Rumba áztatva szoktam tartani mindig egy kis üvegben mazsolát. Na de mit tesz az ember, ha csak egy rétesre való anyag van. Hogyan tegyél ebben az esetben a mazsolapártiak és ellen pártiak kedvére is? Kicsit lejjebb elárulom. Hozzávalók: (most 1 rúd rétest készítettem, így ahhoz írom le a mennyiségeket) 2 réteslap (teljes kiőrlésűt használtam), 25 dkg túró, 1+1 tojás, 4 ek. cukornak megfelelő édesítőszer (2 ek. DW negyedannyit használtam), 2+1 marék teljes kiőrlésű búzadara, mazsola ízlés szerint, 5 dkg vaj és négy evőkanál olaj, fél citrom héja, 1 teáskanál vanília aroma, vagy vaníliás cukor A réteslapokat nedves konyharuhába csavarom, addig az áttört túrót elkeverem az édesítővel, vaníliával, egy tojással és a citromhéjával, valamint mehet bele a tejföl és egy marék búzadara is. Gyors túrós rétes tészta. Az egyik lapot kiterítem a konyharuhára, egy ecset segítségével az olajos vajjal megkenem, egy marék búzadarával megszórom, majd jöhet rá a másik tésztalap, majd ezt is ugyanúgy megkenem és megszórom búzadarával.
Rátöltöm a túró egyik felét a tészta felénk eső részének jobb oldalára, majd a mazsolát belekeverem a maradék túróba, ezt pedig a tészta bal felére töltöm. Feltekerem a konyharuha segítségével úgy, hogy közben a szélét is mindig behajtom, így kapok egy rétesrudat aminek a fele mazsolás, a másik fele pedig mazsola nélküli. A feltekert rúd tetejét is megkenem a másik tojással és 200 fokra előmelegített sütőben kb. 15-20 perc alatt készre sütöm. Persze ha több rétest is készítesz akkor egyszerűbb a teljes rudat mazsolával és nélküle készíteni. Tetszett ez a bejegyzés? Megköszönöm, ha megosztod. Gyors túrós rétes recept. :) A bejegyzés alatti cikkajánlót is érdemes megnézned, mert hasonló témákat találsz ott is. Kövesd Recept Guru Facebook oldalamat, ahol még több érdekességet találsz, így biztosan nem maradsz majd le semmiről:) Instagram oldalamat pedig itt találod.
Újabb túrós süti készült ma. A túrót mindenki szereti nálunk, viszont a túróval néha mazsola is jár, amivel kapcsolatban viszont már megoszlanak a vélemények. Hihetetlen mennyire megosztó gyümölcsről van szó. Valaki általában vagy nagyon szereti, vagy nagyon nem, ez volt az egyik első, amit a most már férjemmel megtudtunk egymásról. Még az egyik első randik alkalmával derült ki, azóta Mazsikának hívom. Gyors túrós rétes réteslapból. Kitalálhatod, hogy Ő oda van a mazsoláért, képes akár töményen is enni csak úgy a zacskóból, én meg még az illatát se bírom. Előnye is van ennek, mert nem veszünk rajta össze, van aki megeszi az étteremben a túrós palacsintából a tányérom szélére kiválogatott szemeket. Otthon pedig állandó a vita, hogy kerüljön mazsola a rétesbe, palacsintába, vagy sem. Én határozottan kerülöm minden bíztatás ellenére is, az előzményét a szőlőt és ami utána lesz a finom aszú bort persze szeretem. A mazsolakerülés megoldható úgy is, hogy mindenki saját magának teszi bele, bár a szakavatottak szerint viszont ez így nem olyan jó, mert nem puhul fel sütés közben.
Két réteslapot elterítettem, ecsettel megolajoztam és a szélére igazítottam a tölteléket. Komoly közelharc árán sikerült valami hurkafélévé hengeríteni, majd a tetejét is beecseteltem. 180 fokon sült 15 – 20 percet. Gyors túrós rétes leveles tésztából. Szintén hűtőlelet fahéjas sárgabarackmártással fokoztuk az élvezetet. Csak tudnám miért figyeli ilyen hódolattal a sütőt, mikor nem is a Márton napi liba sül benne, hanem a rétes? Lehet, hogy titkon édesbajszú?
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy sok más gombához hasonlóan a kucsmagombát is némi babona övezi: az angolok szerint Kelet-Európában úgy tartják, hogy ezeket az ördög szórta szét az erdő szélén, de az angolok annak ellenére híresen mikofób népek, hogy a világ talán legcsodásabb gombaneveivel büszkélkedhetnek. Az a nemzet, amelyik képes a kalapos gombák termőtestét toadstoolnak (varangyzsámoly) nevezni, megérdemli a gombászok tiszteletét. Ez a név mondjuk általában a kalapos, és gyakran a mérgező gombákat illeti, úgyhogy a kucsmára nem illik, bár némelyik változata amolyan szivacsos puffként elképzelhető lenne igazán kicsi varangyoknak. Menjünk bercsogászni! Zsigmond Győző szerint a kucsmagomba – sok más gombától eltérően – helyet kapott a magyar népköltészetben és a hiedelmekben is, sőt, akármilyen különösnek is tűnik, rajzát a népi díszítőművészetben is használják. Bárki lehet időjós: a fenyőtoboztól a pontyig. Zsigmond szerint a magyarság centrális gombájának számít: az etnomikológia ezzel méri egy-egy gombafaj kedveltségét és ismertségét.
"Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható" – tartja a népi mondás. "Sándor napja ma vagyon, átbillegtem a fagyon"- hirdeti egy másik kis rigmus. Népi megfigyelések A 21. században 2011 volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be a csillagászati tavasz. 2022-ben ez az időpont március 20., közép-európai idő szerint 16:34. Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka nem változik, így zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget. Weöres Sándor Tavaszköszöntő című versének első versszaka utal a néphagyományok időjárási regulájára, miszerint "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget! BAMA - Hosszabbak lettek a nyarak. ". A népi megfigyelés külön elnevezéssel jelöli a nagyböjt időszakában tapasztalható folyamatos, erős szélfúvást: ezek a böjti szelek. A zsák meleg a vágyakozást jelenti, hiszen József napján éppen nem szűnik meg a szél, hanem ekkor fújnak a "böjti szelek". Hogyha sok böjti szél fúj, akkor száraz lesz a nyár, ha nem, akkor sok lesz a csapadék.
Az augusztus szárazabbnak ígérkezik, és 20-ig kitart a nyárias meleg. Összehasonlításképpen megnéztük az amerikai meteorológia oldal hosszabb távú előrejelzését. Az ő számításaik szerint is június melegnek, csapadékmentesnek ígérkezik. Júliusban elvétve várható kisebb eső, a hőmérséklet 30 fok körüli lesz, míg augusztus elején esősebb időszak következik. Hogy változik a klíma, és az évszakok is kitolódnak, azt mi is érezhetjük. Az Országos Meteorológia Szolgálat beszámolója szerint az ezredforduló óta a korábbi népi megfigyelések már csak 50-70 százalékban válnak be. Kérdezz... felelek! (2021.08.18.) - Kisfilmek - met.hu. Példaképen megemlítették, hogy Sándor, József, Benedek mostanában ritkábban hozzák a meleget, ami annak tudható, hogy a tavaszkezdet elmosódott. A beszámolójuk szerint Magyarországon leginkább a nyár hosszabbodott meg. Az emlékezetes legek a múltból Az Országos Meteorológia Szolgálat összegyűjtötte a magyar időjárási legeket, ebből válogattunk. Az abszolút maximum-hőmérsékleti rekordot Kiskunhalason jegyezték fel 2007. július 20-án, akkor 41, 9 Celsius-fok volt.
A Magyar Csillagászati Egyesület és a Svábhegyi Csillagvizsgáló fontos küldetésének tekinti a csillagászat tudománykommunikációját, a saját csillagászati megfigyelések megszerettetését az érdeklődőkkel. A Kulin György -díjat a Magyar Csillagászati Egyesület alapította, a csillagászati ismeretterjesztésben kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek életműdíjaként. Névadója Kulin György, a Svábhegyi Csillagvizsgálóból indult amatőr csillagász, aki tízezres tagszámú távcsőépítő mozgalmat szervezett hazánkban az űrverseny hajnalán. A Kulin György életműdíjat, vele együtt a teleszkópot ábrázoló bronzplakettet Szabados László professzor emeritus csillagász, az MTA doktora, az MCSE volt elnöke vehette át Mizser Attila főtitkártól. Szabados László maga is 50 éve dolgozik a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetben, a Svábhegyi Csillagvizsgáló távcsövével végzett mérései tették a cefeida-típusú változócsillagok világszinten is elismert kutatójává. Szakfolyóiratok és ismeretterjesztő folyóiratok szerkesztőjeként, intenzív csillagászati lektorálási munkájával, oktatói tevékenységével és csillagászati bizottságok tagjaként máig a hazai csillagászati tudománykommunikáció színvonalának emelésén dolgozik.
A kék nyalábok abban különböznek a vörös lidérctől, hogy közvetlenül a viharfelhő tetejéről indulnak ki, és gyakran keskeny tölcsért formáznak, 20-40 kilométer magasságban. Többnyire fényesebbek, mint a vörös lidércek és kék színűek. A gyűrűlidércek általában közel 400 kilométer átmérőjű elmosódott, lapos formájú légköri fényjelenségek, és az ionoszférában fordulnak elő körülbelül 100 kilométeres magasságban. Pesquet szerint a felvételen látható jelenség is az úgynevezett tranziens fényes események közé tartozik. Valószínűleg egy kék nyaláb, bár formája eltér a megszokottakétól. A repülőgép-pilóták már jóval korábban találkoztak hasonló villanásokkal, a jelenséget tudományosan azonban csak a közelmúltban kezdték alaposabban tanulmányozni. Időközben kiderült, hogy a kék nyalábok, vörös lidércek, gyűrűlidércek nem pusztán látványosak, de a klímát is befolyásolhatják. A vizsgálatokat megnehezíti, hogy a felső légköri fényjelenségek a Földről csak nehezen, vagy egyáltalán nem láthatók, a megfigyelések, adatok általában a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) származnak.
Dr. Kiss László a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára vette át a szót. Előadásában az egyesület 75 évéről beszélt, kiemelve Kulin György munkásságát, aki itt kezdte pályáját, a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. Az 1930-as években ez egy modern építmény volt, ebbe kapcsolódott be Kulin György a kisbolygók megfigyelésével. Akkor vált országos hírűvé, amikor 1942-ben felfedezett egy üstököst. 1941-ben megjelent A távcső világa című alapműve. A Naphegy egyik romos házát nézte ki egy bemutató csillagvizsgáló kialakítására, ez lett az ország első ilyen intézménye. Létrejött az egyesület, különböző szakosztályokkal. Medgyessy Ferenc szobrász nagy csillagász volt, megválasztották az egyesület alelnökének. Barsi Ödön a Magyar Rádió munkatársa vezette az egyesületben a művészeti szakosztályt. Ide járt Illyés Gyula, Kodolányi János is. Pezsgő időszak szakadt meg 1949 őszén, a változások szele elsodorta Kulin Györgyöt is.
Szintén az időjáráshoz kapcsolódott sokfelé július 13-a, Margit napja. Ezen a napon viszonylag gyakran volt esős, zivataros idő, ami megzavarta az aratást, így Mérges Margitnak is nevezték ezt a napot. Szintén a viharokról nevezetes július 20-a, Illés napja. Ahogy a hagyomány tartotta, mennydörgéskor Illés szekere zörög, hiszen Illés a Biblia szerint tüzes szekéren ment fel az égbe. Számos vidéken ezen a napon nem dolgoztak, nehogy valakibe belecsapjon a villám. Augusztus – Az új kenyér hava, a kisasszony hónapja Bár az augusztus a kánikulák miatt még igazi nyári hónapnak számít, a népi hagyomány sokszor már az őszre való felkészülésként kezelte. Ennek megfelelően néha nyárutónak is nevezték. A paraszti világban ez a cséplés hónapja volt, amelyre a koronát az új kenyér sütése tette fel. De mielőtt erre sor került, mozgalmas napok zajlottak, melyek – ha túl melegek voltak – zimankós, hosszú telet jósoltak. A cséplőgépek elterjedése sokat könnyített a vidéki életen. Forrás: Fortepan, id.