A FÉRJ Ilyet még nem is hallottam. AZ ASSZONYKA Akkor megmagyarázom. Befúj a szél a lépcsőházból, az forgatja ezt a ragadós micsodát. Megnyugodtál? A FÉRJ Hogy nyugodnék meg, amikor már hasig vagyok ebben a ragacsban! AZ ASSZONYKA Te csak fújod a magadét! Húsz perc múlva hét. Már csak taxival érünk az Operába. Örkény István Tóték - SuliHáló.hu. A FÉRJ Semmibe veszed az élet realitásait? AZ ASSZONYKA Azt mondtuk, hogy ez a házasság nem olyan lesz, mint a többi. Mi nem fogunk kifogyni a szóból, elfásulni, veszekedni, elválni. Én még nagyokat akarok nevetni, és három gyereket akarok, és zenei iskolába akarom őket íratni. A FÉRJ Már a szájamig ér. AZ ASSZONYKA Légy szíves, telefonálj taxiért. Örkény István: Nászutasok a légypapíron Ö. I. : Egyperces novellák, Palatinus, 2008, 512–514.
00cm, Magasság: 19. 00cm Súly: 0. 25kg Kategória:
A szerző jellemzi novelláit a kötetet bevezető Használati utasítás ban. Felhívja a figyelmet az abszurd viselkedésre, megpróbálja elviselhetővé tenni a tragikumot. A művek rövidsége miatt nagy szerepet kapnak a címeik. Ezek olyan többlettudást adnak, melynek birtokában már nem tekinthetjük a világot csak jónak vagy csak rossznak. A Használati utasítás arra is felhívja a figyelmet, hogy a művek, rövidségük ellenére is teljes értékű írások, amelyeknél fontos a címadás. Az egypercesekben több jelentésréteg épül egymásra, ezáltal nem biztos, hogy az olvasó könnyen vagy egyből megérti a mű mondanivalóját. Ezért ajánlott újraolvasni a műveket. A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Örkény István: Nászutasok a légypapíron (Magvető Könyvkiadó, 1967) - antikvarium.hu. Fontos, hogy a címekre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppily fontos tartozékuk a címe.
Nem mentek sehová. Minek is? Itt ez a szép Budapest, mondta az ifjú férj, van itt színház, mozi, hangverseny, látnivaló elég. Otthon maradtak. Szépen, szerelmesen teltek mézesheteik. Egy délután azonban, úgy fél hét felé, fölakadtak a lámpáról lelógó légypapíron. - Buta egy véletlen! * A FÉRJ: Szeretsz, angyalom? A Z ASSZONYKA: Nagyon. A FÉRJ: Hát akkor gyere. A Z ASSZONYKA: Már megint? A FÉRJ: Gyeregyere. A Z ASSZONYKA: Jaj, hogy te milyen vad vagy. A FÉRJ: Gyeregyeregyere. Gyere! A Z ASSZONYKA: Mindjárt, csak valamibe bele van ragadva a sarkam. A FÉRJ: Rúgd le a cipőcskédet, de siess! A Z ASSZONYKA: Akkor ma megint itthon maradunk. Pedig Csajkovszkij-est van a Zeneakadémián. A FÉRJ: Fütyülök Csajkovszkijra. A Z ASSZONYKA: Inkább mennél színházba? Örkény István: Egyperces novellák -. A FÉRJ: Á, ezek a szájbarágós magyar rendezők... Mondd, te nem úgy érzed, mintha lengenénk? A Z ASSZONYKA: Talán csak bebeszéled magadnak. A FÉRJ: Egészen határozottan úgy érzem, mintha madzagon lógnék, és a levegőben himbálóznék ide-oda.
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: Az olvasó az élet legédesebb titkával, a játékkal fog találkozni... sokszor a nevetéssel is, vagy inkább a nevetést megelőző ráismeréssel: Lám-lám, mennyi furcsa bolondság van e világon, ez emberekben, mennyi olyasmi, ami előtt gyanútlanul megyünk el nap nap után... "Az ember, ha mégoly biztosan áll is a lábán, mihelyt egyet lép, reszkírozza a hasraesést" - mondja bevezetőjében az író. A groteszk a főhőse e kötetnek, a hasra esett valóság, mely azonban korántsem ingerel mindig kacagásra. Mert kivetkőzve midnen emberi formájából, olykor felismerhetetlen szörnyeteggé duzzad, ilyenkor azért kell fejére állítani, a hasra feketetni, hogy megközelíthessük, szemügyre vehessük, s végül is - egy jó nagyot lélegezve - elbánjunk vele. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Bár 1848. április 11-én eltörölték a kiváltságokat, mégis megmaradt az elit befolyása sok területen, pl. : a politikában. Ezek hierarchikus berendezkedéshez vezettek. A társadalom kevesebb, mint 1%-át tették ki a nagybirtokosok (herceg, gróf, báró) (Esterházy, Festetics). Ez a kb. 2000 család rendelkezett Magyarország földterületeinek 1/3-ával. Ipari fejlődés a dualizmus korában by Nikolett Laky. A megtermelt javakat feldolgozták, illetve beforgatták. Jelentős tőkékkel vettek részt a kereskedelemben és ipari beruházásokban. Összeköttetéseik révén tőkét jelentettek, amit jól fizető igazgatótanácsi állásokkal honoráltak a pénzemberek (nagypolgárok). Közülük kerültek ki a miniszterek, felsőházi képviselők, akadémiai elnökök. Palotákban, kastélyokban éltek (Festetics-kastély). A birtokaprózódás ellen hitbizománnyal védekeztek, miszerint az elsőszülött fiú örökli a birtokot, s ebből a rokonságnak a rangjukhoz méltó életkörülményeket kell biztosítani. Zárt, elkülönülő világot alkottak. A befolyás, a jólét a műveltség, mely meghatározta életformájukat mintául szolgált.
/UTALÁS A FORRÁSRA! / Az elszegényedő birtokos nemesek, a dzsentri kb. 200- 1000 holdas birtokkal rendelkeztek. Elszegényedésük okaként említhetjük a kárpótlás elhúzódását, a jobbágyfelszabadítás következtében elveszítették az ingyen munkaerőt, a passzív ellenállás, a tőkehiány következtében birtokaik rosszul jövedelmeztek. A dzsentri befolyás hagyományos területei a megyei tisztségek mellett az állami hivatalok, illetve az ügyvédi, jogi pálya voltak, s jövedelmei egyre nagyobb részt innen származtak. A bérházak elegáns, első emeleti, utcai fronton lévő lakásait bérelték. Az elvárt úri külsőségek és valós anyagi helyzetük ellentmondásai siettették anyagi romlásukat, így a dzsentri joggal vált a korszak kipellengérezett figurájává. Ám mindemellett ott volt '48, s a régi elmúló világ hagyománya. A szűk nagypolgári réteg jelentős része az 1830-48-ig tartó reformkorban terménykereskedelemből gazdagodott meg, majd kihasználták a szabad gyár és ipar alapítását (1839). A haszonból újra befektették.
: o A magyar nemzetiségűek aránya 41-ről 55%-ra nőtt o A német, szlovák, román, ruszin, szerb nemzetiségűek aránya nem nagyon változott. o A horvát nemzetiségűek aránya 5-ről 1%-ra csökkent. A 19. század második felében jelentős arányeltolódások mutatkoztak a nemzetiségi összetételben. Ennek fő jellemzője a magyarság arányának növekedése (41%-ról 54, 4%-ra). A változásnak három, egy mással alapvetően összefüggő eleme volt. 1. Az első a természetes szaporulat. A demográfiai robbanás nem egyszerre jelentkezett az országban a magyarság a németetekkel, szlovákokkal, ruszinokkal együtt előbb vált a folyamat részesévé. 2. A kivándorlás és a bevándorlás a magyarság arányát növelte, hiszem miden száz kivándorlóból csak 33 volt magyar, ami alatta maradt a magyarság számarányának. A legnagyobb veszteséget e szempontból a szlovákság szenvedte el. A bevándorlás szintén a magyarságot gyarapította, mert az országba érkező népesség a többséghez asszimilálódott. 3. A harmadik forrás az asszimiláció, a beolvadás volt, aminek több összetevője ismert.