli jelenetét ábrázolta volna ezzel a mély fájdalmat tükröző, csodálatos szépségű, elégikus muzsikával. Ezt nem tudhatjuk biztosan, mindenesetre Enrico Morelli kivételes érzékenységgel érzelemdús, tökéletesen kifejező és stílusban is jól illeszkedő mozdulatsorokat, hatásos képeket társított a zenéhez. A szegedi társulat technikai tudásban rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben. Valószínűleg több egykori alapító táncost nem vennének már fel akkori felkészültségével a mostani együttesbe. Hogy a mai kiélezett verseny micsoda professzionizmust kíván, arra az egyik legjobb példa a társulat vezető táncművésze, az idén negyvenedik születésnapját ünneplő Czár Gergely, aki ma is ugyanolyan kirobbanó formában, kifogyhatatlan energiákkal és meglepő flexibilitással szökell, hajlik, perdül, fordul, lendül, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Mindegy, hogy épp szólóban, duóban vagy trióban láthatjuk a színpadon, rögtön feltűnik: vezéregyéniségként dinamizálja a társulatot.
Az előadást a reformpárti színházadminisztrátor, gróf Giacomo Durazzo felügyelte. A díszleteket Giovanni Maria Quaglio tervezte és Gasparo Angiolini koreografálta. A legelső Orfeuszt a híres kasztrált énekes Gaetano Guadagni énekelte. A következő évben Bécsben is bemutatták a nagyszabású operát, viszont ezt követően nem játszották egészen 1769-ig. A londoni előadásokra 1770-ben került sor, Orfeusz szerepét Guadagni énekelte. Viszont nem az eredeti Gluck alkotta változatot mutatták be, hanem az "angol Bach"-ként ismert J. C. Bach átdolgozását vették alapul. [1] Az opera olasz változatát Haydn vezette 1776-ban Eszterházán. A XIX. század elején a párizsi operaházban Orfeuszt alakító Adolphe Nourrit hatalmas sikerre tett szert alakítása révén. A weimari előadás Liszt Ferenc irányítása alatt valósult meg 1854-ben, melynek nyitányához még egy "költeményt" komponált. [1] Jellemző volt a XIX., valamint a XX. században az, hogy Orfeusz szerepét női alt énekelte (pl. : Clara Butt, Kathleen Ferrier vagy a mezzo-szoprán Rita Gorr, Marilyn Horne, Janet Baker, Susanne Marsee, Risë Stevens ( Metropolitan operaház)).
Varga Máté pedig árnyaltan mutatta be az ifjú libapásztor útját, aki furfangos találékonyságával bravúrosan, háromszor is túljár az öntelt földesúr eszén. A darabot a Pécsi Balett a felnőtté válás allegóriájaként is értelmezi: Lúdas Matyi a sihederből saját becsületéért kiálló férfivé érik. Azonban a történet még inkább aktuális kórképe Döbrögi, a nagyravágyó felszínesség megtestesítője, aki kisstílű hatalmát a nála gyengébbek és szegényebbek elnyomásával, meglopásával fitogtatja. A történet a középkorban játszódik, Fazekas Mihály azonban a 19. században saját korának mutatott tükröt az elbeszéléssel, mely azóta sem vesztett aktualitásából. Németh Attila zenéje dallamos, hangulatfestő erővel illeszkedett a jelenetekhez, a magyar és olasz dallamvilágból is merítve – a hangszerelésen azonban még lehetne javítani, ugyanis helyenként kissé mesterséges benyomást kelt. Erdős Júlia Luca díszlete és Fekete Katalin jelmeze egymást kiegészítve színesítették az előadást, kreatív megoldásokat alkalmazva például az állatok és a helyszínek megjelenítéséhez.