2018-09-30 (2018-09-29) I. Szent László és Könyves Kálmán törvényei! About this App Rate this App: (0) Created by: s. k. l. Category: History
A korban nem lett volna szokatlan, ha véres leszámolással tesz pontot az ügy végére, a megvakítással csak Álmos és Béla trónigényét akarta ellehetetleníteni (bár István fia halála után Béla mégis király lett). Könyves Kálmán (Thuróczy-krónika, 1488, forrás: Wikipédia) 5 Kik voltak a leszármazottai? Az első házasságából született ikrek közül László korán elhunyt, II. István 1116–1131-ig magyar király, ám vele kihalt vérvonala. Második feleségét hűtlenség miatt száműzte, a Kijevben megszületett Boriszt – aki később trónkövetelőként lépett fel – nem ismerte el saját fiaként. 4 Tényleg púpos és kancsal volt, sántított és dadogott? A krónikák olyannyira előnytelen színben tüntetik fel Kálmánt, hogy ha minden igaz lett volna, amit róla írnak, talán király sem lehetett volna. A negatív beállítás oka lehet, hogy fia, II. István halála után öccse, Álmos utódai kerültek trónra, tehát az ő szájízük szerint készültek a krónikák. Vak Béla nyilvánvalóan nem rajongott megvakíttatójáért, koronázása után mintegy hetven Kálmán-párti főurat gyilkoltatott meg.
A fizikai adottságokat tekintve az öcs valószínűleg alkalmasabb királyjelölt volt, ugyanis László (ur. 1077-1095) 1091 után rá és nem Kálmánra bízta Horvátország kormányzását, uralkodása végén azonban mégis legidősebb gyermekét tette meg örökösének. Így esett, hogy Szent László 1095 júliusában bekövetkező halála után Könyves Kálmán foglalta el a trónt, aki országlása két évtizede alatt szinte állandó harcot vívott Álmossal koronája védelmében. Bár a király az 1091-ben megszerzett Horvátországból dukátust hasított ki fivére számára, Álmos 1098-ban fellázadt Kálmán ellen, Tiszavárkonyban azonban a két testvért ekkor még sikerült kibékíteni. A nyugalom természetesen nem tartott soká, ugyanis a király hatalma biztosítására 1105-ben megkoronáztatta fiát, a későbbi II. Istvánt (ur. 1116-1131), amivel újfent kivívta öccse haragját. Álmos herceg a következő években Lengyelországgal és a csehekkel is szövetségre lépett a Szent Korona megszerzése érdekében, ám bátyja behódolásra kényszerítette őt.
I. Szent László és Könyves Kálmán törvényei!
A testvérek közötti béke azonban csak időleges volt, Álmos már 1098-ban fellázadt bátyja ellen, de akkor még békésen megegyeztek Tiszavárkonyban. Hatalma biztosítására Kálmán 1105-ben megkoronáztatta fiát, a későbbi II. Istvánt, amivel ismét kivívta öccse haragját. Álmos a következő években Lengyelországgal és a csehekkel is szövetségre lépett a magyar korona megszerzése érdekében, ám bátyja behódolásra kényszerítette. 1107-ben elvette tőle a dukátust, és Jeruzsálembe küldte. 1108-as hazatérése után Álmos merényletet szervezett az uralkodó ellen az általa alapított dömösi apátság átadásánál, majd V. Henrik német-római császártól kért segítséget, de a támogatására érkező birodalmi hadakat Kálmán legyőzte. A testvérek közti összecsapás utolsó felvonása 1115 táján zajlott le, amikor a nyughatatlan herceg újabb összeesküvést szőtt, Kálmán pedig ezúttal minden addiginál kegyetlenebb módszerhez folyamodott: öccsét Béla nevű gyermekével – a későbbi II. Bélával – együtt megvakíttatta és a dömösi kolostorba záratta.
Kálmán kétségkívül rátermett uralkodónak bizonyult, kiemelkedő műveltsége révén vált híressé, emellett – halicsi hadjáratát leszámítva – sikeres hadvezér volt. II. (Vak) Béla és Ilona királyné, aki elrendeli azok kivégzését, akik tanácsára Bélát megvakították (Képes Krónika, 1358, forrás: Wikipédia) 3 Meghódította-e Horvátországot? Kálmán fegyverrel győzte le Svačić Péter horvát királyt, ám a többi horvát előkelővel megegyezésre törekedhetett, amit nemcsak a biogradi (tengerfehérvári) koronázás ténye, hanem Horvátországnak a Magyar Korona országain belüli későbbi autonóm jogállása is bizonyít. A magyar királyok meghagyták a horvát előkelők birtokait, és kevéssé szóltak bele belügyeikbe: ez volt az államközösség nyolc évszázados fennmaradásának záloga, nem a fegyverek ereje. Nem állomásozott magyar haderő horvát földön, merthogy nem volt rá szükség. Sokcsevits Dénes: Egy középkori sikertörténet. A magyar–horvát államközösség létrehozása ( Nagy Magyarország 2013/2) Horvátország a 10-11. században (térkép: Lazányi János, Nagy Magyarország 2013/2) 2 Véget vetett-e a boszorkányüldözésnek?
Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Csorba András (színművész) · Többet látni » Fonyó József Fonyó József (Dunakeszi, 1934. május 11. – Budapest, 2004. július 19. ) Jászai Mari és Aase-díjas magyar színművész, Fonyó István színművész testvérbátyja. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Fonyó József · Többet látni » Forgács Ottó Forgács Ottó (Budapest, 1921. február 2. – 1999) Balázs Béla-díjas (1966) magyar operatőr, egyetemi tanár. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Forgács Ottó · Többet látni » Gertler Viktor Gertler Viktor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/9-1-146. Gertler Viktor (Budapest, 1901. – Budapest, 1969. július 5. ) Kossuth-díjas magyar filmrendező. Új!! : Az aranyember (film, 1962) és Gertler Viktor · Többet látni » Gobbi Hilda Gobbi Hilda 1984-ben Edmond Rostand: A sasfiók. Nemzeti Színház, 1942. Az öltözőben Apáthi Imre és Gobbi Hilda Gobbi Hilda szobra a Nemzeti Színház előtt. Párkányi Raab Péter alkotása Gobbi Hilda (Budapest, 1913. június 6. július 13. ) Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész.
A főbb szerepekben igazi némafilmes sztárok, Beregi Oszkár, Rajnay Gábor, Lenkeffy Ica, Berky Lili és az első komolyabb szerepében itt bemutatkozó Makay Margit láthatók. A forgatás érdekessége, hogy a budapesti Corvin műterem mellett eredeti helyszíneken, többek között az Al-Dunán, a Vaskapunál és Komáromban zajlott. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A film a magyar némafilmgyártás egyik csúcsteljesítménye, mely az első világháború utolsó évének nehéz körülményei között született meg. A filmet rendező Korda Sándor később elhagyta az országot és a nemzetközi filmgyártásban Alexander Kordaként szerzett hírnevet. Rendezőként és producerként több helyen dolgozott, London Films nevű cége révén hamarosan a brit filmipar egyik legfontosabb szereplője lett. Életrajzi filmjei, gazdag kiállítású kosztümös drámái lenyűgözték a közönséget, a fordulatos történeteket mesterien ültette át a képek nyelvére. Itteni munkáiban éppúgy maximalizmusra törekedett, mint Az aranyember esetében, így nem csoda, hogy Korda lett az első filmművész, akit érdemeiért lovaggá ütöttek.
Az aranyember következő adaptációját a Meseautóval ismertté vált Gaál Béla készítette el 1936-ban, majd Gertler Viktor rendezte meg saját színes, szélesvásznú verzióját 1962-ben. Egy emlékezetes jelenet A második felvonás első részében a hajó kiköt egy kis ismeretlen szigeten, mert az erős szél miatt nem haladhat tovább. Az utasok kiszállnak, majd a sziget belsejében felfedezik Teréza mama és Noémi kunyhóját. Noémi és Tímea találkozása alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a szabadon nevelt, öntörvényű, szőke szépség és a finom, nagyvárosi, fekete hölgy mélyen ellentétes, de egyformán ártatlan karakterét. A jelenet erős atmoszféráját a barokkosan gazdag természetábrázolás teremti meg. Teréza mama és Noémi bőségesen megvendégelik az érkezőket, de a hangulatot elrontja, hogy hamarosan a bitang Krisztyán Tódor is megjelenik. Krisztyán felismeri Ali Csorbadzsit és lányát, és pénzt szeretne kizsarolni Teréza mamától. Kísérlete nem sikerül, de az elkeseredett asszony elpanaszolja Tímár Mihálynak, hogy a férfi feljelentéssel fenyegeti őket a sziget törvénytelen birtoklásáért.
Az aranyember (Gertler Viktor, 1962, részlet) - YouTube
Értékelés: 37 szavazatból A szultáni kincstárnok árváját cselédsorban tartják a gazdag komáromi gabonakereskedő, Brazovics Athanáz házában. A milliomos Tímár házasságot köt Tímeával, de nincsen áldás rajta. A gyászos, szomorú, hideg asszony továbbra is a nyalka huszártisztet, Kadisát szereti. Tímár a Senki szigetén, a boldogságot árasztó Noémi mellett ismeri meg az igazi szerelmet. Évekig kettős életet él. Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista: Szereplők Brazovics Athanáz felesége Athália, Brazovics Athanáz lánya a török naszád parancsnoka
színes, magyar kalandfilm, 107 perc, 1962 rendező: Gertler Viktor író: Jókai Mór forgatókönyvíró: Gertler Viktor zeneszerző: Vincze Ottó operatőr: Forgács Ottó vágó: Vigh Edit szereplő(k): Csorba András (Tímár Mihály) Béres Ilona (Tímea) Krencsey Marianne (Athalie) Pécsi Ildikó (Noémi) Bárány Frigyes (Kacsuka Imre) Greguss Zoltán (Brazovics) Szabó Ernő (Ali Csorbadzsi) A 19. század elején játszódó romantikus történet hőse Tímár Mihály, a gazdag kereskedő, Brazovics hajóskapitánya. Egyik útján üldözői elől a hajóján keres menedéket Ali Csorbadzsi, a szultán volt kincstárnoka, aki halála előtt leányát, Tímeát - Tímár révén - Brazovics oltalmára bízza. De Ali Csorbadzsi kincsei Tímár birtokába kerülnek.